Eger városának egyik legszebb és legjelentősebb zöldterülete az Érsekkert, amely évszázadok óta meghatározó része a város életének. A park mellett húzódik a rövid, zsákutcaként ismert Stadion utca, amely összeköti a Deák Ferenc utcát az Érsekkerttel. Az utca neve az idők során többször változott: kezdetben Levente utcának hívták, később Nagy József nevét viselte egy munkásmozgalmi harcos emlékére, végül mai nevét a közeli stadionról kapta.
Az Érsekkert története több mint négyszáz évre nyúlik vissza. A középkorban Vadkertnek vagy Vadaskertnek nevezték, mivel ezen a területen vadászatokat rendeztek, és püspöki, illetve érseki magánpark működött itt. Valószínűleg Erdődy Gábor püspök vadaskertje inspirálta Barkóczy Ferenc püspököt arra, hogy díszkertet alakítson ki. 1735-ben a vadaskert egészen a mai vasútállomásig terjedt, és mintegy négyszáz dámvad, valamint hat szarvas élt benne. Később, Eszterházy Károly érsek idején, 1769-ben a természetes erdőterületeket már kőkerítés vette körül, amelyet Povolni János kivitelezett.
A parkot nyugatról a Stadion és a Stadion utca határolja, amelyet régen Szénáskertnek neveztek. Északon a Klapka György utca, délen a Hadnagy utca található, míg keleten az Eger-patak folyik a strand szomszédságában. Az Érsekkert ma Eger legnagyobb parkja, területe körülbelül 12–14 hektár. Közepén kör alakú tér és szökőkút található, ahonnan széles sétányok vezetnek a park különböző részeibe. A kert eredetileg trapéz alakú francia kertként épült Házael Hugó tervei alapján.
A kertbe egykor több díszes barokk kapun keresztül lehetett bejutni. A Stadion úti nyugati kapu 1796-ban készült el Fazola Lénárd kovácsműhelyében, ugyanakkor, mint az északi kapu. A kovácsoltvas kapukat díszes pillérek és turbános gömbdíszek ékesítik. A főkapu ma a Klapka György utcában található, amelyet Fazola Lénárd 1794-ben készített rokokó stílusban. A közelben áll a Jezsuita kapu is, amely eredetileg a Rózsa Károly utcában állt, majd 1969 körül helyezték át jelenlegi helyére.
A park különleges látványossága a mesterséges tó és a rajta átívelő barokk kőhíd. A hidat Fellner Jakab készítette 1769-ben, és eredetileg a malomárok fölött vezetett át. Később került mai helyére, ahol ma is romantikus hangulatot áraszt. A tóban tavirózsák, nád és különféle vízinövények élnek, a vízben pedig halak, békák és teknősök találhatók.
Az Érsekkert növényvilága is rendkívül értékes. A platánfák Eger egyik jelképének számítanak. A parkban található egy körülbelül négyszáz éves, védett juharlevelű platánfa is, amely húsz méter magas és több mint hat méter törzsátmérőjű. A gesztenyefákat a felsőtárkányi Fuorcontrasti püspöki nyaraló francia kertjéből telepítették át ide.
A park kulturális értékekben is gazdag. A Múzsák Ligetében található Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra. Bródy Sándor ülő alakját 2004-ben avatták fel, míg a Varga Imre által készített álló Gárdonyi-szobrot 2005-ben. A Zenepavilonban nyári estéken rendszeresen tartanak ingyenes koncerteket és színházi előadásokat. Az Érsekkertben található Kerényi Jenő Thália-szobra is, amely mészkőből készült 1965-ben.
A park sportélete is jelentős múltra tekint vissza. Az első világháború előtt teniszpályák működtek itt, majd az 1920-as években kialakították a salakos pályát és a sporttelepet. A mai stadion helyén korábban korcsolyázótó volt egészen 1954-ig. A park délnyugati részén épült fel a Kemény Ferenc Sportcsarnok is.
A kert központi látványossága a Danubius Szökőkút, amelynek másolata 2000 óta áll az Érsekkertben. Az eredeti szökőkutat Kiss Sándor és Fehér László tervei alapján készítették 1925-ben neobarokk stílusban. A hétméteres szökőkút éjszakai kivilágítással teszi még hangulatosabbá a parkot.
Az Érsekkerthez kapcsolódik a Táncsics Mihály sétány is, amely az Eger-patak mentén húzódik hársfákkal szegélyezve. A sétány mellett található a Termál- és Élményfürdő, ahol különleges fehér kérgű platánfák, díszmedencék, halak és vadkacsák is láthatók.
A park vendéglátóhelyei közül kiemelkedik az Excalibur középkori lovag étterem és a Grove Cafe’, amelyek a szökőkút közelében találhatók. Ezek a helyek ma is kedvelt találkozóhelyei a turistáknak és az egrieknek.
Az Érsekkert hangulatát szépen írta le Remenyik Zsigmond 1937-ben keletkezett Sarjadó fű című regényében: „Mert árnyék fedi az egész kertet, hűs és frissítő árnyék, megnyugtató és álmodozásra késztető árnyék.” Ez a leírás ma is tökéletesen tükrözi az Érsekkert különleges atmoszféráját.
Az egri Érsekkert tehát nem csupán egy park, hanem Eger történelmének, kultúrájának és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. A Stadion utca és környéke együtt idézi fel a város múltját, miközben ma is a pihenés, a sport és a kikapcsolódás kedvelt helyszíne maradt.
A forrás eredeti helye: Beszélő utcanevek
Megjegyzés küldése