Az Egri vár Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye, amely nemcsak az 1552-es várvédelem miatt vált híressé, hanem azért is, mert évszázadokon át püspöki központként működött. A vár területén állt az egykori középkori székesegyház, amelynek maradványait a 20. század második felében régészeti kutatások során tárták fel. Az 1966-ban zajló feltárási munkák különösen fontos szerepet játszottak abban, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak az egri püspökség középkori történetéről és a vár építéstörténetéről.
A régészeti kutatások az 1950-es évek végétől kezdődtek meg nagyobb rendszerességgel az egri várban. A munkák célja az volt, hogy feltárják a vár középkori szerkezetét, valamint megmentsék és bemutathatóvá tegyék a történelmi emlékeket. Az ásatásokat többek között Kozák Károly régész irányította, aki jelentős szerepet vállalt az egri vár tudományos kutatásában. A korabeli feltárások során előkerültek a középkori székesegyház falai, temetkezések, valamint különböző építészeti maradványok is.
Fotó. Sz. Kovács Éva: A Székesegyház feltárási munkái a várban, a Palota felől | Dobó István Vármúzeum
1966-ban a kutatók elsősorban a várszékesegyház romjainak vizsgálatára koncentráltak. A feltárások során sikerült meghatározni az egykori templom alaprajzának több részletét, és bebizonyosodott, hogy a székesegyház több építési korszakon ment keresztül. Az Árpád-kori eredetű templomot később gótikus stílusban bővítették át, ami jól mutatta Eger egyházi jelentőségét a középkorban. A feltárások során talált faragott kövek, sírhelyek és boltozati elemek értékes információkat adtak a korszak építészetéről és temetkezési szokásairól.
Az 1966-os állapotot fényképek is megőrizték. A Dobó István Vármúzeum fotóarchívumában található felvételeken jól láthatók a székesegyház romjai és a körülöttük zajló régészeti munkák. Ezek a dokumentumok ma is fontos forrásai a vár kutatásának, mert bemutatják, hogyan nézett ki a romterület a modern helyreállítások előtt.
A feltárások nemcsak tudományos szempontból voltak jelentősek, hanem hozzájárultak az egri vár kulturális és turisztikai fejlődéséhez is. A kutatások eredményei alapján később romkertet alakítottak ki, amely ma is látogatható. A régészek munkája lehetővé tette, hogy a látogatók jobban megismerjék a középkori püspöki központ életét, valamint az egri vár több évszázados történelmét.
Az egri vár székesegyházának 1966-os feltárása tehát mérföldkő volt a magyar régészet történetében. A kutatások során feltárt leletek és építészeti emlékek segítettek rekonstruálni a középkori Eger arculatát, és hozzájárultak ahhoz, hogy az egri vár ma Magyarország egyik legfontosabb történelmi és kulturális örökségi helyszíne legyen.
Megjegyzés küldése