Markhot Ferenc Kórház és Irgalmasrendi Kolostor Eger városának egyik legjelentősebb műemléke a Markhot Ferenc utcában található egykori irgalmasrendi kórház, templom és kolostor együttese. Az épület nemcsak egészségügyi és vallási szerepet töltött be évszázadokon keresztül, hanem fontos kulturális és művészeti központtá is vált. A saroktelken álló, négyzetes udvart körülölelő, egyemeletes, sátortetős épületegyüttes ma is őrzi a barokk és klasszicista építészet emlékeit.
Az irgalmas rend egri letelepedésének alapját Erdődy Gábor püspök alapítólevele teremtette meg 1726. október 8-án. A püspök azért hívta Egerbe az Istenes Szent János rend tagjait, mert nagy tisztelettel tekintett a szegények és betegek ápolása iránti odaadásukra. Az egyházi támogatásnak köszönhetően a rend megkapta a Szent Józsefről elnevezett egykori török mecsetet, valamint egy elhagyott ház telkét és jelentős pénzbeli támogatást is a betegek ellátására.
Az építkezés 1727-ben kezdődött Giovanni Battista Carlone tervei alapján. A munkálatokban számos kiváló mester vett részt: Otenntaller Pál és Forst Simon kőfaragók, Stephanides János festő, valamint Jencs Márton ácsmester. Az első elkészült rész a déli szárny volt, ahol a gyógyszertár is helyet kapott. Az irgalmasok már 1728 végén beköltözhettek új kolostorukba, bár az épületegyüttes teljes kiépítése még hosszú évekig tartott. A kolostor mögötti területet temetőkertként használták, amelyet 1729-ben szenteltek fel.
A következő évtizedekben folyamatosan bővítették és díszítették az épületet. A nyugati szárnyban alakították ki a konyhát és a refektóriumot, vagyis a szerzetesi ebédlőt. A folyosókat és a gyógyszertár boltozatait Ince trinitárius festő képei díszítették. 1746-ban az északi szárny építése is megkezdődött, amelyhez a Kamara anyagi támogatást nyújtott.
A kolostor és a kórház homlokzatának művészi kialakítása különösen figyelemre méltó. A főhomlokzaton három szobor állt: középen Istenes Szent János, az irgalmas rend alapítója, mellette pedig Gábriel és Mihály arkangyalok. A templom homlokzatát gazdag barokk díszítés, faragott kőkeretek és püspöki címerek ékesítik. A főbejárat tölgyfa kapuszárnyai és a belső folyosók boltozatai a 18. századi kolostorépítészet kiváló példái.
Az épület egyik legértékesebb része a refektórium. Ez a hatalmas terem dongaboltozatos mennyezetével, faburkolataival és festményeivel különleges hangulatot áraszt. Huetter János Lukács szerzetes több vallási témájú képet készített ide, például a „Csodálatos kenyérszaporítás”, a „Jézus betegeket gyógyít” és a „Nagycsütörtöki lábmosás” című alkotásokat. Az északi falon Georg Tobenz bécsi festő „Utolsó vacsora” című műve látható. A teremben egykor hét különleges ebédlőasztal állt, amelyek közül ma már csak egy található eredeti helyén.
A gyógyszertár szintén fontos része volt a rendház életének. A diófából készült bútorzatot aranyozott díszítések, pilaszterek és timpanonok tették különlegessé. A mérleg felett Aesculapius és Hygieia szobrai álltak, amelyek az orvoslás jelképei. A gyógyszertárban őrizték az irgalmas rend jelképét, a kereszttel díszített gránátalmát és a szőlőindával körülfont mozsarat is.
A templom mai formájában 1840 és 1843 között épült klasszicista stílusban. A régi, romos mecset helyére emelt kápolna harmonikusan illeszkedik a kolostor két szárnya közé. Homlokzatát kettős pilaszterek tagolják, tetején huszártorony emelkedik. Belső tere csehsüveg boltozatos, a karzaton pedig egy háromrészes orgona található. A főoltár a Szentháromságot ábrázoló oltárképpel díszített, amely feltehetően Zirckler János alkotása. A sekrestyéből a rendházba vezető barokk tölgyfa kapu, valamint a neobarokk püspöki trón szintén jelentős művészeti értéket képvisel.
A kórház és a kolostor története során számos jelentős személyiség látogatta meg az épületet. II. József császár 1783-ban, majd I. Ferenc József 1852-ben tekintette meg a templomot, a patikát és a refektóriumot. A 20. század elején a kórház új, kétemeletes szárnnyal bővült, hogy megfeleljen a kor igényeinek.
Az egri irgalmasrendi kórház, templom és kolostor ma is Eger egyik legértékesebb történelmi és művészeti emléke. Az épületegyüttes nemcsak a gyógyítás és a vallás szolgálatában állt, hanem évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a város kulturális életében is. A barokk és klasszicista építészet harmonikus találkozása, valamint a gazdag belső díszítés méltán teszi ezt az épületet Eger kiemelkedő műemlékévé.
A forrás eredeti helye: Beszélő utcanevek
Megjegyzés küldése