0

Erdőkövesd kis palóc falu a Tarna-patak jobb partján, Heves vármegye északi szélén, Pétervásárával egybeépülve. Egertől és Ózdtól egyaránt 34 kilométerre fekszik. Észak és kelet felől erdős dombok övezik, biztosítva a jó levegőt, a szép természeti környezetet. 

Erdőkövesd a XIII. század közepén az Ákos nemzetségből származó Erne bán birtoka volt, akitől fia István országbíró, majd nádor örökölte. Az ő fiai azonban 1318-ban hűtlenség vétkébe estek, így ősi birtokaikat elveszítették. 1321-ben Ajnácskő várának a tartozéka volt. Ekkor Széchényi Tamás bán kapta meg a királytól. 1446-ban városi jellegű településként írták le.  

Száz évvel később az adólisták arról értesítik az utókort, hogy több nemesi család lakta Erdőkövesdet. A XVIII. században bukkan fel az Orczy család neve a birtokosok között. A római katolikus templom építését 1742-ben kezdte Orczy István báró a régi templom helyén, Szent István király tiszteletére. 

Az egyhajós, torony nélküli barokk templom alatti kriptában nyugszik többek között egyik leszármazottja, szintén István, aki hősi halált halt 1848-ban a szerbek ellen vívott csatában.

Az erdőkövesdi katolikus templom mellett álló fa haranglábból három harang szólítja imára a híveket és köszönti Szent István királyt, Magyarország fő védőszentjét.

Az erdőkövesdi római katolikus templom harangja szól.


Médiaklikken elérhető, folyamatosan bővülő gyűjtemény révén a felhasználók nemcsak a harangok hangját, hanem történetüket is megismerhetik, kiegészítve a templomok, illetve a települések ismertetőivel – és persze hallhatják is őket minden délben a Kossuth Rádióban.

Megjegyzés küldése

 
Top