Rákóczi 350 – Bécsújhely

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. Az évforduló alkalmából a fejedelemhez köthető épületeket mutatjuk be!

Bécsújhely, vár a Rákóczi-toronnyal. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A fejedelem regénybe illő életútjának bemutatását természetesen a borsi szülőkastéllyal indítottuk, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek. Rákóczi itt felvette a kapcsolatot felesége rokonával, XIV. Lajossal, vagyis a Napkirállyal. A felkelés szervezése kudarcba fulladt, a Habsburg-titkosszolgálat az összes levelet látta, így 1701. április 18-án letartóztatták Rákóczit és Bécsújhely várába szállították, ahol nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt.

Bécsújhely az I. Katonai Felmérés Alsó-Ausztriát mutató sorozatán. Jól látható, hogy a város a Lajtához közel, az ezeréves határ közvetlen túloldalán fekszik. Kép forrása

A mintegy ötvenezer fős várost 1200 körül alapította V. Babenberg Lipót Neustadt, vagyis Újváros néven. A város fekvése egyértelművé teszi az alapítás célját: a Magyar Királyság támadásai elleni védekezésként, illetve a hazánk ellen vezetett német támadások kiindulópontjaként hozták létre az új települést, és az annak sarkában álló várat. A viszonylag egyszerű épület legjelentősebb értéke a gótikus várkápolna, illetve az annak udvari homlokzatán álló monumentális 1453-ben emelt címerfal, mely az akkori uralkodó, III. Frigyes német-római császár leszármazását mutatja. A város egyébként csak a 17. században kapta mai teljes nevét, megkülönböztetésül a német nyelvterületen található tucatnyi hasonló nevű várostól. A hatalmas vár két ország 1526-os „sógorságba kerülése”, vagyis azután, hogy I. Ferdinánd megörökölte az elesett II. Lajos trónját, gyakorlatilag elvesztette funkcióját, a török támadások fő vonalától is kiesett. Viszont ideálisnak bizonyult „egyéb funkciókra”, vagyis börtönként szolgált. Az 1670-ben felfedezett Wesselényi-összeesküvés résztvevőit, Nádasdy Ferencet, Frangepán Ferencet és Zrínyi Pétert, Rákóczi nagyapját is itt tartották fogva. Zrínyit és Frangepánt a vár udvarán, Nádasdyt a bécsi városháza udvarán fejezték le.

A vár bejárata, jobbra a Rákóczi-torony, középen a gótikus kápolna ablakai. Kép forrása

A Habsburgok szemmel láthatóan jól értettek a jelképekhez, könnyen el lehet képzelni, mit érezhetett Rákóczi, mikor megtudta, hogy nagyapja kivégzésének helyszínére szállítják. Maga a Nagysárosból történő elszállítás is rendkívül kalandos volt, a későbbi fejedelem hívei Szerencsnél már lesben álltak, hogy kiszabadítsák urukat. Erről minden bizonnyal értesültek a császáriak, ugyanis az utolsó pillanatban módosították az útvonalat és Kassán, majd Rozsnyón keresztül, vagyis a nehezebb úton vitték a foglyot Bécsújhelybe, ahol a ma Rákóczi-toronynak nevezett épületrészben tartották fogva.

A gótikus várkápolna belső tere. Kép forrása

Rákóczi 1701. július 20-án tartott első kihallgatása kudarcba fulladt, ugyanis kijelentette, hogy magyar nemesként nem is tárgyalhatná az ügyét osztrák bíróság. Viszont az összeesküvése ekkor már lelepleződött, szembesítették francia futárával, Longueval-lal. Így egyértelművé vált számára, hogy ha nem akar nagyapja sorsára jutni, el kell szöknie. A merész tervet felesége szervezte meg, a porosz származású várnagy, Gottfried Lehmann támogatásával. Az öt hónapos fogság után, november 7-én került sor a szökésre, Rákóczi osztrák dragonyos egyenruhában hagyta el a várat, majd lóháton a város, illetve Ausztriát. A Lajta túloldalán már várta apródja, majd a Fertő mocsarain át jutottak el a Felvidéken – Bajmódon, Poprádon, Podolinon – keresztül Lengyelországba három nap alatt. A sikeres szökéshez hozzájárult, hogy Lehmann csak november 8-án értesítette feletteseit a szökésről, így Rákóczi tulajdonképpen köddé vált.

Rákóczi (jobbra) szökése a várból dragonyosegyenruhában. Kép forrása

Rákóczi szökésének útvonala. Kép forrása

Rákóczi hollétéről találgatások és pletykák sora indult, ráadásul az eset komoly csorbát ejtett a császár hírnevén. A megtorlás sem késlekedett, Lehmannt megkínozták és felnégyelték, Rákóczi feleségét és udvartartását őrizet alá helyezték. 

A várudvar a gótikus címerfallal. Kép forrása

A hatalmas épület évszázadokig nem találta a funkcióját, végül 1751-ben a Mária Terézia által alapított, és önmagáról elnevezett Theresianum Katonai Akadémia székhelye lett, a mai napig itt képzik az osztrák hadsereg tisztjeit.

A címerfal részlete III. Frigyes császár alakjával. Kép forrása

A Theresianumot az Anschluss után integrálták a Harmadik Birodalom katonai rendszerébe, így a vár a hadi infrastuktúra része lett. Ezért a második világháború idején súlyos bombatámadások érték az épületet. De ez már messze túlmutat Rákóczi életén és korán…

A bécsújhelyi vár 1945-ben. Kép forrása

Folytatjuk!

Szerző: Szende András

Forrás: Rákóczi 350 – Bécsújhely