A FOREST EUROPE által közzétett „State of Europe’s Forests 2025” jelentés átfogó képet ad Európa erdeinek állapotáról, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról és az erdők gazdasági szerepének átalakulásáról. A dokumentum külön figyelmet fordít az energetikai biomassza felhasználására, amely az elmúlt évek energiaválságai és klímavédelmi törekvései miatt stratégiai kérdéssé vált Európában. A jelentésből ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy az európai energiarendszerek fokozatosan átalakulnak: az egy főre jutó faenergia-felhasználás Európa-szerte csökken, miközben az erdők szerepe egyre inkább a fenntartható nyersanyagtermelés és a klímavédelem irányába tolódik el.
A jelentés szerint Európa erdőterülete tovább növekszik, az élőfakészlet pedig ma már közel 45 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Bár a növekedés üteme lassult, az európai erdők továbbra is jelentős szénmegkötő szerepet töltenek be, ami kulcsfontosságú a klímavédelmi célok elérésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az európai erdőgazdálkodás alapvetően fenntartható pályán halad, hiszen az éves fakitermelés még mindig az éves növedék alatt marad.
Magyarország adatai szintén kedvező képet mutatnak. A jelentés alapján hazánk erdőterülete jelenleg 2,087 millió hektár, ami az ország területének 22,8 százalékát jelenti. Ez különösen fontos eredmény annak fényében, hogy 1990 óta a magyar erdők területe mintegy 273 ezer hektárral, vagyis hozzávetőleg 15 százalékkal nőtt. Az élőfakészlet 418 millió köbméter, hektáronként átlagosan 200 köbméter faanyaggal. A kitermelési arány a nettó éves növedék 64 százaléka, amely fenntartható gazdálkodásra utal.
A magyar erdők sajátossága, hogy jelentős részük lombhullató állomány, amely hagyományosan alkalmas tűzifatermelésre. Emiatt Magyarország inkább a dél-európai modellhez hasonlít, ahol az erdészeti biomassza nagy része lakossági tűzifaként kerül felhasználásra. Míg Észak-Európában főként faipari melléktermékeket, fakérget vagy aprítékot használnak energetikai célra, addig hazánkban a helyi lakossági tüzelés továbbra is meghatározó szerepet játszik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar faenergia-piac sokkal inkább időjárás- és régiófüggő, mint az ipari alapú északi rendszerek.
A jelentés arra is rámutat, hogy Európában három jól elkülöníthető erdészeti modell működik. Az északi országokban a biomassza-termelés főként a faipari melléktermékek körkörös felhasználására épül. Közép-Európában az építőipar és a fűrészáru-piac a meghatározó, míg Dél- és Kelet-Európában a lakossági tűzifafogyasztás dominál. Magyarország jelenleg ebbe az utóbbi kategóriába sorolható, ugyanakkor a növekvő erdőterület és a fenntartható kitermelési arány lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben magasabb hozzáadott értékű faipari és bioökonómiai termelés is nagyobb szerepet kapjon.
A „State of Europe’s Forests 2025” jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy az erdők szerepe ma már messze túlmutat az energetikai felhasználáson. Az erdők egyszerre szolgálnak természetvédelmi, gazdasági és klímavédelmi célokat. A fenntartható erdőgazdálkodás nemcsak a faanyag biztosítását jelenti, hanem a biodiverzitás megőrzését, a szén-dioxid megkötését és a vidéki gazdaságok stabilitását is. Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van: erdőterülete növekszik, az erdők állapota stabil, a kitermelés fenntartható, a tulajdonosi szerkezet pedig sokszínű. Ez hosszú távon stratégiai előnyt jelenthet az európai zöldgazdasági átmenetben.
Megjegyzés küldése