Eger történelmi utcáin sétálva nemcsak a barokk épületek, a vár vagy a híres minaret mesél a múltról. Van egy különleges örökség, amelyet nem látunk, hanem hallunk: a város harangjai. A régi egriek szerint ezek a harangok nem egyszerű fémtárgyak voltak, hanem szinte élő személyiségek, akik a templomtornyokban „laknak”, és időnként még egymásnak is felelgetnek.
A harangokhoz évszázadokon át különleges tisztelet kapcsolódott. Amikor egy új harangot felhúztak a toronyba, azt mondták róla, hogy „tornyot ért”, majd ott „lakik”. A harangok feliratai is gyakran emberi hangon szólalnak meg: „Engem öntött...” – mintha maguk mutatkoznának be. Ez a megszemélyesítés jól mutatja, hogy a harang nem csupán hangszer vagy jelzőeszköz volt, hanem a közösség fontos tagja.
Fotó: tveger.hu
Eger különösen gazdag harangkultúrában. A város számos temploma miatt a harangok száma is jelentős. Egy 2011-ben készült összesítés szerint akkor 39 harang szólalhatott volna meg a városban. A legrégebbi ismert egri harang a szerb ortodox, közismert nevén Rác templom tornyában található, és több mint három évszázada őrzi a város történetét.
A harangokhoz kapcsolódik egy kedves egri hagyomány is. Az egykori Irgalmas rendi kórház kápolnájában szolgáló Szent Vince-rendi nővérek – akiket a város lakói szeretettel „szürke nénéknek” neveztek – egy verses játék segítségével tanították meg a gyerekeknek, hogyan „beszélgetnek” Eger harangjai.
A Líceum harangja azt mondja:
Kincs, kincs, kincs!
Hiszen az iskola és a tudás valódi kincs.
A Barátok templomának harangja így felel:
Nincs, nincs, nincs!
A kolduló rend szerénységére utalva.
A Minoriták harangja reménykedve szól:
De jó volna, hogyha volna!
A Servitáké pedig óvatosan válaszol:
Hogy is volna, hogyha volna!
Az Irgalmasok harangja bölcsen emlékeztet:
Van is, nincs is!
A szürke nénék harangja a gondviselésbe vetett hitet hirdeti:
Jó az Isten, ád, ha nincsen!
A Ciszterciek harangja elégedetten mondja:
Van, van, van!
Végül az egri Bazilika hatalmas harangjai mintegy lezárják a beszélgetést:
Úgy van, úgy van!
Ez a különleges hagyomány nemcsak játékos versike, hanem lenyomata annak a vallási, kulturális és közösségi világnak, amely évszázadokon át meghatározta Eger életét.
Napjainkban is érdemes megállni egy pillanatra az egri templomok közelében, és figyelni a harangszót. A város legismertebb temploma, az Egri Bazilika Magyarország egyik legnagyobb egyházi épülete, amelyet Hild József tervei alapján 1831 és 1837 között építettek. Tornyaiban ma is több harang szolgálja a liturgikus életet.
A modern világ zajában a harangok hangja továbbra is összeköti a múltat és a jelent. Eger harangjai ma is ugyanazt üzenik, amit évszázadokkal ezelőtt: a város története nemcsak a kövekben, hanem a hangokban is él.
Források
- Havas-Horváth István: Egy rejtőzködő harangról. In: Egri séták nemcsak egrieknek III.
- Egri Bazilika – Eger Megyei Jogú Város hivatalos oldala
- Egri Bazilika ismertető
- Egri Főszékesegyház harangjai (videó)