1879. július 19-én, vagyis 147 évvel ezelőtt született Móra Ferenc, a magyar irodalom egyik legolvasottabb írója, újságírója, muzeológusa és régésze. Nevét generációk ismerték meg olyan műveken keresztül, mint a Kincskereső kisködmön, a Rab ember fiai, a Dióbél királyfi vagy A didergő király. Munkássága azonban messze túlmutatott az irodalmon: jelentős szerepet játszott a magyar régészet és múzeumügy fejlődésében is.
A szegénységből a magyar irodalom élvonalába
Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született egy szegény szűcsmester családjában. A nehéz anyagi körülmények ellenére kitartó tanulással jutott el a budapesti egyetemre, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. Tanárként csupán rövid ideig dolgozott, mert hamarosan az újságírás és az irodalom felé fordult.
Nevét a Szegedi Napló tette országosan ismertté. Előbb újságíróként, majd 1913 és 1919 között főszerkesztőként dolgozott a lapnál. Írásaiban mindig az egyszerű emberek mellett állt ki, miközben finom humorral és iróniával bírálta a társadalmi igazságtalanságokat.
Móra Ferenc (1879-1934) író, költő az íróasztalánál, 1925 körül (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)
Móra Ferenc a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb klasszikusa. Történetei egyszerre szólnak a gyermekekhez és a felnőttekhez.
Legismertebb művei közé tartoznak:
- Kincskereső kisködmön
- Rab ember fiai
- Dióbél királyfi
- A didergő király
- Csilicsali Csalavári Csalavér
Meséiben a szeretet, az emberség, a becsület és a kitartás mindig fontosabb volt az anyagi gazdagságnál. Nem véletlen, hogy művei ma is az iskolai olvasmányok között szerepelnek.
A régészet szolgálatában
Kevesebben tudják, hogy Móra Ferenc nemcsak íróként, hanem muzeológusként és régészként is kiemelkedő életművet alkotott.
1904-től a szegedi Somogyi-könyvtár és a Közművelődési Palota munkatársa lett, később igazgatója is volt. Az Alföld számos őskori lelőhelyén vezetett ásatásokat, különösen a Szeged környéki feltárások tették nemzetközileg is ismert szakemberré.
1932-ben régészeti munkásságának elismeréseként a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatta.
Betegség és búcsú
Az 1930-as évek elejétől egészségi állapota fokozatosan romlott. Balatonfüreden és Karlovy Varyban is kezelték, majd 1933-ban műtéten esett át. 1934. február 8-án, mindössze 54 éves korában hunyt el hasnyálmirigyrák következtében. Halála az egész országot megrendítette.
Móra Ferenc és Eger kapcsolata
Bár Móra Ferenc nem kötődött közvetlenül Egerhez úgy, mint Szegedhez vagy Kiskunfélegyházához, emléke a városban is jelen van.
Az egyik legismertebb egri vonatkozás az Egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája, amely évtizedek óta őrzi az író nevét és szellemi örökségét. Az intézményben a gyermekközpontú szemlélet és az olvasás szeretetének átadása ma is fontos érték.
Emellett Móra Ferenc művei hosszú évtizedek óta meghatározó részét képezik az egri iskolák magyar irodalom oktatásának is, így generációk ismerték meg rajtuk keresztül a magyar nyelv szépségét és az emberi értékeket.
Érdekességek Móra Ferencről
- Gyermeklapokba több mint ezer írást publikált.
- Egyszerre volt író, újságíró, könyvtáros, régész és múzeumigazgató.
- A Kincskereső kisködmön számos nyelven jelent meg.
- Régészeti feltárásai ma is fontos tudományos forrásnak számítanak.
- Írásait különösen a természetes, élőbeszédhez közel álló magyar nyelvezet tette időtállóvá.
Miért érdemes ma is olvasni Móra Ferencet?
Móra Ferenc történetei nemcsak a múltról szólnak. Az együttérzés, a becsület, a család szeretete és az emberség olyan értékek, amelyek ma is aktuálisak. Éppen ezért művei közel másfél évszázaddal születése után is képesek megszólítani minden korosztályt.
Megjegyzés küldése