A Bükk-hegység nyugati peremén, Bélapátfalva közelében bújik meg Heves vármegye egyik legkisebb, mégis különleges települése, Bükkszentmárton. A csendes zsáktelepülés legnagyobb értéke a falutól kissé elkülönülő dombtetőn álló Szent Márton-templom, amely Magyarország egyik legszebb fennmaradt román kori falusi templomai közé tartozik. A több mint nyolcszáz éves műemlék a Bükk egyik kevésbé ismert, mégis rendkívül hangulatos látnivalója.
Bükkszentmárton – egy apró falu nagy múlttal
Bükkszentmárton a Bél-kő vonulatának közelében, erdőkkel övezett völgyben fekszik. Napjainkban alig több mint 300 lakosa van, így a település megőrizte nyugodt, falusias hangulatát.
A középkorban a település Felbél néven szerepelt, mivel a Bél nemzetség birtokához tartozott. Később a Szent Márton tiszteletére emelt templomról Bélszentmárton, majd Bükkszentmárton lett a neve. Már az 1344-es pápai tizedjegyzék is önálló plébániaként említi, ami bizonyítja, hogy jelentős egyházi központ volt a térségben.
A település kiváló kiindulópont túrákhoz is. A közeli Bél-kő, a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság, valamint a Bükk erdei turistaútjai néhány kilométeres távolságon belül elérhetők.
Fotó: Sz. Kovács Éva: Románkori templom | Dobó István Vármúzeum
A román kori Szent Márton-templom
A település legismertebb műemléke a dombtetőn álló Szent Márton-templom, amelyet a 12. században emeltek román stílusban.
Bár az évszázadok során többször átépítették, számos eredeti középkori részlete máig fennmaradt:
- vastag kőfalak;
- félköríves román kori ablakok;
- faragott kőpárkányok;
- középkori kváderkövek;
- egyszerű, letisztult falusi templomépítészet.
A templom hajója mintegy 14 méter hosszú, keleti végén szabálytalan sokszögzáródású szentéllyel. A nyugati homlokzatot erőteljes támpillérek erősítik, míg a déli oldalon ma is jól felismerhetők az eredeti román kori építészeti elemek.
Török pusztítás után újjászületett
1554-ben a török hadjáratok során a templom súlyosan megsérült és hosszú időre elnéptelenedett.
A legenda szerint a 18. század első felében Baranyai István remete kezdeményezte újjáépítését. Az építkezéshez részben a középkori templom köveit, részben pedig a közeli bélapátfalvai ciszterci monostor köveit használták fel.
1734–1736 között barokk stílusban újították fel, azonban szerencsére az eredeti román kori szerkezet jelentős része megmaradt.
A templom belső értékei
A templom főoltára a 18. század közepéről származik.
Legjelentősebb művészeti alkotása a Szent Mártont ábrázoló oltárkép, amelyet az egri festő Wittmann János készített. A templom berendezése egyszerű, mégis méltóságteljes, jól illeszkedik a kis hegyi település hangulatához.
Érdekességek
- A templom messziről látható a Bélapátfalváról érkező útról.
- Magyarország egyik kevésbé ismert, de kiváló állapotban fennmaradt román kori falusi temploma.
- A dombtető különleges panorámát nyújt a Bükk hegyeire.
- A középkori eredetű falazat és a későbbi barokk átépítés ritka építészeti egységet alkot.
- A templom környezete kiváló fotótéma napkeltekor és naplementekor.
Mit érdemes még megnézni a környéken?
Ha Bükkszentmártonba látogatunk, érdemes felkeresni:
- a Bélapátfalvai Ciszterci Apátságot,
- a Bél-kő tanösvényt és kilátópontokat,
- a Bükk erdei turistaútjait,
- Szilvásváradot és a Szalajka-völgyet,
- valamint a közeli Magyar-tanyát, ahol hagyományos állattartással ismerkedhetnek meg a látogatók.
Miért érdemes felkeresni?
Bükkszentmárton nem a nyüzsgő turizmus célpontja, hanem azoké, akik szeretik a csendes, autentikus helyeket. A dombtetőn álló román kori templom, a Bükk lenyűgöző természeti környezete és a település évszázados történelme együtt különleges időutazást kínál. Ez a kis falu méltán tartozik Heves vármegye rejtett kulturális kincsei közé.
Megjegyzés küldése