1869. július 8-án (egyes források szerint július 10-én) született Kandó Kálmán, a magyar műszaki tudomány egyik legnagyobb alakja, akinek munkássága alapjaiban változtatta meg a vasúti közlekedést. A háromfázisú villamos vontatás fejlesztőjeként, valamint a fázisváltós mozdony megalkotójaként világszerte a modern villamosvasút egyik megteremtőjeként tartják számon.
A Budapesti József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, ahol már hallgatóként az elektrotechnika felé fordult érdeklődése. Katonai szolgálatát követően Franciaországban dolgozott, ahol a Nikola Tesla által feltalált indukciós motorok továbbfejlesztésével foglalkozott. Az ott kidolgozott számítási módszerei tették lehetővé ezek gazdaságos gyártását, ami nemzetközi szakmai elismerést hozott számára.
Fotó: A briliáns Kálmán Kandó – Magyarország egyik legnagyobb tervezőmérnöke
1894-ben Mechwart András hívására tért haza a Ganz gyárba, ahol megszervezte a háromfázisú indukciós motorok magyarországi gyártását. Ekkor született meg az a felismerése, hogy ezek a motorok vasúti vontatásra is kiválóan alkalmazhatók. Ez a gondolat később alapjaiban formálta át a villamosvasutak fejlődését.
1907 és 1915 között Olaszországban dolgozott, ahol az olasz államvasutak számára olyan villamosítási rendszert fejlesztett ki, amely hosszú időre meghatározta az ország vasúti közlekedését. Az első világháború kitörése után visszatért Magyarországra, és élete végéig azon dolgozott, hogy a vasút közvetlenül az országos váltakozó áramú villamosenergia-hálózatról működhessen. Ennek eredménye lett a világhírű fázisváltós rendszer, amely a későbbi nagy teljesítményű villamos mozdonyok alapját jelentette.
Kandó Kálmán nevéhez 69 szabadalom fűződik. 1931. január 13-án hunyt el Budapesten, alig másfél évvel azelőtt, hogy életművének csúcsa, az első fázisváltós egységmozdony sikeresen bizonyította volna a rendszer működőképességét. Ma már egyértelmű, hogy elképzelései évtizedekkel megelőzték korukat, és a nagyvasúti villamosítás világszerte az általa kijelölt irányt követte.
Van-e egri kötődése?
Közvetlenül Eger városához nem ismert jelentős életrajzi kötődése. Nem Egerben született, nem dolgozott a városban, és életének fontos állomásai Budapesthez, Franciaországhoz, valamint Olaszországhoz kapcsolódnak.
Ugyanakkor családi nemesi előneve – „egerfarmosi és sztregovai” – az Egerfarmos településhez kötődik, amely Heves vármegyében, Egertől mintegy 25 kilométerre található. Ez a nemesi előnév történelmi családi eredetre utal, de nem jelenti azt, hogy Kandó Kálmán Egerben élt vagy ott tevékenykedett.
Éppen ezért egy egri olvasóközönség számára érdekes kapcsolódási pont lehet, hogy Heves vármegye egyik településének neve ma is őrzi a világhírű magyar mérnök családjának történelmi kötődését.
Ajánlott források
- Budapesti Városvédő Egyesület – Kandó Kálmán 150 éve született: https://varosvedo.hu/2019/02/03/kando-kalman150-eve-szuletett/
- Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Kandó Kálmán életútja: https://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/199908/techtortenet.html
- Wikipédia – Kálmán Kandó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kandó_Kálmán
- Magyar feltalálók és műszaki örökség ismertetők.
Megjegyzés küldése