1849. július 31. a magyar történelem egyik legfájdalmasabb és legtitokzatosabb napja. A történészek túlnyomó többsége szerint ezen a napon, 177 évvel ezelőtt, a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetben esett el Petőfi Sándor, bár holttestét soha nem találták meg. Ezért a megfogalmazás ma is pontosan így hangzik: valószínűsíthetően ezen a napon halt meg.
A végzetes segesvári csata
1849 nyarán a magyar szabadságharc sorsa már megpecsételődni látszott. Az osztrák császári hadsereg segítségére érkező hatalmas orosz intervenciós sereg jelentős túlerőt képviselt.
Petőfi Sándor ekkor már nemcsak költőként, hanem a szabadságharc elkötelezett híveként is szolgált. Bem József tábornok mellett tartózkodott Erdélyben, és 1849. július 31-én részt vett a Segesvár melletti ütközetben.
A csata gyors magyar vereséggel végződött. Számos szemtanú látta Petőfit utoljára a visszavonulás során, de biztos bizonyíték halálára soha nem került elő. A történettudomány jelenlegi álláspontja szerint nagy valószínűséggel a csatatéren vesztette életét.
A rejtély, amely máig foglalkoztat
Petőfi eltűnése az elmúlt másfél évszázad egyik legismertebb magyar történelmi rejtélyévé vált.
Számos elmélet született:
- elesett a csatatéren;
- orosz fogságba került;
- Szibériába hurcolták;
- később is életben maradt.
A történészek többsége azonban továbbra is azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a segesvári ütközetben halt meg, még ha földi maradványai nem is kerültek elő.
Mit jelentett Petőfi Magyarországnak?
Petőfi Sándor mindössze 26 éves volt.
Rövid élete alatt olyan műveket alkotott, amelyek a magyar irodalom alapkövei lettek:
- Nemzeti dal
- János vitéz
- Szeptember végén
- A Tisza
- Az Alföld
- több mint ezer vers.
Nevét örökre összekapcsolta az 1848-as forradalommal, amikor a márciusi ifjak egyik vezéralakjaként a Nemzeti Múzeumnál elszavalta a Nemzeti dalt.
Petőfi és Eger kapcsolata
Az egri kötődés kevésbé ismert, pedig Petőfi 1844 februárjában három napot töltött Egerben. Látogatása jól dokumentált.
A városban:
- felkereste Tárkányi Bélát;
- vendége volt az egri papneveldének;
- élményei alapján írta meg az Eger mellett és az Egri hangok című verseit.
Ennek emlékét ma is őrzi a Foglár utcai Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet falán elhelyezett emléktábla.
Eger ma is őrzi emlékét
Fotó: Petőfi Sándor
A városban több helyen találkozhatunk Petőfi emlékével:
- a Foglár utcai emléktábla;
- Petőfiről elnevezett közterületek;
- helytörténeti séták, amelyek felidézik 1844-es látogatását;
- az egri irodalmi programok rendszeresen megemlékeznek róla.
Petőfi egri tartózkodása a város kulturális örökségének fontos része.
177 év múltán is él a költő öröksége
Petőfi Sándor halála nem csupán egy kivételes költő elvesztését jelentette, hanem a magyar szabadság egyik legnagyobb jelképének megszületését is.
Nevét ma is iskolák, utcák, szobrok, intézmények és emlékhelyek őrzik szerte a Kárpát-medencében. Versei nemzedékek számára jelentik a hazaszeretet, a szabadság és a remény hangját.
Talán éppen ezért nem a halálának körülménye a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy 177 év után is élő része a magyar nemzeti emlékezetnek.