Kevés olyan iparág létezik Egerben, amely több mint egy évszázadon keresztül folyamatosan meghatározta a város kulturális és gazdasági életét. Az egri nyomdászat története pontosan ilyen. Az itt készült újságok, könyvek, plakátok, jegyek és kiadványok nem csupán papírra nyomott termékek voltak – a város mindennapjainak lenyomatai.
Az Egri Nyomda Részvénytársaság 1893-ban alakult meg, de a nyomdászat története Egerben ennél is korábbra nyúlik vissza.
A kezdetek – az első egri nyomdák
A 19. század második felében több kisebb nyomda működött Egerben.
1878-ban a cserépfalvi Kohn Vilmos alapította meg az Egri Érseki Líceumi Nyomdát, amelyet később Kohn Dávid vett át. Itt nyomtatták többek között az Eger és Vidéke című lapot is. Kohn Dávid eredetileg kőfaragóként dolgozott, majd a nyomdászat felé fordult.
1893-ban azonban tűzvész pusztította el a nyomdát. A megmaradt gépeket és eszközöket az újonnan megalakuló Egri Nyomda Rt. vásárolta meg, míg Kohn Dávid Budapestre költözött, ahol megalapította a később ismertté vált Petőfi Nyomdát.
1879-ben működött a Wertheimer és Böhm nyomda is, amely több rövid életű helyi újság – köztük a Jó Bolond és a Kakas – nyomtatását végezte.
1880-ban Lévai (eredetileg Klein) Fülöp saját nyomdát alapított, amely szerényebb méretű volt ugyan, de hosszabb ideig fennmaradt.
1893 – megszületik az Egri Nyomda Rt.
- júniusában megalakult az Egri Nyomda Részvénytársaság, amely hamarosan Heves vármegye legjelentősebb nyomdaipari vállalkozásává vált.
Az alapítók között a megye ismert földbirtokosai, ügyvédei, orvosai és közéleti személyiségei szerepeltek, köztük:
- Graefl Károly
- dr. Macky Valér
- dr. Alföldi Dávid
- dr. Schwartz (Setét) Sándor
Alapító nyilatkozatuk különösen figyelemre méltó volt. A vallási türelem, a demokratikus szemlélet, valamint a gazdaság és az ipar fejlődésének támogatása mellett kötelezték el magukat, ami a korszakban előremutató gondolkodásnak számított.
A Széchenyi utcától a Bródy Sándor utcáig
Az Egri Nyomda Rt. első műhelye a Széchenyi utca 4. szám alatt működött.
1912-ben a vállalat kinőtte első telephelyét, ezért átköltözött a Bródy Sándor utca 4. szám alatti emeletes saroképületbe.
Nyomdaépület a Bródy Sándor utca 4. szám alatt
Ez az épület több mint hat évtizeden keresztül az egri nyomdászat központja volt.
Itt készültek többek között:
- színházjegyek,
- mozijegyek,
- strand- és fürdőjegyek,
- hivatalos nyomtatványok,
- plakátok,
- könyvek,
- valamint később a Népújság is.
Az egri jegynyomda országos hírnevet szerzett, sőt 1908-ban a londoni világkiállításon Grand Prix díjat nyert magas színvonalú jegynyomataival. Ezután Európa számos országából, sőt Amerikából is érkeztek megrendelések.
A korszerű nyomda megszületése
Az 1970-es évekre a belvárosi épület már szűknek bizonyult.
1975–1976-ban elkészült az új nyomdaépület a Vincellér utca 3. szám alatt, ahová átköltözött a vállalat.
Ekkor már Révai Nyomda Egri Gyáregysége néven működött tovább.
Az új üzem korszerű gépparkot kapott, és hosszú időn keresztül itt készültek:
- a Heves Megyei Népújság,
- később a Heves Megyei Hírlap,
- könyvek,
- magazinok,
- reklámkiadványok,
- országos terjesztésű nyomtatványok.
Az egri üzem az ország egyik legmodernebb nyomdájává fejlődött.
.png)
Lőw Sámuel és családja a húszas évek közepén
A rendszerváltás után
1988 végén a gyáregység ismét önálló vállalatként működött Egri Nyomda néven.
1992-ben privatizálták, majd jelentős technológiai fejlesztéseken ment keresztül.
A 2000-es évek elején még több milliárd forintos árbevétellel dolgozott, napilapokat, magazinokat és könyveket készített magyar és külföldi megrendelők számára.
A hosszú történet azonban végül lezárult: 2011-ben megkezdődött az Egri Nyomda végelszámolása, ezzel egy több mint százéves ipartörténeti korszak ért véget.
Egy eltűnt ipartörténeti emlék
1985-ben Illosvai Ferenc újságíró már felvetette, hogy a Bródy Sándor utcai egykori nyomdaépület falán emléktábla őrizhetné annak az üzemnek az emlékét, ahol több mint hatvan éven át készültek Eger és Heves vármegye nyomtatott emlékei.
Ma az épület már nem árulja el egykori funkcióját, pedig falai között generációk nyomdászai dolgoztak, és innen kerültek ki azok az újságok, könyvek és jegyek, amelyek évtizedeken át meghatározták a város mindennapjait.
Az egri nyomdászat története így nem csupán egy iparág históriája, hanem Eger kulturális örökségének is fontos része.
Érdekességek
- Az Egri Nyomda Rt. 1893-ban kapta meg működési engedélyét.
- A vállalat országos hírű jegynyomdaként vált ismertté.
- 1908-ban londoni világkiállítási Grand Prix-díjat nyert.
- Több mint 60 évig a Bródy Sándor utca 4. szám alatt működött.
- Az új Vincellér utcai üzem 1975–1976-ban kezdte meg működését.
- Az Egri Nyomda történetét részletesen feldolgozta Antalóczi Lajos 1986-ban megjelent monográfiája.
Megjegyzés küldése