A Tisza-tó egyik legfontosabb nyári természetvédelmi és vízgazdálkodási munkája ért véget július közepén: a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) Tisza-tavi Kirendeltségének megbízásából a Tisza-tóért Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. mintegy 800 hektárnyi sulyommezőt tisztított meg, hogy biztosítsa a tó élővilágának egyensúlyát, valamint a horgászok és vízitúrázók számára is használható vízfelületeket.
A sulyom nem gyomnövény, mégis szükség van a ritkítására
A sulyom (Trapa natans) őshonos vízinövény, amely természetvédelmi szempontból értékes része a Tisza-tó ökoszisztémájának. Kedvező időjárási körülmények között azonban rendkívül gyorsan elszaporodik, és összefüggő növényszőnyeget képezhet a víz felszínén.
Ez több problémát is okozhat:
- akadályozza a csónakos közlekedést;
- megnehezíti a horgászatot;
- csökkenti a víz oxigéntartalmát;
- kedvezőtlenül befolyásolhatja a halállomány élőhelyét;
- rontja a víz természetes áramlását és vízminőségét.
Éppen ezért a szakemberek nem teljesen eltávolítják, hanem szakszerűen ritkítják a sulyommezőket, megőrizve azok természetvédelmi értékét.
Július közepére már túl erős lett a növény
Az idei kaszálási munkálatok június 12-én kezdődtek, azonban július közepére a sulyom szára annyira megvastagodott, hogy a hagyományosan alkalmazott lengőkaszák már nem tudták hatékonyan levágni az állományt.
A mintegy 800 hektárnyi engedélyezett terület megtisztítása ezzel lezárult, azonban a munka nem ér véget.
Truxor munkagéppel folytatják
Mivel az idei nyár rendkívül meleg, és a vízállás, valamint a napsütés továbbra is kedvez a hínárfélék növekedésének, a MOHOSZ Tisza-tavi Kirendeltsége az év hátralévő részében Truxor hínárvágó munkagéppel tartja karban elsősorban a horgászhelyek előtti vízterületeket.
A Truxor egy speciális, úszó munkagép, amely sekély vízben is képes:
- hínárt vágni,
- nádast kezelni,
- vízi növényzetet összegyűjteni,
- nehezen megközelíthető területeken is dolgozni.
A gép alkalmazása jóval hatékonyabb ott, ahol a sulyom már túl erőssé válik a hagyományos kaszáláshoz.
Kevesen tudják: a Tisza-tó Európa egyik legkülönlegesebb vizes élőhelye
A Tisza-tó mesterséges víztározóként jött létre az 1970-es években, mára azonban Magyarország második legnagyobb tavává és egyben az ország egyik leggazdagabb vizes élőhelyévé vált.
Érdekességek:
- több mint 250 madárfaj fordul elő a térségben;
- számos fokozottan védett halfaj él a tóban;
- a tó jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll;
- a hínár- és sulyommezők sok vízimadárnak, halivadéknak és gerinctelen élőlénynek biztosítanak búvóhelyet.
Éppen ezért a vízinövényzet kezelése minden évben természetvédelmi engedélyek alapján, szigorú szakmai felügyelet mellett történik.
Fontos a természet és a horgászat egyensúlya
A szakemberek célja nem a vízinövényzet teljes eltávolítása, hanem egy olyan egyensúly fenntartása, amely egyszerre szolgálja:
- a természetvédelmet,
- a halállomány egészségét,
- a vízi turizmust,
- valamint a horgászok biztonságos és kényelmes kikapcsolódását.
Az idei 800 hektáros sulyomritkítás jól mutatja, hogy a Tisza-tó fenntartható kezelése folyamatos munkát igényel, különösen az egyre melegebb és szárazabb nyarak idején, amikor a vízi növényzet gyorsabban fejlődik a megszokottnál.