A Bükk-vidék nemcsak lenyűgöző erdeiről, barlangjairól és kilátóiról híres, hanem olyan különleges földtani értékekről is, amelyek Európában is ritkaságnak számítanak. Ezek közé tartozik a Varbó határában megbújó Dobrica travertínó, amelyet különleges formája miatt sokan csak „búboskemencének” neveznek.
A kevéssé ismert geológiai látványosság a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark egyik legizgalmasabb geosite-ja, ahol évezredek óta ugyanaz a természeti folyamat alakítja a tájat.
Fotó: Veres Zsolt
A víz építette "kőszobor"
A Bükk mélyében keringő karsztvizek nagy mennyiségű oldott kalcium-karbonátot szállítanak. Amikor ezek a vizek a felszínre törnek, fokozatosan elveszítik szén-dioxid-tartalmukat, és a korábban oldott mész szilárd formában kiválik. Ennek eredménye a travertínó, vagy más néven forrásmészkő, amely lassan, rétegről rétegre épül fel.
A Dobrica-kút különlegessége, hogy a mészkőkiválás nem közvetlenül a forrásnál kezdődik, hanem körülbelül 170–200 méterrel lejjebb, ahol a víz egy mintegy 15 méteres szintkülönbséget küzd le. A lezúduló víz miatt gyorsan távozik a szén-dioxid, így megindul a látványos mészkőképződés.
A Bükk egyik legkülönlegesebb travertínója
A képződményt már az 1970-es években részletesen tanulmányozta Hevesi Attila geográfus. Leírása szerint a vízesés alatt egy közel 6 méter magas, mintegy 12 méter kerületű, búboskemencére emlékeztető travertínó-domb emelkedik.
Oldalában két, több mint egy méter mély természetes üreg nyílik, amelyek belsejében kristálytiszta tavacskák csillognak. A falakat moha- és algatelepek borítják, amelyek az évek során szintén elmeszesedtek, így különleges, mozaikszerű mintázatot alkotnak.
Ez a természetes "építmény" folyamatosan változik: bár rendkívül lassan, a víz ma is építi a travertínót.
Egy geológiai rokonság
A Dobrica travertínó ugyanazon természeti folyamat eredménye, amely létrehozta a Bükk legismertebb forrásmészköves látványosságait is:
- a Szalajka-völgy híres Fátyol-vízesését,
- a Sebes-víz travertínó gátjait,
- a lillafüredi Anna-barlangot,
- valamint a Petőfi-barlangot.
A Bükk térségében több mint ezer barlang és számtalan karsztforrás található, amelyek a geopark kiemelkedő földtani örökségéhez tartoznak.
Miért különleges?
A Dobrica travertínó azért számít ritkaságnak, mert:
- 🌋 természetes "búboskemence" alakot formált;
- 💧 ma is aktív forrásmészkő-képződés zajlik;
- 🪨 belsejében természetes üregek alakultak ki;
- 🌿 mohák és algák közreműködésével épül tovább;
- 📸 kevés turista ismeri, ezért nyugodt kirándulóhely.
Kirándulási tipp
A Varbó környéki erdők önmagukban is megérnek egy kirándulást, de a Dobrica travertínó igazi csemege azoknak, akik szeretik a természet kevésbé ismert csodáit. A hely különösen látványos csapadékos időszakban vagy tavasszal, amikor a forrás vízhozama nagyobb, és a vízesés teljes szépségében mutatkozik meg.
Nem véletlen, hogy a geológusok a Bükk egyik legérdekesebb aktív travertínó-képződményeként tartják számon.
Érdekesség
A travertínó rendkívül lassan növekszik: évente gyakran csupán néhány tizedmilliméter vagy néhány milliméter új mészkő rakódik le. Ez azt jelenti, hogy a Dobrica különleges "búboskemencéje" több ezer év munkájának eredménye, amelyet ma is ugyanaz a víz épít tovább, mint a jégkor után.
Források
- A Kövek Mesélnek – Dobrica travertínó és geosite ismertető
- UNESCO – Bükk Region UNESCO Global Geopark
- Hevesi Attila: Forrásmészkő-képződés a Bükkben (1972)
- Tudományos összefoglaló a Bükk travertínó-képződéséről.
Megjegyzés küldése