A Heves vármegyei Füzesabony neve a legtöbb ember számára egyet jelent a vasúttal. Az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontjaként naponta ezrek fordulnak meg itt, de az állomást egy különleges történet is övezi. A legenda szerint a ma is álló impozáns felvételi épületet eredetileg nem is ide, hanem Fiuméba (a mai Rijeka) tervezték, és csak egy végzetes borítékcsere miatt került Füzesabonyba.
A történet generációkon át élt tovább, de vajon valóban megtörtént? A történészek szerint a válasz egyértelmű: nem. A legenda azonban mégis érdekes része lett a település múltjának.
Egy legenda, amelyet szinte mindenki ismert
A történet szerint egy vasúti tervezőirodában véletlenül összecseréltek két tervrajzot tartalmazó borítékot. A Fiuméba szánt reprezentatív pályaudvar tervei Füzesabonyba kerültek, míg a kisebb állomás terveit Fiuméba küldték.
A tévedést állítólag csak akkor vették észre, amikor az építkezés már javában zajlott. Mivel az épület falai már álltak, nem volt visszaút – így kapott egy akkor még viszonylag kis alföldi település egy városias méretű, elegáns pályaudvart.
A történet annyira hihetőnek tűnt, hogy még egy 1930-as években készült helytörténeti kiadványba is bekerült, és hosszú időn át tényként idézték.
Mit mondanak a történelmi források?
A vasúttörténeti kutatások szerint azonban a legenda nem állja meg a helyét.
Az állomást a korszak egyik legismertebb vasúti építésze, Pfaff Ferenc tervezte, aki 1887 és 1907 között közel negyven jelentős magyarországi vasútállomást alkotott.
A történeti dokumentumokból kiderül:
- a fiumei pályaudvar már elkészült, amikor a füzesabonyi állomás építése még csak elkezdődött,
- időrendileg tehát lehetetlen lett volna a két terv összecserélése,
- Füzesabony már a XIX. század végén fontos vasúti csomópontnak számított, ezért eleve nagyobb állomást terveztek ide.
Miért épült mégis ekkora állomás?
A válasz egyszerűbb, mint a legenda.
1890 körül Füzesabony stratégiai jelentőségű vasúti csomópont lett:
- Budapest–Miskolc fővonal
- Füzesabony–Debrecen vasútvonal
- Füzesabony–Eger vasútvonal
A várható utas- és teherforgalom miatt a MÁV egy korszerű, nagy befogadóképességű állomást rendelt meg. Az 1893-ban átadott épület teljes mértékben megfelelt a kor vasúti fejlesztési elképzeléseinek.
A Pfaff Ferenc-féle állomások különleges világa
Pfaff Ferenc neve számos ikonikus magyar vasútállomáshoz kötődik.
Munkáira jellemző volt:
- historizáló stílus,
- díszes homlokzat,
- nagy belmagasság,
- reprezentatív várótermek,
- korszerű vasúti kiszolgálás.
A füzesabonyi állomás ma is ezeknek a jellegzetességeknek az egyik legszebb példája.
Az állomás későbbi fejlődése
A második világháborút követően az állomás jelentős forgalmat bonyolított le. Az 1950-es évek végétől nagyszabású bővítések kezdődtek:
- meghosszabbították a vágányokat,
- új váltókat építettek,
- korszerűsítették a forgalmi rendszert,
- növelték az állomás kapacitását.
Ennek köszönhetően Füzesabony ma is az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontja.
Érdekességek
- 🚂 Az állomás több mint 130 éve szolgálja az utazókat.
- 🚂 A legenda még ma is gyakran felbukkan helyi beszélgetésekben és internetes fórumokon.
- 🚂 A történetet sokáig valós eseményként mesélték tovább.
- 🚂 Pfaff Ferenc Magyarország egyik legjelentősebb vasúti építésze volt.
- 🚂 A füzesabonyi állomás ma is megőrizte eredeti építészeti karakterének jelentős részét.
Régi fotók, amelyeket érdemes megnézni
Korabeli képeslapok és archív felvételek több helyen is elérhetők:
- Vasútállomások.hu – Füzesabony archív képeslapjai
- Urban Legends – A füzesabonyi vasútállomás legendája