A Bükk hegység egyik legismertebb természeti ékköve, a Hámori-tó már több mint kétszáz éve meghatározza Lillafüred arculatát. Az 1960-as években készült fényképeken vidám kirándulók csónakáznak a tó smaragdzöld vizén, miközben a háttérben a Palotaszálló tornyai és az erdővel borított hegyoldalak rajzolják meg Magyarország egyik legromantikusabb tájképét.
A korszakban a Hámori-tó nem csupán kirándulóhely volt, hanem a családi nyaralások egyik legkedveltebb célpontja is. A csónakázás, az erdei séták, a kisvasút és a vízesés együtt olyan élményt kínáltak, amelyet generációk őriznek emlékeikben.
Egy tó, amelyet a természet kezdett el megalkotni
Kevesen tudják, hogy a Hámori-tó története jóval régebbre nyúlik vissza, mint maga Lillafüred.
A tó természetes elődje a Fel-tó volt, amely a Szinva-patak mésztufagátjának köszönhetően alakult ki. Már 1319-ben említi egy pálos kolostorhoz kapcsolódó oklevél Feltó-halastóként, ami azt bizonyítja, hogy a középkorban is jelentős halastó működött ezen a helyen.
Lillafüred, 1959. július 1.
Készítette: Járai Rudolf
Tulajdonos: MTI/MTVA
A kohászat formálta a mai tavat
A ma ismert Hámori-tó azonban emberi alkotás is.
A 19. század elején a környék fejlődő vasiparának egyre nagyobb mennyiségű vízre volt szüksége. 1813-ban a Garadna- és a Szinva-patak vizét egy völgyzáró gáttal felduzzasztották, hogy biztosítsák az újmassai kohók folyamatos vízellátását. A munkálatok Fazola Frigyes nevéhez kötődnek, aki a kor egyik kiváló kohómérnöke volt. A gát végleges kialakítása néhány évvel később fejeződött be.
Az így létrejött tó ma is Magyarország egyik legrégebbi mesterséges tározója.
Az 1960-as évek hangulata
A hatvanas években Lillafüred már országosan ismert üdülőhelynek számított.
A tó partján egymást érték a kirándulók, a csónakkikötő folyamatosan nyüzsgött, a Palotaszálló teraszairól pedig nap mint nap turisták csodálták a tó tükrében visszaverődő hegyeket.
A korabeli fényképeken feltűnik:
- a fából készült csónakok sora,
- a hétvégi családi kirándulások hangulata,
- elegáns nyári ruhákban sétáló turisták,
- a Bükk erdőinek szinte érintetlen panorámája.
A Hámori-tó ekkor már a magyar turizmus egyik legismertebb jelképe volt.
Érdekességek, amelyeket sokan nem ismernek
- A tó közel 1,5 kilométer hosszú, átlagos mélysége pedig 9 méter, vagyis mélyebb, mint a Balaton átlagos vízmélysége.
- A tavat 14 állandó és 11 időszakos forrás táplálja.
- A régi Fel-tavat egykor gyógyhatásúnak tartották, ezért sokan keresték fel.
- A tó neve régebben Taj vagy Fel-tó volt; a Hámori-tó elnevezés csak a 20. században vált általánossá.
- Az 1930-as években még úszó strandfürdő működött rajta, később pedig rendszeresen rendeztek csónak- és kajakversenyeket.
- Télen, amikor vastag jég borította a tavat, korcsolyázók és jégsportok kedvelői vették birtokba a befagyott vízfelület.
Ma is a Bükk egyik legszebb kirándulóhelye
Napjainkban a Hámori-tó továbbra is Lillafüred egyik legkedveltebb látnivalója. A csónakázás ma is elérhető, miközben a Palotaszálló, a függőkert, a Szinva-vízesés, a kisvasút és a közeli barlangok együtt különleges élményt kínálnak minden évszakban. A tó csendje és a Bükk erdőinek látványa ma is ugyanazt a nyugalmat árasztja, amelyet az 1960-as évek kirándulói is megtapasztalhattak.