0

Ha Eger belvárosában sétálunk a Széchenyi István utcán, könnyen elsétálhatunk az egyik legjelentősebb barokk műemlék mellett. A Szent Bernát Ciszterci templom, közismert nevén a Ciszterci templom, nem csupán egy gyönyörű egyházi épület, hanem a város több mint három évszázados történelmének élő tanúja. Falai között jezsuiták, ciszterciek, diákok és hívők generációi fordultak meg, miközben Eger történetének legviharosabb időszakait is átvészelte.

A jezsuiták álma volt

A templom története a török uralom utáni újjáépítés idején kezdődött. A jezsuita rend 1644-ben telepedett meg Egerben, és hamarosan elhatározták, hogy méltó templomot építenek.

Az alapkövet már 1700-ban letették, az építkezés azonban hosszú évtizedeken át tartott. A ma is látható barokk templom végül 1743-ra készült el, elsősorban Pethő István jezsuita építész tervei alapján. A belső díszítés még ezt követően is közel harminc évig folytatódott.

Fotó: Ciszterci templom

Hogyan lett jezsuita templomból ciszterci templom?

1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet. Az egri templom és a rendház később a ciszterci rend tulajdonába került, amely azóta is meghatározó szerepet játszik az épület történetében.

A templommal szomszédos egykori rendház ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium otthona, így az épületegyüttes ma is az oktatás és a keresztény nevelés fontos helyszíne.

Túlélte a tüzeket és a földrengéseket

Kevés egri templom szenvedett el annyi csapást, mint a Ciszterci templom.

A történelem során:

  • az 1800-as nagy egri tűzvész súlyosan megrongálta,
  • több földrengés is károsította szerkezetét,
  • villámcsapások érték,
  • többször újjá kellett építeni és restaurálni.

A XIX. század végén jelentős helyreállítás történt, majd az 1960-as évek végén teljes műemléki rekonstrukción esett át. A szentély freskóinak restaurálása a XXI. században is folytatódott.

A barokk művészet egyik remekműve

Már kívülről is feltűnő a templom elegáns homlokzata.

A rokokó szoborfülkékben négy jezsuita szent alakja látható:

  • Loyolai Szent Ignác,
  • Xavéri Szent Ferenc,
  • Kosztka Szent Szaniszló,
  • Régis Szent Ferenc János.

Belül gazdagon díszített oltárok, finoman faragott szószék, barokk berendezés és különleges térhatás fogadja a látogatót.

A templom eredeti mennyezetfreskóit Johann Lucas Kracker készítette, ezek azonban az évszázadok során elpusztultak. A ma látható falképek Innocent Ferenc és Bader Károly XIX. századi alkotásai.

Egy különleges történet: a visszatért toronyóra

Az egyik legérdekesebb fejezete a templom történetének a toronyóráké.

Az első óraszerkezet még 1763-ban készült el, azonban az 1800-as, majd az 1827-es tűzvész során megsemmisült. Közel 189 évig nem működött toronyóra az épületen.

Hosszú előkészítés és helyi összefogás eredményeként végül ismét elkészültek az új órák, amelyek ma ismét jelzik az idő múlását Eger belvárosában. A toronyóra avatása az egyik legszebb példája annak, hogyan találkozhat a műemlékvédelem és a helyi közösség összefogása.

A belváros egyik legcsendesebb látványossága

Miközben a legtöbb turista a Dobó tér vagy a Bazilika felé veszi az irányt, a Ciszterci templom sokszor háttérbe szorul.

Pedig néhány percnyi séta alatt egyszerre fedezhető fel:

  • a templom barokk homlokzata,
  • a történelmi rendház,
  • a hangulatos Széchenyi utca,
  • valamint Eger egyik legértékesebb műemléki együttese.

A templom nem csupán vallási helyszín, hanem a város kulturális örökségének kiemelkedő része is.

Érdekességek

  • A templom eredetileg jezsuita templomként épült.
  • Több mint 300 éves történelme során tűzvészeket, földrengéseket és villámcsapásokat is túlélt.
  • A barokk berendezés jelentős része ma is XVIII. századi eredetű.
  • Az épület közvetlenül kapcsolódik a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumhoz.
  • Közel két évszázad után ismét működő toronyórája Eger egyik különleges műemléki értéke.

Miért érdemes felkeresni?

A Ciszterci templom nem feltétlenül a legnagyobb vagy legismertebb egri templom, de minden részletében megmutatja azt a barokk gazdagságot és történelmi mélységet, amely Eger belvárosát Magyarország egyik legkülönlegesebb történelmi városává teszi. Ha legközelebb a Széchenyi utcán járunk, érdemes néhány percre betérni – a csend, az építészet és a történelem együtt egészen különleges élményt nyújt.

Források

Megjegyzés küldése

 
Top