A belvárosi Eger egyik legkülönlegesebb utcája a Városfal utca, amely ugyan csupán néhány száz méter hosszú, mégis évszázadok történelmét őrzi. A Pori sétány és a Csiky Sándor utca között húzódó keskeny utca nevét nem véletlenül kapta: itt található az egykori egri városfal egyik legjelentősebb fennmaradt szakasza, amely ma is emlékeztet arra, hogy Eger nemcsak várral, hanem erős városi védművekkel is rendelkezett.
A mai utca északi része korábban Jezsuita utca néven volt ismert, a Pori sétány pedig csak az 1970-es évek városrendezése során jött létre.
A városfal története a középkortól napjainkig
A történészek szerint már a 11. század elején, az egri püspökség megalapítását követően valamilyen védőpalánk övezhette a püspöki központot. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek a tatárjárás idején, amikor 1241-ben a település súlyos pusztítást szenvedett.
Az 1552-es híres egri ostrom előtt a vár védői felégették a várost, hogy a török hadak ne használhassák fedezékként az épületeket. Ezzel együtt az akkori palánkerődítés is megsemmisült.
A mai értelemben vett kőből épített városfal kialakítása az 1580-as években kezdődött itáliai hadmérnökök tervei alapján. A korszerű erődítmény jelentős része már 1592-re elkészült, és az 1587-es évszámot viselő Cifra-kapu is ezt az építési időszakot igazolja. A török hódoltság idején tovább erősítették a falrendszert, amely azonban a 17. század végére elveszítette katonai jelentőségét.
Négy kapu őrizte Eger városát
Az egykori városfal négy monumentális kapun keresztül engedte be az utazókat:
- Hatvani-kapu
- Maklári-kapu
- Rác-kapu
- Kapu-kód
A legimpozánsabb a Hatvani-kapu volt, amelyet Barkóczy Ferenc püspök 1758-ban barokk stílusban újjáépíttetett. Mintegy 15 méteres magasságával a korabeli Eger egyik jelképe volt.
A 18. században három kisebb átjárót is nyitottak a falon (Kis-kapu, Serte-kapu és a Vécsey-völgy felé vezető kijárat), hogy könnyebbé váljon a közlekedés.
Miért tűnt el a városfal?
A török kiűzése után a falak fenntartása rendkívül költségessé vált. A város nem tudta finanszírozni a karbantartást, ezért a lakosság fokozatosan elhordta a köveket saját házainak építéséhez.
Eszterházy Károly püspöksége idején még a kettős fal közötti területeket is értékesítették.
A 19. században sorra eltűntek a városkapuk:
- 1837-ben lebontották a Hatvani-kaput az új bazilika környezetének rendezésekor;
- 1878 után a Cifra-kapu is eltűnt;
- a megmaradt falszakaszok jelentős részét beépítették a környező házakba.
Ennek ellenére a Városfal utcában ma is látható az egyik legszebb fennmaradt szakasz, amely műemléki védelem alatt áll. A Bródy Sándor utca sarkán még egy egykori bástya maradványa is megfigyelhető.
Régészeti érdekességek
Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai számos új részletet tártak fel a középkori Eger erődítéséről.
A Ráckapu tér környékén végzett feltárások során előkerült:
- a belső városfal,
- a külső védőfal,
- a közöttük húzódó védőárok maradványa.
A kutatások alapján ma már pontosabban ismert a középkori Eger városszerkezete és a teljes védelmi rendszer nyomvonala.
Gál Tibor emlékszobra
A Városfal utca egyik legismertebb alkotása Gál Tibor, a világhírű egri borász emlékszobra.
Az alkotást Horváth Ottó szobrászművész készítette, és 2008. augusztus 14-én avatták fel az Egri Borok Gyertyás Háza előtt. A bronzszobor méltó emléket állít annak a borásznak, aki jelentős szerepet játszott az egri borok nemzetközi hírnevének növelésében.
Szemfényvesztés – élmény teljes sötétségben
A Pori sétány közelében működő Szemfényvesztés kiállítás különleges program.
A látogatók látássérült tárlatvezetők segítségével egy teljesen sötét pincejáraton haladnak végig, miközben megtapasztalhatják, hogyan érzékelik a világot a vakok és gyengénlátók. Ez az egyik legkülönlegesebb érzékenyítő élmény Egerben.
Harsányi Zsolt emléke
A Városfal utca 2. szám alatt élt egykor Harsányi Zsolt, aki gyermek- és gimnáziumi éveit Egerben töltötte. Az ismert író a Gárdonyi Géza Társaság tagja volt, munkássága pedig ma is fontos része a magyar irodalomnak.
Érdekességek, amelyeket kevesen tudnak
- A Városfal utcában található az egri városfal egyik legjobb állapotban fennmaradt, közel 140 méteres szakasza.
- A városfal eredetileg mintegy 15–16 bástyával rendelkezhetett, amelyekből ma már csupán egy maradt fenn.
- A Várállomás és a Zárkándy-bástya között még egy hosszabb falszakasz rejtőzik a növényzet mögött.
- A mai belváros számos telekhatára még mindig az egykori középkori városfal nyomvonalát követi.
Források
- Eger.hu – Várostörténet és helyi információk
- Dobó István Vármúzeum
- Visit Eger – Turisztikai információk
- Egri Magazin – A régi városfal maradványai kerültek elő.
Megjegyzés küldése