Eger egyik legismertebb városrésze a Felsőváros, amelyet az egriek közül sokan a mai napig egyszerűen csak Cseboxnak vagy Csebokszárinak neveznek. A városrész története azonban jóval érdekesebb annál, mint hogy egy paneles lakótelepként emlegessük. Neve, kialakulása és a hozzá kapcsolódó legendák máig a város egyik legismertebb helytörténeti érdekességének számítanak.
A Csebokszári név eredete
A városrész a Szovjetunió időszakában épült ki, amikor Eger testvérvárosi kapcsolatot ápolt az oroszországi Csebokszári városával. A lakótelep ennek tiszteletére kapta a Csebokszári lakótelep nevet.
Az évtizedek során a hosszú elnevezés a helyiek nyelvében lerövidült:
- Csebokszári
- Csebox
- Csebronx (tréfás becenév)
Bár hivatalosan ma már Felsőváros a neve, az idősebb egriek közül sokan még mindig a régi elnevezést használják.
Fotó: Gergely Cserháti
A hetvenes–nyolcvanas évek modern városrésze
A lakótelep építése az 1970-es években kezdődött. Korábban ezen a területen kertek, szántók és káposztaföldek voltak.
Az akkori várostervezők célja egy korszerű városrész létrehozása volt:
- több ezer új lakás,
- óvodák,
- iskolák,
- üzletek,
- játszóterek,
- közösségi terek.
A beköltözők számára ez akkoriban óriási előrelépést jelentett: sok család először költözhetett saját, összkomfortos lakásba. Az infrastruktúra azonban nem mindenhol készült el egyszerre, így az első lakók még sok hiányossággal találkoztak.
A híres „CCCP” legenda
A városrészhez kapcsolódik Eger egyik legismertebb városi legendája.
Sokan úgy tartják, hogy a tízemeletes panelházak elrendezése felülről nézve a CCCP (cirill betűkkel: СССР), vagyis a Szovjetunió rövidítését formázza.
A történet szerint ezt azért alakították így, hogy egy esetleges háború esetén a szovjet repülők felismerjék a területet.
Erre azonban nincs hiteles történeti bizonyíték, a kutatók és helytörténészek inkább városi legendának tekintik. Ettől függetlenül a történet annyira elterjedt, hogy generációk nőttek fel rajta, és a mai napig sokan emlegetik.
A Felsőváros ma
Napjainkban Felsőváros Eger egyik legnépesebb városrésze.
Itt található többek között:
- a Nemzedékek tere,
- számos iskola és óvoda,
- sportlétesítmények,
- üzletek,
- parkok és játszóterek.
A Nemzedékek tere rendszeresen ad otthont:
- gyermeknapi programoknak,
- adventi gyertyagyújtásoknak,
- közösségi rendezvényeknek,
- családi eseményeknek.
A tér közepén áll Rostás Bea Piros egri szobrászművész Generációk című alkotása, amely a városrész egyik jelképe lett.
Miért maradt meg a "Csebox" név?
Érdekes jelenség, hogy bár 1998 óta hivatalosan Felsőváros a városrész neve, a köznyelvben tovább él a régi elnevezés.
Ennek oka egyszerű:
- több generáció nőtt fel itt,
- a régi lakók így ismerték meg,
- a helyi identitás része lett.
Ezért még ma is gyakran hallani:
"Kimegyek a Cseboxba."
Pedig a térképen már csak Felsőváros szerepel.
Érdekességek
- A városrész helyén egykor mezőgazdasági területek voltak.
- A panelek építésekor még alig volt növényzet, a fákat csak később ültették.
- A "Csebox" elnevezést ma is szinte minden egri ismeri.
- A városrész hivatalos neve előbb Északi lakótelep, majd Felsőváros lett.
- A "CCCP-panel" története mára Eger egyik legismertebb városi legendájává vált.
A városrész jövője
Felsőváros ma is fontos szerepet tölt be Eger életében. A város fejlesztési programjai kiemelt figyelmet fordítanak a közösségi terek megújítására, az akadálymentesítésre, a zöldfelületek növelésére és az élhető lakókörnyezet kialakítására. A város hosszú távú stratégiája szerint ezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Felsőváros továbbra is Eger egyik legfontosabb lakóövezete maradjon.