Egerben nap mint nap ezrek haladnak végig a Koháry István utcán és a Szvorényi utcán. A legtöbben csupán a négysávos főút részeként tekintenek rájuk, pedig ezek az utcák évszázadok történelmét őrzik. Nevük mögött hadvezérek, tudósok, költők és különleges épületek történetei rejtőznek, miközben ma is a város legfontosabb közlekedési tengelyei közé tartoznak.
A régi Belső sorból lett Eger egyik legforgalmasabb útja
A mai Koháry István utca az Árpád utca folytatása a Vörösmarty utca felé. A város egyik legfontosabb közlekedési útvonala, amely naponta hatalmas autóforgalmat vezet át Egeren.
Kevesen tudják, hogy évszázadokkal ezelőtt Belső sornak nevezték, míg a vele párhuzamos Szederkényi utca volt a Külső sor. A város fejlődésével ezek az egykori külvárosi utak váltak a modern Eger fő közlekedési tengelyévé.
Éppen ezért nem véletlen, hogy 2025-ben ezen a csomóponton zajlott az egyik legjelentősebb vízhálózat-rekonstrukció is, amely az Árpád–Koháry–Szvorényi utcák kereszteződését érintette. A közel ötvenéves ivóvízvezetékek cseréje a négysávos út későbbi felújítását is előkészíti.
Fotó: eger.hu
Koháry István – az egri ostrom egyik hőse
Az utca névadója gróf Koháry II. István (1649–1731), a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére és költője.
Fiatalon Nagyszombatban, majd Bécsben tanult, később Fülek várkapitánya lett. 1682-ben Thököly Imre serege fogságba ejtette, és közel két éven át raboskodott különböző várakban. Hűsége miatt I. Lipót császár később a „Speculum Fidelitatis”, vagyis „a hűség tükre” címmel tüntette ki.
Koháry és Eger
Koháry neve szorosan összefonódik Eger felszabadításával.
1687-ben az ostrom során az ő csapatai zárták körbe a várost nyugati irányból. Tábora a mai Hajdúhegy környékén állt.
Érdekesség, hogy:
- a sáncokat még a XVIII. század elején is Koháry-sáncnak nevezték;
- a mai Szépasszony-völgyet sokáig Koháry-völgyként emlegették;
- ma is ismert kirándulóhely a Koháry-forrás.
Az ostrom alatt a Hatvani-kapunál súlyosan megsérült a jobb karja. Bár Bécsben megpróbálták meggyógyítani, egy sikertelen beavatkozás következtében karja végleg megbénult.
Nemcsak katona, hanem költő is volt
Kevesen tudják, hogy Koháry István a magyar barokk irodalom egyik utolsó nagy alakja.
Fogságának évei alatt kezdett verseket írni, később pedig erkölcsi elmélkedéseit tizenkét részes műben foglalta össze.
Leghíresebb soraiban saját egri sebesülésére emlékezik:
„Az ki Eger alatt, karja sebesülve,
Epedett bújában sorsát keserülve…”
Irodalomtörténészek szerint vele zárult le a magyar főúri barokk költészet korszaka.
Szvorényi utca – Eger tudósainak utcája
A hosszú Szvorényi utca a Gárdonyi tértől egészen Egerszalók irányába vezet.
Régi neve Szalóki út volt, hiszen ezen keresztül lehetett eljutni a közeli településre. 1945 után Szovjet hadsereg utcának nevezték, majd később kapta mai nevét.
Ki volt Szvorényi József?
Szvorényi József (1816–1892) ciszterci szerzetes, pap, tanár és nyelvtudós volt.
Élete jelentős része Egerhez kötődött.
- tanított az egri ciszterci gimnáziumban,
- később annak igazgatója lett,
- a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották,
- tankönyvei hosszú időn keresztül meghatározták a magyar oktatást.
Legismertebb műve az Ékesszólástan, amely több kiadást is megélt.
Sírja ma is megtalálható a Hatvani temetőben.
Két különleges ház, amely mellett sokan elsétálnak
Farenson–Povolny-ház (Szvorényi utca 14.)
A klasszicista lakóház egyik legérdekesebb dísze az oromzaton látható kiterjesztett szárnyú kőből faragott sas.
Az épület eredetileg Farenson Ferenc festőé volt, majd Povolny Ferenc kőművesmester alakította át.
A sas ma is az utca egyik legkülönlegesebb építészeti részlete.
Joseffi–Szász-ház (Szvorényi utca 16.)
Ez a késő barokk lakóház már az 1700-as évek végén állt.
Később megyei mérnökök és városi tisztviselők tulajdonába került, homlokzata klasszicista átalakítást kapott.
A két épület ma is Eger polgári múltjának fontos emléke.
A Mária-oszlop különös története
A Szvorényi utcában álló Mária-oszlop eredetijét 1797-ben állíttatta Tarródy István alispán.
A ma látható oszlop azonban már másolat, amelyet az 1990-es években az Egri Városszépítő Egyesület készíttetett el.
Érdekesség, hogy eredetileg nem az utcán állt, hanem a helyiek által csak „rácsos óvodának” nevezett egykori gyermekotthon udvarán.
Érdekességek, amelyeket még sok egrinek sem meséltek
- A mai Szépasszony-völgyet egykor Koháry-völgynek nevezték.
- A Koháry-forrás ma is őrzi a hadvezér nevét.
- A Hajdúhegy elnevezése már 1707-ben ismert volt.
- A Farenson–Povolny-ház tetején látható sas Eger egyik legszebb klasszicista homlokzati dísze.
- A Szvorényi utcát egy időben Szovjet hadsereg utcának hívták.
- Szvorényi József nemcsak tanár volt, hanem a magyar tudományos nyelv fejlesztésében is részt vett.
Ma is Eger egyik legfontosabb csomópontja
A Koháry–Szvorényi–Árpád utcák találkozása ma is Eger egyik legforgalmasabb pontja. Az elmúlt évek víziközmű-fejlesztései és közlekedési munkái is azt mutatják, hogy ez a város egyik stratégiai jelentőségű közlekedési tengelye maradt.
Források
- Beszélő utcanevek – Eger (helytörténeti gyűjtemény)
- Eger Megyei Jogú Város – közlekedési és fejlesztési hírek: eger.hu
- Forgalmi változások az Árpád–Koháry–Szvorényi csomópontban: Eger.hu hír
- Farenson–Povolny-ház műemléki fotója: Wikimedia Commons
Megjegyzés küldése