Eger egyik legkedveltebb lakóövezete a Hajdúhegy. Aki ma erre jár, rendezett családi házakat, panorámás utcákat és csendes kertvárosi környezetet talál. A név azonban jóval régebbi, mint maga a modern városrész, és a története egészen a török kor utáni Egerig vezet vissza.
Miért nevezik Hajdúhegynek?
A legtöbb helytörténész szerint a Hajdúhegy neve azokhoz a hajdúkhoz kapcsolódik, akik a 17. század végén, Eger 1687-es felszabadítása után telepedtek meg a város környékén.
A hajdúk eredetileg fegyveres marhahajtók voltak, akikből a 16–17. század során kiváló katonák lettek. A török elleni harcok idején, majd Eger visszafoglalását követően több hajdúcsalád kapott itt földeket és szőlőterületeket. A várostól délkeletre fekvő domboldalakat is művelés alá vonták, és a területet idővel Hajdú-hegynek, illetve Hajdúhegy-dűlőnek kezdték nevezni.
Bár nem maradt fenn olyan oklevél, amely pontosan megnevezné az első névadó eseményt, a helynév eredetét a helytörténeti szakirodalom is ehhez a hajdútelepítéshez köti.
Fotó: eger.hu
Mióta használják ezt az elnevezést?
A Hajdúhegy elnevezés már a 18–19. századi dűlőnevek között is szerepel. Ekkor még nem városrész volt, hanem:
- szőlőhegy,
- gyümölcsös,
- kisebb pincék és présházak területe,
- mezőgazdasági művelés alatt álló domboldal.
A mai kertváros csak a 20. század második felében, elsősorban az 1970-es és 1980-as években kezdett kiépülni, amikor Eger lakóterülete dél felé terjeszkedett. A régi dűlőnév azonban megmaradt, és hivatalosan is a városrész neve lett.
Egykor szőlőhegy volt
Kevesen tudják, hogy ahol ma családi házak sorakoznak, ott évszázadokon át szőlőt termesztettek.
A Hajdúhegy kedvező fekvése miatt kiváló adottságokkal rendelkezett:
- sok napsütés,
- déli lejtők,
- jó vízelvezetés,
- vulkanikus és mészköves talajok a környéken.
Ezért a terület szorosan kapcsolódott az egri szőlőkultúrához, amely évszázadok óta meghatározza a város életét.
Érdekességek a Hajdúhegyről
A város egyik legmagasabban fekvő lakóövezete
A Hajdúhegy több utcájából kiváló panoráma nyílik:
- az Egri várra,
- a Bazilikára,
- a történelmi belvárosra,
- valamint a Bükk hegység déli vonulataira.
A régi és az új Eger találkozása
A városrész különlegessége, hogy néhány perc alatt elérhető a történelmi belváros, mégis kertvárosi hangulatot kínál.
A név ma is él
Nemcsak városrészként ismert, hanem:
- Hajdúhegyi utcák,
- Hajdúhegy-dűlő,
- ingatlanhirdetések,
- városi fejlesztések,
- közösségi események is ezt az elnevezést használják.
Van bizonyíték arra, hogy valóban hajdúk éltek itt?
A történészek szerint igen, bár nem egyetlen dokumentum alapján.
A név fennmaradása jól illeszkedik Eger 17–18. századi történetéhez. A török kiűzése után a város újranépesítésében katonák, hajdúk, szőlőművesek és iparosok egyaránt részt vettek. A korabeli dűlőnevek gyakran őrizték meg az első birtokosok vagy használók emlékét, így a Hajdúhegy elnevezés is nagy valószínűséggel ebből az időszakból ered.
Ma Eger egyik legnépszerűbb városrésze
Napjainkra a Hajdúhegy az egyik legkeresettebb egri lakóövezet lett. Csendes utcái, jó közlekedése, panorámája és családi házas jellege miatt sokan választják otthonuknak. A város fejlesztései során is rendszeresen szerepel a környék neve.
Érdekesség
A Hajdúhegytől légvonalban nincs messze a híres Nagy-Eged, amely Magyarország legmagasabban fekvő történelmi szőlőterülete. Bár a két név gyakran összekeveredik, két külön dombvidékről van szó: a Nagy-Eged az egri borvidék ikonikus hegye, míg a Hajdúhegy elsősorban történelmi dűlőből kialakult városrész.
Források
- Eger város hivatalos oldala
- Eger története – Wikipédia
- InfoEger – A város története
- Egri Hegyközség
- EgerHírek – Hajdúhegy városrész hírei
Megjegyzés: A "Hajdúhegy" név eredetéről nincs ismert, egyetlen korabeli oklevél, amely névadó eseményt rögzítene. A hajdúkhoz kötődő eredet a helytörténeti kutatások és a név történeti fennmaradása alapján elfogadott magyarázat, de nem tekinthető teljes bizonyossággal igazolt ténynek.
Megjegyzés küldése