Eger történelmi belvárosának egyik legforgalmasabb csomópontja a Ráckapu tér, amely első pillantásra csupán egy közlekedési csomópontnak tűnhet. Valójában azonban ez a hely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a város életében. Egykor itt állt Eger egyik legfontosabb városkapuja, később II. Rákóczi Ferenc diadalmas bevonulásának helyszíne lett, napjainkban pedig a történelmi belvárost köti össze a Szalaparttal és a borvidékkel.
A Ráckapu története
A tér neve az egykori Rác kapuról származik. A középkori Egert magas városfal övezte, amelyet egészen a 19. század végéig fenntartottak. A falakon mindössze négy nagy kapu vezetett át:
- Cifra kapu
- Hatvani kapu
- Maklári kapu
- Rác kapu
A kapuk nemcsak védelmi szerepet töltöttek be, hanem gazdasági jelentőségük is volt. Az érsekség és a káptalan vámot szedett az áruk után, a kapuőrök pedig piaci helypénzt is beszedtek.
A történész Breznay Imre feljegyzése szerint mind a négy nagy kapu háromnyílású volt: középen haladtak át a szekerek, két oldalán pedig a gyalogosok.
A mai Ráckapu helyén álló kaput eredetileg Szent Miklós kapunak nevezték, mivel a közeli szerb ortodox (rác) templom védőszentje Szent Miklós volt. A török korban Martalóc-kapu néven ismerték, majd a hódoltság után kapta mai nevét az itt letelepedő szerb (rác) lakosságról.
Fotó: Tóth Györgyi
II. Rákóczi Ferenc egri bevonulása
- február 28-án Eger történetének egyik legünnepélyesebb eseményére került sor.
II. Rákóczi Ferenc ezen a kapun keresztül vonult be a városba, ahol az egész lakosság fogadta.
A kortárs beszámolók szerint Telekessy István püspök a papság élén üdvözölte a fejedelmet, akit Rákóczi később szinte atyjának nevezett emlékirataiban.
Ennek emlékét ma egy Rákóczi-emléktábla őrzi a téren.
A szabadságharc idején Eger gyakorlatilag hadiszállássá vált. Innen irányították a katonai hadműveletek jelentős részét, ugyanakkor fontos diplomáciai központként is működött.
Egy sajtótörténeti különlegesség
Kevesen tudják, hogy Magyarország első rendszeresen megjelenő hírlapja, a Mercurius Hungaricus első száma 1705. május 30-án egri keltezéssel jelent meg.
Bár a lapot nem Egerben nyomtatták, a keltezés jól mutatja, milyen fontos politikai központtá vált ekkor a város.
A Ráckapu téri viadukt
Az 1970-es évekre Eger történelmi utcái már nem bírták el a folyamatosan növekvő autóforgalmat.
1974-ben döntés született a 25-ös főút új nyomvonalának kialakításáról.
A munkák:
- 1976-ban kezdődtek,
- 1978-ban indult a viadukt építése,
- jelentős bontásokkal és tereprendezéssel jártak.
A felüljáró ma is a város egyik legfontosabb közlekedési műtárgya.
Érdekességek:
- 147 méter hosszú,
- hét nyílású vasbeton szerkezet,
- 12,7 méter széles,
- íves kialakítású,
- hét utcát kapcsol össze.
Az építkezés idején korszerűsítették a közműveket, új aluljárók és támfalak is készültek, amelyek ma is meghatározzák a tér arculatát.
Az 1919-es emlékmű
A tér egyik kevésbé ismert alkotása az 1919-es emlékmű, amely az 1919. május 12-én Egert védő vöröskatonák emlékét őrzi.
A siroki kőből készült obeliszket 1959-ben állították fel.
A Vincellér Emlékpark
A Ráckapu tér egyik legszebb zöldterülete a Vincellér Emlékpark, amelyet 2008-ban avattak fel.
A park létrehozását az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete kezdeményezte.
Az emlékpark:
- az egri szőlőtermesztők előtt tiszteleg,
- emléket állít a borászoknak,
- minden évben új emlékfával bővül.
A park létrejötte szorosan kapcsolódik Gál Tibor világhírű egri borász emlékéhez, aki sokat tett az Egri borvidék nemzetközi elismertetéséért.
A rácok szerepe az egri vörösbor megszületésében
A tér neve nem csupán egy városkaput idéz.
A történészek szerint a törökök elől északra menekülő szerbek (rácok) jelentős szerepet játszottak az egri vörösbor-kultúra kialakulásában.
Ők honosították meg több olyan borkészítési eljárást, amelyek később hozzájárultak az Egri Bikavér megszületéséhez.
Nem véletlen, hogy a Ráckapu térről nyílik a két legendás borospincés utca:
- Árnyékszala
- Verőszala
Amit ma érdemes megnézni
Ha a Ráckapu térre látogatunk, néhány perc sétával számos különleges hely érhető el:
- II. Rákóczi Ferenc emléktáblája
- Vincellér Emlékpark
- Árnyék- és Verőszala történelmi pincesorai
- a közeli szerb ortodox templom
- az egykori Orsolyita iskola épülete
- Széchenyi utca barokk házsora
- Egri vár néhány perces sétával
Érdekességek
- A mai Ráckapu tér helyén állt Eger egyik legfontosabb városkapuja.
- Innen vonult be 1705-ben II. Rákóczi Ferenc.
- Itt keltezték Magyarország első hírlapját, a Mercurius Hungaricust.
- A tér neve a szerb (rác) telepesek emlékét őrzi.
- A közeli Verőszala és Árnyékszala utcák ma is az egri borászat fontos helyszínei.
- A modern felüljáró alatt ma is több évszázad történelme rejtőzik.
Összegzés
A Ráckapu tér sokkal több egyszerű közlekedési csomópontnál. Ez az a hely, ahol találkozik a középkori városfal emléke, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, Magyarország első hírlapjának története, az egri borkultúra hagyománya és a modern városfejlesztés. Aki Eger múltját szeretné megérteni, annak érdemes néhány percet eltöltenie ezen a történelmi jelentőségű téren.
Megjegyzés küldése