.png)
Eger vendéglátásának történetében kevés olyan étterem volt, amely akkora tiszteletet és szeretetet vívott ki magának, mint a Vörösrák. Több mint egy évszázadon keresztül szolgálta ki az egrieket és a városba érkező vendégeket, miközben neve összeforrt a bőséges magyaros ételekkel, a családias hangulattal és a megfizethető vendéglátással. Bár az eredeti épületet 1978-ban lebontották, emléke ma is él a régi egriek visszaemlékezéseiben.
Egy kis pálinkamérésből született legenda
A történet 1876-ban kezdődött, amikor Steiner Julianna iparengedélyt kapott pálinkamérés működtetésére a Szent János utca 11. szám alatt, a helyiek által csak Lutri-köznek nevezett utcácskában.
Az egyszerű italmérés hamar népszerű találkozóhellyé vált. A tulajdonos folyamatosan bővítette szolgáltatásait, így a kis helyiség rövid idő alatt a környék egyik kedvelt vendéglátóhelyévé nőtte ki magát.
A vörös rák megszületése
Az igazi fordulat 1907-ben következett be, amikor az új tulajdonos, Boros Ferenc már hivatalosan is étterem működtetésére kapott engedélyt.
Nevéhez fűződik az a különleges cégér is, amely később egész Eger egyik legismertebb jelképe lett: egy óriási, vörösre festett rák, amely messziről jelezte az arra járóknak, hogy jó helyen járnak.
A különleges cégér olyan ismertséget szerzett, hogy maga az étterem is erről kapta nevét.
Megszületik a Vörösrák
1912. február 6-án Farkas Ferenc vette át az üzlet vezetését, amely ekkortól hivatalosan is Vörösrák néven működött.
Az étterem egyre népszerűbb lett, hiszen kiváló magyaros konyhájáról és barátságos hangulatáról ismerték.
A fénykor Juhász Ferenc idején
A vendéglő történetének legismertebb időszaka 1923-ban kezdődött.
1923. május 1-jén Juhász Ferenc, akit az egriek egyszerűen csak Franci bácsiként emlegettek, átvette az éttermet. Az ő vezetése alatt élte a Vörösrák legendás korszakát.
Az étterem akkoriban négy különálló helyiségből állt:
- söntésszoba,
- sötétszoba,
- üvegtetős nagyterem,
- valamint a híres Tündér-szoba.
Az étlap igazi magyaros különlegességeket kínált.
A vendégek kedvencei közé tartozott:
- disznótoros vacsora,
- pirított borjúmáj,
- nyúl vadmártással,
- őz vadmártással és gombóccal,
- vese velővel,
- velő tojással,
- rántott borjúmáj,
- töpörtyű,
- őzpörkölt.
A korszak egyik különlegessége volt a vendéglőben csapolt, akkoriban híres Bakk sör, amelyet sok vendég kifejezetten ezért keresett fel.
A háború után is népszerű maradt
A második világháborút követő államosítás során a vendéglő a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat kezelésébe került.
Ekkor kapta a Vörös Rák Halászcsárda nevet.
Bár a belső terek egyszerűsödtek, a hangulat megmaradt.
Nyáron a szőlőlugassal befuttatott terasz különösen kedvelt volt, ahol a vendégek kellemes árnyékban fogyaszthatták el ebédjüket.
A békacombtól a frissen sültig
Az étterem hírnevét nagyban növelték kiváló szakácsai, köztük:
- Szakálas Mihály
- Kakuk Ferenc
A lambériával borított kis csárda naponta akár 500 vendéget is fogadott.
Bár egyszerre mindössze hatvan ember tudott helyet foglalni, a konyha gyorsasága legendás volt.
A frissen sült ételekre sem kellett sokat várni.
Az étterem különleges fogásai között szerepelt az akkoriban ritkaságnak számító
- rántott békacomb,
amelyért még más városokból is érkeztek ínyencek.
Egy korszak vége
1978-ban Eger városrendezési munkálatai során lebontották az egykori Vörösrák épületét.
Ezzel nem csupán egy régi ház tűnt el, hanem egy olyan vendéglő is, amely hosszú évtizedeken át a város egyik legismertebb találkozóhelye volt.
Sokan úgy emlékeznek rá, mint Eger utolsó igazán családias, olcsó és hagyományos magyar kisvendéglőjére, ahol a helyiek és a turisták ugyanazon asztalok mellett fogyasztották el ebédjüket.
A Vörösrák öröksége
A Vörösrák neve azonban nem tűnt el Egerből. Az étterem hagyományát később más helyszínen is továbbvitték, megőrizve a jól ismert nevet és a magyaros vendéglátás szellemiségét.
A régi Vörösrák azonban sokak számára máig egyet jelent azzal a vendéglátással, ahol a jó étel, a gyors kiszolgálás és az otthonos hangulat természetes része volt a mindennapoknak.
Érdekességek
- A Lutri-köz elnevezést a régi egriek még évtizedekkel később is használták, jóllehet hivatalosan Szent János utca volt a neve.
- A vörösre festett rákot ábrázoló cégér Eger egyik legismertebb vendéglátós jelképe volt a 20. század első felében.
- A Tündér-szoba különleges hangulata miatt családi összejövetelek és kisebb ünnepségek kedvelt helyszíne volt.
- A Vörösrák hosszú ideig a diákok, munkások és turisták közös találkozóhelyének számított, mert kiváló ár-érték arányú, bőséges adagokat kínált.
Források
- HEOL – A haspártiak vendéglője: Vörös Rák Étterem
- Dobó István Vármúzeum – Eger történetéhez kapcsolódó gyűjtemények
- Hungaricana Közgyűjteményi Portál
- Arcanum Digitális Tudománytár
Megjegyzés küldése