Eger történelmi belvárosának egyik legszebb része a Széchenyi István utca, ahol szinte minden ház egy-egy fejezetet őriz a város múltjából. A 13-as és 15-ös szám alatt két olyan műemlék áll egymás szomszédságában, amelyek nemcsak építészeti értékük miatt különlegesek, hanem azért is, mert szorosan összekapcsolódnak Giovanni Battista Carlone olasz származású építőmester nevével. A Carlone-ház és a Szent Bernát-templom ma is meghatározó elemei Eger barokk városképének.
A Carlone-ház – egy olasz mester otthona
A Széchenyi István utca és a Bródy Sándor utca sarkán álló Carlone-ház Eger egyik legrégebbi barokk polgárháza. Az egyemeletes, háromablakos saroképületet 1725 körül építette Giovanni Battista Carlone, aki Erdődy Gábor püspök meghívására érkezett Egerbe, és rövid idő alatt a város egyik legjelentősebb építőmesterévé vált.
.png)
Fotó: János Bartus
A ház főhomlokzata a Széchenyi utcára néz, oromzatát két vakablak és egy nagyméretű szoborfülke díszíti. Ebben áll a barokk Mária-szobor, amely a város egyik kevésbé ismert, mégis kiemelkedő művészeti alkotása. A szobor a felhőkből kiemelkedő Szűz Máriát ábrázolja angyallal, és máig meghatározza az épület karakterét.
A műemlék ma is kiváló állapotban őrzi eredeti barokk arányait, így könnyen elképzelhető, milyen lehetett Eger főutcája a XVIII. század első felében.
Giovanni Battista Carlone öröksége
Carlone neve elválaszthatatlan Egertől. Az olasz építőmester számos templom és egyházi épület megvalósításában vett részt, munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Eger a magyar barokk építészet egyik legfontosabb központjává váljon.
Nevéhez köthető többek között:
- a jezsuita, később ciszterci templom építése,
- az irgalmasok rendházának kialakítása,
- valamint több Heves vármegyei templom kivitelezése is.
A Szent Bernát-templom története
A Carlone-ház szomszédságában magasodik a kéttornyos barokk Szent Bernát-plébániatemplom, amely eredetileg a jezsuiták templomaként épült.
Különlegessége, hogy ugyanazon a helyen áll, ahol a török hódoltság idején egy mecset működött. Miután 1687-ben Eger felszabadult, a győztes keresztény seregek ebben az egykori mecsetben tartották a hálaadó Te Deumot. Ez a helyszín így a város történetének egyik fontos jelképe lett.
Több mint negyven évig épült
Az építkezés 1700. július 31-én kezdődött az alapkő letételével.
Elsőként a rendház épült fel, amelynek földszintje már 1703-ra elkészült. A templom kivitelezése azonban hosszú évtizedeken át folyt.
A legfontosabb állomások:
- 1700 – alapkőletétel
- 1703 – elkészül a rendház földszintje
- 1734 – befejeződik a szentély
- 1736 – elkészül a hajó
- 1740 – felkerülnek a tornyokra az aranyozott gömbök
- 1743 – elkészül a homlokzat és a templom
Az építkezést Erdődy Gábor püspök, valamint a jezsuita rend is jelentős anyagi támogatással segítette.
A belső tér művészeti értékei
A templom belső kialakítása csak 1772-re készült el.
Legjelentősebb látnivalói közé tartoznak:
- Johann Lucas Kracker monumentális mennyezetfreskói,
- a rokokó főoltár,
- Johann Anton Krauss fehér stukkószobrai,
- a gazdagon faragott barokk berendezések.
A főoltárt a magyar barokk szobrászat egyik legkiemelkedőbb alkotásaként tartják számon.
Jezsuitáktól a ciszterciekig
1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően a templomot és a rendházat a ciszterci rend kapta meg.
A ciszterciek nemcsak a templomot vették birtokba, hanem az oktatásban is meghatározó szerepet vállaltak. A rendházból fejlődött ki az a gimnázium, amely ma Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium néven működik.
Tűzvészek és földrengések nyomában
A templom története során több súlyos természeti csapást is átélt.
- 1800-ban tűzvész pusztított,
- 1827-ben újabb nagy tűz rongálta meg,
- a helyreállítás 1831-re fejeződött be,
- 1925-ben egy földrengést követően Innocent Ferenc újrafestette a mennyezetet.
Ennek ellenére a templom ma is Eger egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt barokk műemléke.
A mai látogatók számára
A Szent Bernát-templom ma is aktív plébániatemplom, emellett Eger egyik legfontosabb turisztikai látványossága. A Széchenyi utcán sétálva néhány perc alatt végigjárható a város barokk örökségének egyik legértékesebb együttese: a Carlone-ház, a templom, a ciszterci rendház és a közeli történelmi épületek.
A két műemlék együtt jól mutatja, miként alakult át a török kori Eger a XVIII. században Magyarország egyik legjelentősebb barokk városává.
Megjegyzés küldése