Egerből alig kell eltávolodnunk ahhoz, hogy egy egészen más világba érkezzünk. A Nyerges-hegy és a Mész-hegy környékén vulkáni sziklák, évszázados útbevágások, egykori szőlőkultúra emlékei és máig megfejtetlen rendeltetésű sziklafülkék várják a kirándulókat. A „Kirándulás a Nyerges-hegyi Kaptárköveknél” című videó is ezt a különleges, vadregényes tájat járja be.
A videóban bemutatott kirándulás egyik legérdekesebb része, hogy nem egy távoli hegyvidékre kalauzol: mindez gyakorlatilag Eger határában található. A város történelmi belvárosától néhány kilométerre már a Bükkalja különös kővilágában járhatunk.
A videó itt tekinthető meg:
Kirándulás a Nyerges-hegyi Kaptárköveknél – YouTube
A Minden, ami Eger oldalán már jártunk erre
A Nyerges-tető és a Mész-hegy korábban is szerepelt a Minden, ami Eger oldal kirándulóhelyei között. Az „Eger környékének 5 rejtett természeti csodája” című összeállításban is bemutattuk ezt a különleges vidéket.
Minden, ami Eger – korábbi cikkek és egri kirándulóhelyek
Most azonban érdemes közelebbről is megnézni a Nyergest, mert jóval több egyszerű látványosságnál: természeti képződmény, régészeti rejtély és az egykori bükkaljai élet lenyomata egyszerre.
Egy másik világ Eger szélén
A Nyerges-hegy és a Mész-hegy vidéke a Bükkalja vulkáni eredetű dombvidékének része. A táj alapját jelentő vulkáni tufák a miocén földtörténeti korban lezajlott heves vulkáni működés során keletkeztek.
A későbbi évmilliókban a víz, a szél, a fagy, az aprózódás és a mállás alakította tovább a puhább kőzeteket. Így jöttek létre azok a sziklavonulatok és tornyok, amelyekbe később már az ember is beavatkozott.
Ezért különlegesek a kaptárkövek: egyszerre a természet és az ember alkotásai.
A Nyerges – Eger egyik legkülönösebb sziklája
A Nyerges-tető nyugati oldalán található kaptárkő a Bükkalja egyik leglátványosabb képződménye.
A szikla egy lapos platóból és az ahhoz kapcsolódó, markáns toronyból áll. A kettőt keskeny, mély hasadék választja el, illetve kapcsolja össze. A torony felső része nyeregszerű formát mutat – innen eredhet a Nyerges elnevezés.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint ezen a kaptárkőn összesen 24 fülke, illetve fülkenyom található. A szikla felszínén tálszerű mélyedések is megfigyelhetők. Ezek rendeltetésével kapcsolatban korábban az áldozati hely elmélete is felmerült, biztos magyarázat azonban nincs.
A Kaptárkő Egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy hasonló tál alakú mélyedéseket, csatornákat és mesterségesen kialakított lyukakat találhatunk például a siroki Törökasztalon is.
De mire szolgáltak a fülkék?
Ez a kaptárkövek legnagyobb rejtélye.
A sziklafalakba vájt fülkék általában körülbelül 60 centiméter magasak, 30 centiméter szélesek és 25–30 centiméter mélyek. Több fülke peremén keretszerű bemélyedés, illetve apró lyukak figyelhetők meg.
Ezek arra utalhatnak, hogy a nyílásokat valamilyen fedőlappal zárták le.
Hogy mi került mögéjük, arra azonban nincs minden kétséget kizáró válasz.
A kaptárkövekhez számos elképzelés kapcsolódott az évszázadok során: felmerült a méhészkedés, valamilyen kultikus vagy temetkezési használat, illetve más szertartási szerep lehetősége is. A kutatások ellenére a kérdés ma sem tekinthető teljesen lezártnak.
Éppen ez teszi a Nyerges-hegyet annyira izgalmassá.
Akár másfél ezer éves fülkék is lehetnek közöttük
Különösen érdekesek a Nyerges-hegyen végzett geomorfológiai vizsgálatok. A Kaptárkő Egyesület összefoglalója szerint a fülkék kialakításának több időszaka különíthető el.
A nyergesi vizsgálatok alapján az első generációt az 5–6. század, a másodikat a 7–8. század, a harmadikat pedig tágabban a 10–16. század közötti időszakhoz kapcsolják. A Bükkalja egészére vonatkozóan ugyanakkor további kutatások szükségesek, és az Árpád-kori régészeti leletek a fülkék akkori használatát, nem feltétlenül azok készítésének időpontját bizonyítják.
Vagyis amikor ma egy kiránduló megáll egy nyergesi sziklafülke előtt, könnyen lehet, hogy olyan emberi beavatkozás nyomát látja, amelynek története több mint ezer évre nyúlik vissza.
Nemcsak kaptárkövek vannak itt
A táj egyik legizgalmasabb emléke a régi út is.
A mai sárga turistaút egy szakasza a középkori eredetű Via ad Szomolya, vagyis a Szomolya felé vezető történelmi út nyomvonalát követi.
Évszázadokon keresztül szekerek jártak erre. A forgalom és az erózió hatására a riolittufába helyenként több méter mély útbevágások alakultak ki. Ezek a különleges riolittufa mélyutak ma is felismerhetők.
A környéken pincék, bújók és sziklába faragott helyiségek is találhatók. Ezek már egy másik történetről, Eger környékének egykori szőlő- és borkultúrájáról mesélnek.
Így válik igazán érdekessé egy nyergesi kirándulás: néhány kilométeren belül találkozhatunk geológiával, helytörténettel, néprajzzal, szőlőkultúrával és egy máig megfejtetlen régészeti rejtéllyel.
A keleti oldalon újabb meglepetés vár
Nem csak a Nyerges nyugati oldala érdekes.
A keleti részen egy kúp alakú szikla emelkedik, amelynek oldalában hét fülke található. A képződmény belsejében egy archaikus sziklahelyiség is kialakításra került.
A Kaptárkő Egyesület nyilvántartásában ezért külön szerepel a Nyerges-hegy keleti oldala (H2d) és a Nyerges-hegy nyugati oldala (H2e).
Eger környékén különösen sok kaptárkő található
A kaptárkövek Magyarország más vidékein is előfordulnak, de leggazdagabb lelőhelyük a Bükkalja.
Eger környékén többek között a Cakó-tetőn, a Mész-völgyben, a Mész-hegyen és a Nyerges-hegyen találhatunk ilyen képződményeket. A Bükkalja egész területén több tucat kaptárkő-lelőhely ismert.
Nem véletlen, hogy a „Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” 2016-ban bekerült a Hungarikum Gyűjteménybe. Maguk a magyarországi kaptárkövek pedig 2014 óta természeti emlékként országos védelem alatt állnak.
Egy rövid tanösvénnyel is felfedezhető
Aki a videó után személyesen is felkeresné a területet, annak jó kiindulópont lehet a Mész-hegy–Nyerges-tetői Tanösvény.
A Kaptárkő Egyesület tájékoztatása szerint a tanösvény:
- körülbelül 1,5 kilométer hosszú,
- 5 állomásból áll,
- bejárása nagyjából másfél órát vesz igénybe,
- jelzése a sárga T,
- körtúraként járható be.
A tanösvény Eger központjától légvonalban mindössze néhány kilométerre található, mégis teljesen más tájélményt kínál.
Mész-hegy–Nyerges-tetői Tanösvény – részletes ismertető
Fontos: ez nem mászóhely
A kaptárkövek védett természeti emlékek. A sziklákra felmászni, azokat vésni, faragni vagy festeni tilos, és természetesen a fülkékhez sem szabad hozzányúlni.
Ez különösen fontos a Nyerges esetében, ahol a látványos sziklatorony könnyen mászásra csábíthatja a kirándulókat.
A terület értéke éppen abban rejlik, hogy évszázadok és évezredek nyomait őrzi – ezt az örökséget úgy érdemes felfedezni, hogy az utánunk érkezők is ugyanilyen állapotban láthassák.
Egy kirándulás, ahol Eger egészen más arcát mutatja
A Nyerges-hegyi kaptárkövekhez vezető út nem klasszikus egri városnézés. Nincsenek barokk paloták, templomtornyok vagy nyüzsgő terek.
Van helyettük vulkáni tufa, mélyút, erdő, egykori szőlőterületek, sziklába vájt helyiségek és titokzatos fülkék.
Talán éppen ezért különleges.
A Nyerges-hegy arra emlékeztet, hogy Eger története nem ér véget a várfalaknál. A várost körülölelő dombokon is évszázadok, sőt évezredek története rejtőzik – csak el kell indulni, hogy megtaláljuk.
Források
Elsődleges kapcsolódó oldal:
Minden, ami Eger
A cikk alapjául szolgáló videó:
Kirándulás a Nyerges-hegyi Kaptárköveknél – YouTube
Szakmai és természetvédelmi források:
Kaptárkő Egyesület – A kaptárkövekről
Kaptárkő Egyesület – Mész-hegy–Nyerges-tetői Tanösvény
KaptárkőTÁR – a Bükkalja kaptárkövei
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Nyerges-hegy nyugati kaptárköve