1999. augusztus 11. olyan nap volt, amelyre sokan ma is pontosan emlékeznek. Magyarország jelentős részén rendkívül nagy mértékű, az ország délnyugat–délkeleti sávjában pedig teljes napfogyatkozást lehetett megfigyelni. Eger ugyan kívül esett a totalitás keskeny sávján, de itt is látványos, nagyon nagy részleges napfogyatkozásban lehetett része a megfigyelőknek.
A 20. század utolsó teljes napfogyatkozása
A 27 évvel ezelőtti jelenség nem csupán Magyarországon számított különlegesnek. A NASA összefoglalója szerint az 1999. augusztus 11-i volt a 20. század utolsó teljes napfogyatkozása. A Hold teljes árnyéka az Atlanti-óceántól indulva Anglián, Közép-Európán, majd a Közel-Keleten keresztül egészen Indiáig haladt.
NASA – Total Solar Eclipse of 1999 August 11
A totalitás sávja Magyarországot is átszelte. Nagyjából Szombathely térségétől a Balatonon át Szeged irányába húzódott az a keskeny terület, ahonnan a Hold rövid időre teljes egészében eltakarta a Nap fényes korongját. A NASA részletes számításai a teljes árnyék útját és annak szélességét, valamint a totalitás időtartamát is dokumentálták.
Néhány percre megváltozott a világ
A teljes fogyatkozás közeledtével egyre keskenyebb napsarló maradt az égen. A totalitás sávjában ezután következett az igazán különleges pillanat: eltűnt a Nap fényes felszíne, körülötte pedig előtűnt a napkorona, amelyet hétköznapi körülmények között a Nap vakító fénye miatt nem láthatunk.
A nappali világosság hirtelen alkonyati derengéssé változott, és a hőmérséklet csökkenése is érzékelhetővé vált. Az 1999-es fogyatkozás tudományos szempontból is rendkívül értékes volt: többek között a Föld ionoszférájának változásait is vizsgálták, és mérhető csökkenést mutattak ki a teljes elektrontartalomban.
Egerben nem lett teljes sötétség – de így is különleges volt
illusztráció - Részleges napfogyatkozás j
Eger szempontjából fontos pontosítani: a város nem esett bele a teljes napfogyatkozás sávjába. A NASA térképei alapján a totalitás északi határa jóval délebbre húzódott, ezért Egerből részleges napfogyatkozást lehetett látni.
Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy az egriek kimaradtak volna az élményből. A Nap igen nagy részét eltakarta a Hold, ezért Egerben is feltűnően megváltoztak a fényviszonyok, és megfelelő napfogyatkozás-néző eszközzel látványosan követhető volt, ahogy a Hold fokozatosan áthaladt a napkorong előtt.
A Bükk közelsége és Eger magasabban fekvő pontjai – például a város környéki dombok – különösen hangulatos helyszínt jelenthettek a jelenség követésére. Arról azonban a most elérhető hiteles források között nem találtam olyan részletes egri archív beszámolót, amely alapján konkrét helyi rendezvényt vagy megfigyelőhelyet biztosan meg lehetne nevezni, ezért ilyet nem lenne helyes tényként állítani.
Eger számára éppen ez az érdekes
Miközben a Balaton környékén és Dél-Magyarországon néhány percre valóban eltűnt a Nap, Egerben a totalitás közvetlen közelében zajló rendkívül nagy részleges fogyatkozást figyelhették meg. A város tehát nem a teljes fogyatkozás helyszíne volt, mégis részese lett Magyarország egyik legemlékezetesebb 20. századi csillagászati eseményének.
Egy nap, amely generációs emlékké vált
Az 1999-es napfogyatkozás jóval több lett egyszerű csillagászati eseménynél. Rengetegen utaztak az ország déli részére azért, hogy bekerüljenek a totalitás sávjába. Távcsövek, fényképezőgépek és az akkor mindenütt árusított napfogyatkozás-néző szemüvegek kerültek elő.
A jelenség azért is maradhatott ennyire erősen az emlékezetben, mert Magyarország területéről teljes napfogyatkozást rendkívül ritkán lehet megfigyelni.
A NASA adatai szerint az 1999-es fogyatkozás útja bolygónk hatalmas területét érintette, de teljes fogyatkozás csak a Hold árnyékának viszonylag keskeny sávjából volt látható. Európa nagy részén – ahogyan Egerben is – részleges fogyatkozást figyelhettek meg.
1999. augusztus 11. ezért ma is különleges dátum. Akik látták, sokszor nemcsak magára a fogyatkozásra emlékeznek, hanem arra is, hol voltak és kikkel figyelték az eget azon a rendhagyó nyári napon.
Megjegyzés küldése