Kr. e. 3114. augusztus 11. a maja időszámítás egyik legfontosabb dátuma. A ma legszélesebb körben alkalmazott naptári megfeleltetés szerint erre a napra esik a maja Hosszú Számítás mitikus kezdőpontja. A különleges rendszer évezredeken keresztül tette lehetővé, hogy a maják rendkívüli pontossággal rögzítsék történelmük és vallási életük fontos eseményeit.
Kr. e. 3114. augusztus 11. – egy mitikus kezdet
Fontos pontosítás, hogy ezen a napon természetesen nem úgy „találták fel” a maja naptárt, ahogyan ma egy új időszámítás bevezetésére gondolnánk. A dátum a Hosszú Számítás mitológiai kezdőpontja, amelyet a későbbi maja időszámítás visszamenőlegesen használt.
A Smithsonian National Museum of the American Indian összefoglalója szerint a maja Hosszú Számítás 13.0.0.0.0 4 Ajaw 8 Kumk'u jelölésű teremtési dátuma a ma leginkább elfogadott átszámítás szerint Kr. e. 3114. augusztus 11-ének felel meg.
A maja civilizáció egyik leglenyűgözőbb teljesítménye éppen az volt, ahogyan a matematikát, a csillagászati megfigyeléseket, a vallást és az idő mérését egységes rendszerbe foglalta.
Nem egyetlen maja naptár létezett
A „maja naptár” valójában több, egymással párhuzamosan működő időszámítási rendszer összefoglaló elnevezése.
A Haab' egy 365 napos, a napévhez igazodó naptár volt. Tizennyolc, egyenként húsznapos időszakból, valamint további öt napból állt.
A Tzolk'in ezzel szemben 260 napos rituális ciklus volt, amelyben húsz napnév és tizenhárom szám kombinációja ismétlődött.
A két rendszer együtt alkotta az úgynevezett Naptári Kört. A Haab' és a Tzolk'in azonos kombinációja 18 980 nap, vagyis körülbelül 52 Haab'-év elteltével ismétlődött meg.
A hosszabb történelmi időszakok rögzítésére azonban ennél jóval nagyobb rendszerre volt szükség.
Ez lett a Hosszú Számítás – Long Count.
Így számolták az évezredeket
A Hosszú Számítás alapja a napok folyamatos számlálása volt. Legfontosabb egységei között szerepelt:
- k'in: 1 nap
- winal: 20 nap
- tun: 360 nap
- k'atun: 7200 nap
- b'ak'tun: 144 000 nap
Ennek segítségével olyan eseményeket is egyértelműen el tudtak helyezni az időben, amelyek között több száz év telt el.
A maja feliratok Hosszú Számítás szerinti dátumai ezért ma a régészek számára is rendkívül értékesek: segítségükkel uralkodók trónra lépését, háborúkat, rituálékat, dinasztikus eseményeket és más történelmi történéseket lehet időrendbe rendezni.
És mi történt 2012-ben?
A maja naptár talán soha nem kapott akkora nemzetközi figyelmet, mint 2012 decemberében.
Világszerte elterjedt az az állítás, hogy a maják 2012-re megjósolták a világ végét. Ennek azonban nincs megfelelő történeti alapja.
A Smithsonian szerint 2012. december 21-én egy 13 b'ak'tunból álló jelentős Hosszú Számítás-ciklus ért véget. A ciklus 1 872 000 napot, azaz hozzávetőleg 5125 évet ölelt fel.
Ez nem azt jelentette, hogy a maják szerint megszűnik az idő vagy elpusztul a világ.
Sokkal inkább egy rendkívül nagy naptári fordulóhoz hasonlíthatjuk – ahhoz, ahogyan nálunk 1999 után 2000 következett.
2012 tehát nem a maja naptár „vége” volt, hanem egy nagy időciklus lezárulása.
Éppen ezért a korabeli szövegben szereplő 2012. december 22-i „új időszámítás” megfogalmazást is érdemes óvatosan kezelni: a széles körben használt GMT-korreláció alapján a 13. b'ak'tun lezárulásának kiemelt dátuma 2012. december 21.
Mi köze mindennek Egerhez?
Közvetlen történelmi kapcsolatot Eger és a maja időszámítás kialakulása között természetesen nem találunk. Van azonban egy érdekes tudománytörténeti párhuzam: a csillagos ég megfigyelése és az idő minél pontosabb meghatározásának igénye.
Eger ebből a szempontból különleges magyar város.
Az egri Líceum csillagásztornya, a Specula 1776-ban kezdte meg működését, és korának egyik kiválóan felszerelt csillagvizsgálója volt. Eszterházy Károly püspök a csillagásztorony kialakításába Hell Miksa bécsi királyi csillagászt is bevonta.
A toronyban a korszak kiemelkedő csillagászati műszereit helyezték el, a megfigyeléseket pedig a torony termeiből, teraszáról és kupolájából végezték. Az egykori nyugati megfigyelőteremben ma Csillagászati Múzeum működik.
A maja csillagászok és a több mint négyezer évvel későbbi egri csillagászok természetesen teljesen más kulturális és tudományos környezetben dolgoztak. Mégis ugyanaz az emberi kíváncsiság kapcsolja össze őket: hogyan mozognak az égitestek, miként mérhető az idő, és hogyan lehet rendet találni az égbolt ismétlődő jelenségeiben?
Egerben ezt a tudománytörténeti örökséget ma a Hell Miksa Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont őrzi és mutatja be.
Egy több mint ötezer éves időutazás
Kr. e. 3114. augusztus 11. nem egy történelmileg dokumentált „első naptári nap” a szó hétköznapi értelmében, hanem a maja világkép egyik mitikus időbeli origója.
Mégis lenyűgöző belegondolni, hogy az ősi maja tudósok olyan időszámítási rendszert alkottak, amelyben nem csupán napokban és években, hanem évszázadokon és évezredeken átívelő ciklusokban gondolkodtak.
És talán éppen ez a maja időszámítás legfontosabb üzenete: az idő nem ért véget 2012-ben. Egy ciklus lezárult, miközben a számolás tovább folytatódott.
Források
Smithsonian – Living Maya Time: Glossary
Smithsonian – The Meaning of 2012
Tudományos tanulmány a maja és az európai naptár korrelációjáról (PMC)
Megjegyzés küldése