Az egri vár egyik különösen érdekes, 1974 körül készült felvétele nem az 1552-es ostrom emlékeit állítja előtérbe. A fotó középpontjában a középkori Szent János-székesegyház feltárt és bemutatott maradványai láthatók, mögöttük pedig a Kálvária-domb emelkedik a három kereszttel.
A kép azért is értékes, mert éppen abból az időszakból származik, amikor a vár területén hosszú éveken át komoly régészeti kutatások zajlottak. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa szerint az egri várban 1956-tól szinte évről évre folytak régészeti munkák, és 1973-ban, 1974-ben, majd 1975-ben is dokumentáltak kutatásokat.
Egy hatalmas középkori katedrális állt itt
A ma földközelben látható falak alapján nehéz elképzelni, milyen monumentális templom emelkedett egykor ezen a helyen.
Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint a ma ismert Szent János-székesegyház legkorábbi fennmaradt részei a 12. század első feléből származnak. A román kori templomot évszázadokon keresztül átépítették és bővítették.
A templom jelentőségét mutatja, hogy a középkori egri püspökség központjának meghatározó épülete volt. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság összefoglalója szerint már a vár területének korábbi története is figyelemre méltó: régészeti kutatások egy feltehetően 10. századi körtemplom maradványait is feltárták.
A Szent János evangélista tiszteletére emelt székesegyházat a későbbi évszázadokban folyamatosan továbbépítették.
Egy magyar király nyughelye is Eger lehetett
A székesegyház egyik legizgalmasabb történelmi kapcsolata Imre királyhoz kötődik.
A középkori krónikák szerint az 1204-ben elhunyt uralkodót Egerben, a Szent János-székesegyházban temették el. Az Egri Főegyházmegye is megemlíti ezt a hagyományt.
Az 1960-as években Kozák Károly vezetésével végzett régészeti kutatások során a román kori székesegyház főhajójának nyugati részén egy mély, kváderkövekből kialakított sírhelyet vizsgáltak. A kutatók felvetették, hogy ez lehetett Imre király egykori sírja, ám az azonosítás nem tekinthető teljes bizonyossággal lezártnak.
A Minden, ami Eger oldalán korábban külön cikk is foglalkozott Imre király egri temetésével:
Imre Király: az egri temetés – Minden, ami Eger
A tatárjárás után a vár története is új korszakba lépett
1241-ben a tatárjárás Eger püspöki központját is súlyosan érintette. A székesegyház és a körülötte kialakult település jelentős károkat szenvedett.
A pusztítás után kezdődött meg az a folyamat, amely végül az egri vár kialakulásához vezetett. A püspöki központot kőfallal erősítették meg, miközben magát a székesegyházat is újjáépítették. A 14–15. században újabb bővítések következtek, így a templom hatalmas gótikus katedrálissá fejlődött.
Egy régi történeti munka egyenesen „Magyarország legfényesebb székesegyházaként” emlékezett meg a 15. századi épületről.
Miért maradt belőle ennyire kevés?
A székesegyház pusztulása nem egyetlen esemény következménye volt.
A középkor végén és a 16. században a vár katonai szerepe egyre fontosabbá vált. Az épület a háborús időszakban súlyosan megsérült, majd az évszázadok során tovább pusztult.
Különösen érdekes egy 1783-as egyházi vizitáció feljegyzése, amely szerint a vár és az egykori templom köveit más építkezésekhez is felhasználták. A forrás többek között a maklári templomot és az egri Líceumot is említi, miközben a helyiek szintén hordtak el köveket saját építkezéseikhez.
Vagyis amit ma romként látunk, az nem egyszerűen egy összedőlt templom maradványa: az egykori katedrális építőanyagának jelentős része évszázadok alatt szó szerint eltűnt a várból.
Már a 19. században keresték a régi székesegyházat
A tudományos kutatás története is régre nyúlik vissza.
1862-ben Henszlmann Imre és Gerster Károly kutatta a templom egykori falait, majd Ipolyi Arnold 1865-ben közölte az eredményeket. Már ekkor kiderült, milyen nagy mértékben elpusztultak a középkori építmények: helyenként még az alapköveket is kiszedték.
A 20. században újabb feltárások következtek, majd az 1960-as és 1970-es években Kozák Károly kutatásai jelentettek újabb fontos fejezetet.
Ez teszi különösen érdekessé az 1974 körüli fotót: lényegében annak a korszaknak az állapotát őrzi, amikor a székesegyház régészeti kutatása még intenzíven zajlott.
És mi van a háttérben? A Kálvária-domb története is különleges
A felvétel hátterében magasodó, három kereszttel koronázott domb jóval fiatalabb történelmi emlék.
A ma Kálvária-dombként ismert terület a vár Szép-bástyájához kapcsolódik. Korábban ágyúdombként szolgált, és ma is ez a vár egyik legmagasabb pontja.
A Kálvária kialakítása Pyrker János László érsekhez kötődik. A 19. század első felében az érsek a romos várat történelmi és vallási emlékhellyé kívánta tenni. A Kálvária 1828 körül alakult ki, tetején a három kereszttel.
Erről a blogon már korábban részletesen írtunk:
A Kálvária-domb története egészen 1828-ig nyúlik vissza – Minden, ami Eger
A blog régi visszaemlékezése egy további érdekes részletet is megőrzött: a Kálváriához vezető út mellett egykor több stáció állt, amelyek egy részét az 1960-as évek végén elbontották. Így az 1974 körül készült fénykép már egy megváltozott várbelsőt örökített meg.
Gyerekkorunk az egri várban – Minden, ami Eger
Egyetlen fényképen Eger közel ezer éve
Talán ez a kép legérdekesebb tulajdonsága.
Az előtérben a középkori püspöki központ és a Szent János-székesegyház maradványai láthatók. Mögöttük a vár katonai korszakainak nyomait őrző terület, fölöttük pedig a 19. századi Kálvária három keresztje.
És maga a fénykép már egy negyedik korszak dokumentuma: az 1970-es évek egri váráé, amikor a régészek és műemlékvédők évtizedes munkával próbálták újra olvashatóvá tenni mindazt, amit az évszázadok szinte teljesen eltüntettek.
Ma turisták ezrei sétálnak végig ezen a romterületen, sokszor talán nem is sejtve, hogy Eger várának közepén egykor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb székesegyháza emelkedett.
Korábbi cikkünk az egri várról
Az egri vár – Eger nagy történelmi múltú vára | Minden, ami Eger
Források
Egri Főegyházmegye – Egy néhai katedrális emléke, a gótikus székesegyház története
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Egri vár
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Vár
Magyar Elektronikus Könyvtár – Királyaink tömegsírban, az egri várszékesegyház kutatása
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai – Eger és az egri székesegyház
Fotó: Bródy Sándor Könyvtár – Summa / OPAC gyűjtemény, Eger, 1974 körül. A felvételen a Szent János-székesegyház maradványai és a Kálvária-domb látható.