Több mint két és fél évszázada őrzi Egert a híres platán – akár 400 évig is élhet

Eger egyik legkülönlegesebb természeti értéke a Termálfürdő területén álló hatalmas keleti platán. A fa generációk óta része a város életének, túlélte az elmúlt évszázadok történelmi változásait, és Európa-szerte ismertté vált. A Minden, ami Eger már 2016-ban bemutatta a matuzsálemi korú fát – most utánanéztünk, mit tudunk róla ma.

Aki járt már az egri Termálfürdőben, könnyen elsétálhatott Eger egyik legidősebb és legértékesebb élőlénye mellett. A hatalmas koronájú keleti platán – Platanus orientalis – nem egyszerűen egy szép parkfa: története több mint két évszázadra nyúlik vissza.

A Minden, ami Eger 2016-os cikkében még mintegy 250 évesként szerepelt. Levéltári adatok alapján az egri platánokat Eszterházy Károly püspök idején, a 18. század második felében telepítették.

Ez azt jelenti, hogy a Termálfürdő nevezetes fája napjainkban már nagyjából 260–270 éves lehet.

Eszterházy Egerének élő emléke

A fa története azért is különleges, mert telepítése Eger egyik legjelentősebb városépítő korszakához kapcsolódik.

Eszterházy Károly püspöksége alatt Eger arculata jelentősen átalakult. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik többek között a Líceum építése is, miközben a város kertjeinek, parkjainak és zöldfelületeinek kialakítására ugyancsak figyelmet fordítottak.

A platán számára különösen jó helyet választottak.

A hatalmas lombkoronát nevelő fának jelentős a vízigénye, ezért az Eger-patak közelsége és a megfelelő talajvízellátottság kedvező körülményeket biztosított számára. A Termálfürdő sajátos mikroklímája szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fa ilyen tekintélyes kort és méretet érjen el.

A Minden, ami Eger 2025-ben ismét bemutatta a Termálfürdő platánját, amely továbbra is Eger egyik legkülönlegesebb természeti értéke.

Egy legenda, amely idősebbé tette a fát a valóságosnál

Az egri platánhoz érdekes helyi legenda is kapcsolódik.

A történet szerint az 1552-es egri ostrom idején Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír a fa árnyékából irányította volna a török sereget.

Szép történet – csak éppen időben nem stimmel.

Ha a fát valóban a 18. század második felében, Eszterházy Károly idején ültették, akkor az 1552-es ostromkor még nem létezhetett. A legenda ennek ellenére hosszú időn keresztül fennmaradt, és mára maga is az egri platán történetének részévé vált.

Erről korábban részletesebben is írtunk:

A védetté nyilvánított platánfa az egri Termálfürdő területén

Egertől egészen Brüsszelig

A fa országos, majd nemzetközi ismertségét egy különleges verseny hozta meg.

Az egri platán előbb Magyarország Év Fája, majd Európa Év Fája lett. Az európai versenyben mintegy 14 ezer szavazatot kapott, és a díjat Brüsszelben adták át.

Ezzel a Termálfürdő fája már nemcsak Eger egyik helyi nevezetessége lett, hanem Magyarország egyik legismertebb idős fája is.

Az Év Fája kezdeményezések egyik fontos célja éppen az, hogy ne pusztán a fák méretére vagy korára irányítsák rá a figyelmet, hanem arra a történetre és közösségre is, amely egy-egy öreg fához kapcsolódik.

Az egri platán ebből a szempontból különösen jó példa: több egri nemzedék nőtt fel mellette, miközben a körülötte lévő város szinte teljesen átalakult.

Miért ilyen különleges a keleti platán?

A keleti platán (Platanus orientalis) természetes elterjedési területe Délkelet-Európától egészen Iránig húzódik. Nagy termetű, hosszú életű lombhullató fa, amely akár 30 méteres magasságot is elérhet.

Jellegzetessége a hatalmas, terebélyes korona, a juharéra emlékeztető karéjos levél és mindenekelőtt a törzse.

A platán kérge ugyanis nagyobb lemezekben válik le. Alatta világosabb, zöldes, sárgás és szürkés foltok jelennek meg, ezért az idős platán törzse szinte márványozottnak tűnik.

Ez nem betegség, hanem a fa természetes tulajdonsága.

A londoni vagy közönséges platán – Platanus × hispanica – részben éppen azért vált világszerte népszerű városi fává, mert jól viseli a városi környezetet, a tömörödött talajt, a szélsőséges hőmérsékletet és bizonyos mértékig a légszennyezést is.

Érdekesség: Egerben kétféle idős platán is található egymás közelében

A Termálfürdő környékének egyik kevésbé ismert botanikai érdekessége, hogy a híres keleti platán mellett nyugati platán is található.

A két különböző platánfaj egymás közvetlen közelében való jelenléte Magyarországon sem mindennapi látvány.

A platánok ráadásul Eger más részein is meghatározó városképi elemek. Nagy koronájuk miatt különösen értékes árnyékadó fák, ami a forró nyarakon egyre fontosabb tulajdonság.

Valóban élhet 400 évig?

A 2016-os cikkünk címében szereplő kérdésre ma is azt mondhatjuk: igen, a platán rendkívül hosszú életű fa.

A londoni Kew Gardens keleti platánjai között például ma is számon tartanak olyan példányt, amelynek telepítését 1762-re teszik. Vagyis az egri platánhoz hasonló korú fák bizonyítottan képesek évszázadokon keresztül fennmaradni.

Az Eger városi tájékoztatásában korábban az is szerepelt, hogy a Termálfürdő platánja akár 400 éves kort is megérhet.

Hogy az egri fa valóban eljut-e odáig, azt természetesen senki nem tudhatja. Egy idős fa élettartamát nem pusztán genetikai adottságai határozzák meg: döntő szerepe van élőhelyének, vízellátottságának, az időjárási szélsőségeknek, betegségeknek, kártevőknek és természetesen az emberi gondoskodásnak is.

Egy élő darab Eger történetéből

Talán éppen ez teszi igazán különlegessé.

Egy épületet fel lehet újítani, egy régi utcát át lehet építeni, egy elveszett tárgyat rekonstruálni lehet. Egy több mint két és fél évszázados fát azonban nem lehet pótolni.

Az egri Termálfürdő platánja ugyanazon a helyen állhatott már akkor, amikor a mai Eger számos ismert épülete és utcája egészen más képet mutatott.

Emberek generációi sétáltak el alatta, miközben ő minden tavasszal újra kihajtott.

Ha pedig megfelelő védelem és gondoskodás mellett még hosszú ideig egészséges marad, jó esély van arra, hogy az egriek következő nemzedékei is ugyanígy megállhassanak majd hatalmas koronája alatt.

Eger történelmét ugyanis nemcsak várfalak, templomok és régi házak őrzik. Néha egy fa is.