Egy régi hevesi ház, egy művelt fiatal nő és a magyar irodalom egyik legszenvedélyesebb alakja. Bródy Sándor és Rosenfeld Bella szerelme romantikus történetként kezdődött, házasság lett belőle, majd fájdalmas különválással végződött. Vörös Dezső 1987-ben megjelent írása nyomán idézzük fel a történetet, kiegészítve az azóta hozzáférhetővé vált életrajzi adatokkal.
Bródy Sándor nevét Egerben aligha kell bemutatni. Az 1863-ban Egerben született író, újságíró és drámaíró a magyar naturalista próza egyik meghatározó alakja lett, írásmódja pedig a Nyugat első nemzedékére is hatással volt.
Életének azonban volt egy kevésbé ismert, Heveshez kötődő fejezete. Itt élt ugyanis az a fiatal nő, Rosenfeld Bella, aki később Bródy felesége lett.
A hevesi ház és a „vörös szoba”
Bella szülei elváltak, édesanyja pedig dr. Füzessy Józsefhez ment feleségül. A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény adatai szerint a településen máig fennmaradt a Füzesi-köz elnevezés emléke: a mai Madách Imre utca környékén lakott Füzessy József, akinek nevelt lánya Rosenfeld Bella volt.
A Vörös Dezső által 1987-ben felidézett történet szerint Bella különös jelenség lehetett az akkori hevesi társasági életben. Művelt, sokat olvasó fiatal nő volt, aki franciául, németül és olaszul is tudott. Miközben körülötte zajlott egy vidéki járási központ társasági élete, ő szívesebben húzódott vissza könyvei közé.
Az irodalom iránti vonzalma később sem múlt el. Rosenfeld Bella maga is írt, Fehér Judit néven publikált. A Bródy Sándor Könyvtár életrajza szintén ezen a néven tartja számon, és öt közös gyermekükről tesz említést.
Egy esküvőn találkoztak
Vörös Dezső írása szerint Bródy 1888-ban Átányban tartózkodott, amikor egy rokoni esküvőn találkozott Bellával. A megismerkedés történetét később maga Bródy is irodalmi formába öntötte.
A vonzalom gyors és erős lehetett.
Bella állítólag még híres hajkoronáját is levágatta, és lemondott divatos öltözékeiről, hogy bizonyítsa Bródynak: más férfiak tetszésére nem kíván adni.
A kapcsolatot azonban hamarosan próbára tette a távolság.
Bródy újságírói munkája Kolozsvárra szólította. A Petőfi Irodalmi Múzeum életrajza szerint Kolozsvárott az Erdélyi Híradót szerkesztette, majd később Budapesten folytatta egyre sikeresebb írói és újságírói pályáját.
Bella és Bródy között eközben levelezés folyt.
Bella nemcsak múzsa volt
A történet egyik legérdekesebb része, hogy Rosenfeld Bellára sokáig szinte kizárólag „Bródy feleségeként” emlékeztek. Pedig ennél jóval több volt.
Irodalmi érdeklődése már lánykorában erős lehetett. Egy későbbi visszaemlékezésében azt írta, hogy fiatalon az irodalom majdnem annyira érdekelte, mint a szerelem. A fennmaradt Bródy-levelekből pedig az is kiderül, hogy az író felismerte menyasszonya tehetségét – sőt bizonyos értelemben tartott is az „írótól” Bellában.
Íróként végül csak házassága felbomlása után tudott igazán megszólalni. Fehér Judit néven jelentette meg műveit, első novelláskötete Asszonyok címmel látott napvilágot.
Ez egészen más fényt vet a hevesi ház könyvek között élő fiatal nőjére: Bella nem pusztán egy híres író szerelme volt, hanem maga is irodalmi ambíciókat dédelgető alkotó.
Az apa megpróbálta „visszavásárolni” a lányát
Vörös Dezső írásának egyik legszínesebb epizódja Bella édesapjához, Rosenfeld Salamonhoz kapcsolódik.
A házasság gondolata állítólag nem nyerte el az apa tetszését. A történet szerint személyesen kereste fel Bródyt Kolozsváron, és pénzt ajánlott neki azért, hogy mondjon le Belláról.
A legenda szerint Bródy válasza rövid és félreérthetetlen volt: kidobta az ajánlattevőt.
Az apa viszont éppen ebből értette meg, hogy nem egyszerű kalandról van szó.
Akár minden részletében pontos a családi anekdota, akár az évtizedek során némileg kiszíneződött, jól illeszkedik ahhoz a Bródy-képhez, amelyet kortársai és későbbi életrajzírói megőriztek: szenvedélyes, büszke és nehezen kordában tartható ember volt.
Házasság, család és irodalom
Bródy és Rosenfeld Bella végül 1891-ben kötött házasságot. Ezt több életrajzi forrás is megerősíti.
Vörös Dezső szerint nászútjuk Nizzába vezetett, és Monte-Carlóban Bródy egyetlen este 14 ezer frankot nyert, hogy aztán másnap 13 ezret elveszítsen belőle.
A történet szinte jelképe lehetne Bródy egész életének: nagy szenvedélyek, hirtelen sikerek, kockázat és végletek.
Budapesten családot alapítottak. Öt gyermekük született. Bella számára azonban az anyaság mellett az írófeleség szerepe is egyre nagyobb terhet jelenthetett. A Litera Bródy életével foglalkozó összeállítása szerint irodalmi tehetsége a házasság évei alatt háttérbe szorult.
Közben Bródy pályája egyre magasabbra ívelt. Íróként, publicistaként és szerkesztőként a századforduló magyar irodalmi életének egyik legismertebb alakjává vált.
A nagy szerelem nem jelentett nyugodt házasságot
A szenvedély, amely összekötötte őket, nem bizonyult elegendőnek a tartós családi élethez.
Bródy szabadságvágya és szerelmi élete nehezen fért össze a hagyományos házassággal. Életrajzai más kapcsolatait is számon tartják; magánélete legalább olyan viharos volt, mint írói pályája.
A Névpont adatai szerint Rosenfeld Bella és Bródy Sándor házassága 1891-től 1898-ig tartott.
A szerelem tehát elmúlt – vagy legalábbis a közös élet lehetősége megszűnt.
Bella azonban nem tűnt el Bródy emlékezetéből.
Rosenfeld Bella 1908-ban, még fiatalon halt meg. A Bródy Sándor Könyvtár életrajzi összefoglalója 1869 és 1908 közé teszi életét.
Egy szerelem emléke Hevesen
Bródy Sándor történetét általában Egerhez, Budapesthez és Kolozsvárhoz kapcsoljuk. Pedig Heves is fontos helyszíne volt magánéletének.
Itt élt Rosenfeld Bella. Innen indult az a művelt, könyvszerető fiatal nő, aki beleszeretett az akkor még pályája elején járó Bródyba, majd felesége, gyermekei anyja és végül maga is írónő lett.
A régi hevesi házról fennmaradt fénykép ezért több egyszerű helytörténeti dokumentumnál.
Egy olyan történet néma tanúja, amelyben irodalom és szerelem, hűség és szabadságvágy, család és alkotói ambíció egyszerre volt jelen.
És talán éppen ettől érdekes ma is Bródy és Bella története. Nem hibátlan romantikus mese, hanem két erős személyiség találkozása, akik egy időre összekötötték életüket, majd külön utakon folytatták.
Bródy pedig jóval később is úgy emlékezett vissza erre a kapcsolatra, mint életének egyik meghatározó szerelmére.
Források
- Vörös Dezső: Az író és a szerelem – Bródy Sándor házassága a hevesi Rosenfeld Bellával (1987) – a rendelkezésünkre álló korabeli újságcikk alapján
- Petőfi Irodalmi Múzeum – Bródy Sándor
- Bródy Sándor Könyvtár – Névadónk: Bródy Sándor
- Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény – Hevesről
- Litera – Egertől Egerig: Bródy Sándor hazatért
- Névpont – Bródy Sándor pályaképe
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Bródy Sándor
Képek: Bródy Sándor portréja; a hevesi ház, ahol Rosenfeld Bella élt – korabeli sajtófotók, Vörös Dezső 1987-es írásának illusztrációi.