0

Eger belvárosának egyik kevésbé ismert, mégis történelmi jelentőségű utcája a Malom utca, amely a Ráckapu teret köti össze a Cifrakapu utcával. Bár ma elsősorban közlekedési útvonalként tekintünk rá, évszázadokon át a város gazdasági és vízgazdálkodási életének egyik fontos központja volt.

Nevét az egykor itt működő vízimalmokról kapta. A környéken állt a Cifra-malom, amelyet később Práf-malomként emlegettek. A malmok működését az Eger-patak egyik mesterségesen kialakított ága biztosította, amely a mai Cifrakapu utca mentén folyt. Ez az ág mára eltűnt, feltöltötték, de egykor meghatározta a városrész arculatát és mindennapjait.

A patak, ahol egykor a gyerekek fürödtek

A régi feljegyzések szerint az Eger-patak ezen a szakaszon két ágra vált szét. Az egyik a ma is ismert mederben folyt, a másik pedig a malmok kerekeit hajtotta. A két vízág a Mária utca közelében egyesült újra.

A helyiek emlékei szerint ez a találkozási pont kedvelt fürdőhely volt. A környék gyerekei nyaranta itt hűsöltek, amikor a patak vize még tiszta és bővizű volt.

A Posuerunt – Eger elfeledett árvízvédelmi csodája

A Malom utca története elválaszthatatlan a Posuerunt nevű monumentális védőfaltól, amely a 18. század egyik legjelentősebb egri mérnöki alkotása volt.

Az 1700-as években az Eger-patak rendszeresen kilépett medréből, és súlyos károkat okozott a városban. Ezért Eszterházy Károly elhatározta, hogy egy hatalmas árvízvédelmi falat építtet.

A terveket Zathureczky Sándor készítette, a kivitelezést pedig Povolni János vezette, aki az egri Líceum építésénél is főpallérként dolgozott.

Az építmény lenyűgöző méretű volt:

  • közel 240 méter hosszú,
  • 3–4 méter magas,
  • helyenként 5 méter vastag.

A fal a mai Ráckapu térig húzódott, és hosszú időn keresztül sikeresen védte Egert az árvizektől.

Honnan kapta a Posuerunt a nevét?

  1. május 22-én szentelték fel a védőfalat.

Nevét egy latin bibliai idézetről kapta, amely a falon szerepelt:

"Posuerunt me custodem in vineis…"

Magyarul:

"Őrzővé tettek a szőlők felett."

Az egriek egyszerűen csak Posueruntnak kezdték nevezni az egész építményt.

A fal tetején egy Mária-szobor is állt. A helytörténész Breznay Imre szerint ennek emlékét őrzi a közeli Mária utca elnevezése is.

A védőgát maradványa a Cifrakapu térnél

A Cifrakapu és az 1878-as árvíz

A Posuerunt folytatásában állt Eger egyik jelentős városkapuja, a Cifrakapu, amelyet Felnémeti-kapunak vagy Porta Germanicának is neveztek.

Az 1878-as pusztító árvíz során a védőfal egy mintegy 50 méteres szakasza leomlott. A károk után a városvezetés a sérült részek nagy részét, valamint a Cifrakaput is lebontatta.

Breznay Imre később úgy vélte, hogy megfelelő karbantartás mellett a Posuerunt továbbra is képes lett volna megvédeni Egert a nagy árvizektől.

Sajnos már csak a történelem őrzi

A Posuerunt maradványai még a 20. század közepéig láthatók voltak. Az utolsó fennmaradt falszakaszokat 1969-ben bontották el, így ma már csak korabeli fényképek, rajzok és helytörténeti leírások idézik fel ezt a különleges műszaki emléket.

A Malom utca napjainkban

A Malom utca ma is fontos közlekedési kapcsolat Eger északi városrésze felé. Az elmúlt években több ütemben újult meg az útburkolat, a víziközmű-hálózat és a környezet, 2026-ban pedig a Régi Cifrakapu út felújításához kapcsolódó munkálatok is érintették a környéket.

Kevesen tudják azonban, hogy az aszfalt alatt egy olyan városrész története rejtőzik, ahol évszázadokon át malomkerekek forogtak, a patak két ágra szakadt, és ahol egykor Magyarország egyik legjelentősebb 18. századi árvízvédelmi létesítménye állt.

Érdekességek

  • A Malom utca nevét az itt működő Cifra-malomról és Práf-malomról kapta.
  • Az Eger-patak egy mesterséges ága kizárólag a vízimalmok működését szolgálta.
  • A Posuerunt neve egy latin bibliai idézetből ered.
  • A védőfal építését Eszterházy Károly kezdeményezte az ismétlődő árvizek miatt.
  • Az utolsó Posuerunt-falmaradványokat 1969-ben bontották el.
  • A Mária utca neve feltehetően a védőfalon álló Mária-szoborra utal.

Források

Megjegyzés küldése

 
Top