Eger belvárosának egyik különleges hangulatú utcája a Trinitárius utca, amely rövidsége ellenére több évszázad történelmét rejti magában. Nevét egy olyan szerzetesrendről kapta, amelynek emléke ma is meghatározza az utca arculatát: a trinitáriusokról, vagy ahogy az egriek sokáig nevezték őket, a fehérbarátokról.
Az utca a Törvényház utca és az Arany János utca között húzódik, és egykor nemcsak közlekedési útvonal volt, hanem egyházi, katonai és kulturális élet fontos helyszíne is.
Fotó. Trinitárius templom
Egy utca több névvel – Fehérbarátok utcájától a Magazin utcáig
A Trinitárius utca története szorosan összefonódik az itt álló egykori rendházzal és templommal. A városban korábban Fehérbarátok utcájaként is ismerték, utalva a trinitárius szerzetesek jellegzetes fehér ruhájára.
Később Magazin utcának nevezték, amely egy katonai korszak emlékét őrzi. A név a német eredetű Proviantmagazin (élelmiszer-raktár) szóból származik, mivel az egykori kolostor épületét katonai raktárként használták.
Volt olyan időszak is, amikor az utca nem külön névvel szerepelt, hanem az Arany János utca folytatásának tekintették.
A trinitárius rend – a foglyok kiszabadító szerzetesei
A trinitárius rendet 1198-ban alapította Mathai Szent János és Valois Szent Félix Franciaországban. A rend különleges küldetést vállalt: a keresztény hit terjesztése mellett egyik legfontosabb feladatuk a fogságba esett keresztények kiváltása volt.
A szerzetesek akár saját szabadságukat is felajánlották mások megmentéséért.
Nevük a Szentháromság tiszteletéből ered. Ruházatuk különleges volt: fehér habitust viseltek, amelyen vörös és kék kereszt jelezte a Szentháromság titkát.
Magyarországon főként a török kiűzését követő időszakban telepedtek meg. Egerben 1717-ben jelentek meg Erdődy Gábor püspök támogatásával.
A Rossztemplom születése és különleges sorsa
Az egri trinitáriusok a városfalon kívül álló Szentháromság-kápolna helyén kezdték meg új templomuk és kolostoruk építését. Az építkezés azonban lassan haladt, és még be sem fejeződött, amikor az 1763-as nagy tűzvész súlyosan megrongálta az épületet.
Végül csak 1771. május 26-án tarthatták meg az első ünnepélyes istentiszteletet.
A templom építészeti tervei a korszak egyik legnagyobb barokk mestere, Kilian Ignaz Dientzenhofer nevéhez kapcsolódnak. A prágai barokk építészet meghatározó alakja olyan lenyűgöző tereket alkotott, amelyek hatása az egri templombelsőben is érezhető.
A templom különlegessége, hogy alaprajza és téralakítása hasonlóságot mutat Dientzenhofer prágai Szent Katalin-templomával.
II. József rendelete véget vetett a szerzetesi életnek
A trinitáriusok egri jelenléte nem tartott sokáig. II. József 1782-ben kezdődő szerzetesrendi feloszlatásai a rendet is elérték, és az egri kolostor működése megszűnt.
A kolostor könyvtárában a feloszlatáskor készült leltár szerint 351 könyv volt.
Az épület ezután elvesztette eredeti funkcióját:
- először raktárként használták,
- majd katonai célokra alakították át,
- később laktanya működött benne.
A templomból és kolostorból így lett a város által csak Rossztemplom-kaszárnyának nevezett épületegyüttes.
Katonai múlt és pusztulás
A 19. század elején az épület a Haditanács birtokába került. A templomban és a kolostorban katonai raktárakat alakítottak ki.
A város számára azonban a kaszárnya előnyt is jelentett: az itt állomásozó katonák miatt csökkent a lakosságra nehezedő elszállásolási kötelezettség.
Az épület egészen 1945-ig katonai célokat szolgált, de a háborús károk végül megpecsételték sorsát. A romossá vált kolostort 1957-ben lebontották.
Helyén ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem gyakorlóiskolájának épületrésze áll.
A hajdani kolostorkert egykor népszerű sétálóhely volt, amelyet az egri lakosság Tiszti kertként ismert.
Újjászületett templom – mozi, kiállítótér, kulturális helyszín
A templom szerencsésebb sorsot kapott. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1958-ban kezdte meg helyreállítását.
Érdekesség, hogy egy időben az is felmerült, hogy az épületben az Iparművészeti Múzeum kapjon helyet.
Később a Gárdonyi Géza Színház átépítése idején a színház ideiglenes otthona lett, majd hosszabb ideig Bródy moziként működött.
Bár a hangtechnikája nem volt tökéletes, a különleges barokk tér miatt sok egri emlékezetében máig különleges helyet foglal el.
A rendszerváltás után újabb felújítás következett. A belső tér megtisztult, és az épület ma elsősorban kiállításoknak és kulturális programoknak ad helyet.
A Trinitárius utca ma – múlt és jelen találkozása
A mai Trinitárius utca csendes belvárosi utca, amely mellett sokan elsétálnak anélkül, hogy tudnák: egykor itt állt Eger egyik legérdekesebb szerzetesi központja.
A Rossztemplomként ismert trinitárius templom ma is különleges hangulatú épület. A magasba törő barokk tér, a történelmi falak és az évszázadok során változó szerepe miatt Eger egyik rejtett építészeti értéke.
Nem csupán egy templom emléke ez, hanem egy egész korszak lenyomata: szerzetesek, katonák, mozigépészek és művészek története kapcsolódik hozzá.
Érdekességek a Trinitárius utcáról
📌 A „Rossztemplom” elnevezés nem az épület minőségére utal, hanem inkább viszontagságos történetére: a templom elvesztette eredeti funkcióját, raktár, kaszárnya és mozi is volt.
📌 A trinitáriusok különleges rendje Európa-szerte ismert volt, mert egyik fő küldetésük a foglyok kiváltása volt.
📌 A templom tervezője, Kilian Ignaz Dientzenhofer, a közép-európai barokk egyik legnagyobb mestere.
📌 A régi Taverna Borozó is a Trinitárius utca történetének része volt: több ágú pincéje egykor kedvelt találkozóhelynek számított.
Források
-
Eger város történeti ismertetői:
Eger város hivatalos oldala -
Eger látnivalói, kulturális értékei:
Visit Eger – Eger turisztikai oldala -
Magyar Nemzeti Múzeum Digitális Képarchívum (régi képek kereséséhez):
Magyar Nemzeti Múzeum Digitális Képarchívum -
Műemléki adatbázis:
Lechner Tudásközpont műemléki adatbázis
Megjegyzés küldése