Az Északi-középhegységnek vannak olyan vidékei, amelyek nem tartoznak a legismertebb kirándulóhelyek közé, mégis éppen érintetlenségükkel, csendjükkel és különleges tájaikkal ragadják meg az embert. Ilyen a Heves–Borsodi-dombság – vagy újabb nevén Vajdavár-hegység – is, amelyen a több mint fél évszázados múltra visszatekintő Kohászok Útja vezet keresztül. A túra Heves vármegyét is érinti: Istenmezeje és környéke az útvonal egyik legszebb, legvadregényesebb része.
A Kóbor Szél által megosztott, még április végén készült fotósorozat remekül mutatja, milyen sokarcú ez a kevésbé ismert vidék. Erdővel borított dombok, patakvölgyek, hatalmas rétek, apró települések és szinte kárpáti hangulatú tájak váltják egymást.
Több mint száz kilométer az egykori kohászvárosok között
A Kohászok Útja története több mint fél évszázadra nyúlik vissza. A jelenlegi útvonal mintegy 118 kilométeren köti össze Észak-Magyarország egykori jelentős kohászati központjait és az azok között húzódó hegyvidékeket.
A túramozgalom öt nagy szakaszra osztja az útvonalat: Salgótarján–Istenmezeje, Istenmezeje–Járdánháza, Járdánháza–Ózd–Sáta, Sáta–Mályinka, végül Mályinka–Diósgyőr.
Ez azonban jóval több egy egyszerű hosszútávú turistaútnál. Egyszerre mutatja meg az egykori bányász- és kohászvidék ipartörténeti örökségét és az Északi-középhegység olyan tájait, amelyek sokszor még a rendszeresen túrázók számára is kevéssé ismertek.
A fotók nyomában: Upponytól Járdánházáig
A Kóbor Szél beszámolójának első része Uppony és Járdánháza közötti tájakra kalauzol.
Uppony közelében a Csernely-patak völgye adja meg az alaphangulatot, majd Sáta környékének hullámzó dombvidéke következik. Ózd, Somsály és Arló térségében pedig egészen sajátos tájkép tárul a túrázó elé: erdővel benőtt homokkődombok, mély völgyek és keskeny átjárók váltják egymást.
Az Arlói-tó szintén a környék egyik különlegessége, míg egy Upponyból tett kitérővel az Eszkála-tetőről a Lázbérci-víztározóra nyíló panoráma is megcsodálható.
A túra hivatalos nyomvonala Járdánháza után Arlói-tó–Somsálybánya–Ózd–Sáta irányában halad, majd Sáta és Uppony között a kék kereszt jelzésen folytatódik. Upponytól Mályinka felé már az Országos Kéktúrával együtt vezet tovább.
Heves vármegye itt kapcsolódik igazán az útvonalhoz
Számunkra különösen érdekes a Kohászok Útja Istenmezeje és Járdánháza közötti szakasza, hiszen innen a túra már Heves vármegye északi részének egyik legkevésbé ismert tájára vezet.
Istenmezejéről a kék sáv a Váraszói Szalajkaház, Vállóstanya, Ökör-hegy és a Gyepes-völgy érintésével jut el Járdánházára.
Már Istenmezején különleges látvány fogadja az érkezőt: Noé szőlője, a település fölé magasodó hatalmas homokkőszikla. Nem messze található a Szent László-sziklakápolna is. A túra magasabb pontjairól pedig a Mátra, jó időben pedig a Felvidék irányába is messzire nyílik a panoráma.
A Szárazág-bérc után a Lóhullás-tető következik, majd a Nagy-Szederjes-völgy és a Gemeruta-völgy bükkösei között vezet tovább az út. A hivatalos útleírás arra is figyelmeztet, hogy a Szalajkaház közelében található forrás aszályos időszakban kiszáradhat – hosszabb túrán ezért érdemes elegendő vízzel készülni.
Nem egyszerű dombság: a Vajdavár-hegység
A „Heves–Borsodi-dombság” név kissé megtévesztő lehet. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a táj központi tömbjét ma már Vajdavár-hegységként is említik, ami jobban érzékelteti a terület valódi karakterét.
Keskeny gerincek, éles vízválasztók és meredek hegyoldalak szabdalják. Legmagasabb pontja, az Ökör-hegy 541 méteres, és további nyolc csúcsa is meghaladja az 500 méteres magasságot.
A térség jelentős része a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ennek legnagyobb egysége többek között Istenmezeje, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Arló, Borsodszentgyörgy és Domaháza határát foglalja magába.
A táj egyik legfontosabb földtani sajátossága a Pétervásárai Homokkő Formáció. A természetes homokkőfeltárások különös sziklafalakat és formákat hoztak létre – ezek közé tartozik Noé szőlője, illetve a Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz környékén emelkedő Nagy-kő is.
A Minden, ami Eger már járt ezen a vidéken
A táj nem ismeretlen blogunk olvasói számára sem.
Korábban részletesen bemutattuk az istenmezejei Noé szőlőjét, ezt a különleges homokkőképződményt és kilátóhelyet. A szikla anyaga több tízmillió éves tengeri üledékből kialakult homokkő, mai formáját pedig hosszú idő alatt az erózió alakította ki.
Szintén foglalkoztunk a Nagy-kővel, amely Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz határában emelkedik, és a Vajdavár-vidék egyik leglátványosabb, mégis alig ismert természeti látványossága.
Nemrég Erdőkövesdet is bemutattuk, amely a Tarna mentén ugyanehhez az észak-hevesi tájegységhez kapcsolódik, valamint külön cikket szenteltünk Szentdomonkosnak is.
Mindezekből lassan összeáll egy olyan Heves vármegyei kirándulóvidék képe, amely jóval több figyelmet érdemelne.
Négy évszakos vidék
A most bemutatott fényképek április végén készültek, amikor a völgyek már élénkzöldek, miközben a magasabb, hűvösebb erdők még csak ébredeznek. Ugyanez a táj ősszel egészen más arcát mutatja: arany, rozsdabarna és vörös színek veszik át a tavaszi zöld helyét.
Talán éppen ez a Kohászok Útja egyik legnagyobb vonzereje. Nem egyetlen híres látványosság miatt érdemes végigjárni. Maga az út és a táj az élmény.
Aki pedig Heves vármegye felől indul útnak, Istenmezejétől olyan vidékre érkezik, amely valahol félúton van a megszokott észak-magyarországi dombság és a vadabb hegyvidék között.
Itt még hosszú kilométereket lehet megtenni úgy, hogy nem turistatömegekkel, hanem erdőkkel, patakokkal, homokkőszirtekkel és messzire futó hegyhátakkal találkozunk.
És talán éppen ettől olyan különleges.
Források, kapcsolódó írások
- Minden, ami Eger – Noé szőlője, geológiai csemege és kilátóhely
- Minden, ami Eger – Egy ismeretlen ikon, a Nagy-kő felfedezése
- Minden, ami Eger – Erdőkövesd, a Tarna menti palóc falu
- Minden, ami Eger – Szentdomonkos, Heves vármegye rejtett gyöngyszeme
- Kohászok Útja – a túramozgalom hivatalos oldala
- Kohászok Útja – Istenmezeje–Járdánháza szakasz
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet
Fotók: Kóbor Szél – a Kohászok Útja mentén, április végén.