Az elmúlt napokban gyorsan terjedt a hír Egerben és a közösségi médiában, hogy barnamedve járhatott a Galagonyás-dűlő környékén. Nyomokról, elpusztult juhokról és nagyragadozó jelenlétéről szóltak a beszámolók, ezért érthetően sokan kezdtek aggódni. Most azonban megszólalt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: a jelenlegi bizonyítékok alapján nem igazolható, hogy medve járt volna Eger határában.
Honnan indult az egri medvehír?
Az ügy augusztus 24-én kapott nagyobb nyilvánosságot. Vágner Ákos, Eger polgármestere akkor arról tájékoztatott, hogy a Galagonyás-dűlő környékén medvére utaló nyomokat véltek felfedezni, és a területen két juh is elpusztult, illetve eltűnt. A nyomokról készült fényképeket eljuttatták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereihez, a városvezetés pedig elővigyázatosságra kérte a környéken kirándulókat, kerékpározókat és kutyasétáltatókat.
Fontos azonban, hogy már az első tájékoztatás sem azt állította bizonyított tényként, hogy medve van Eger mellett. A megfogalmazás szerint „medvére utaló nyomokat észlelhettek”, a végleges szakmai állásfoglalást pedig akkor még várták.
A BNPI most egyértelműen cáfolta a legfontosabb állítást
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság augusztus 28-án kiadott hivatalos közleménye szerint az ügyben nem érkezett hozzájuk közvetlen, hivatalos lakossági vagy gazdálkodói bejelentés. Egy közvetett telefonos jelzés alapján kezdték el a helyzet kivizsgálását.
A természetvédelmi szakemberek szerint jelenleg
nincs nyom, nincs kamerafelvétel és nincs olyan tárgyi bizonyíték, amely igazolná barnamedve jelenlétét a Galagonyás-dűlőben.
Különösen fontos megállapítás, hogy a közösségi médiában „medvenyomként” terjedő fényképet a szakemberek megvizsgálták, és szerintük az biztosan nem barnamedve lábnyoma. A lenyomatból hiányoznak azok a jellegzetes bélyegek, amelyek alapján egy medvenyom azonosítható lenne.
Vagyis jelenleg:
| Állítás | Mit tudunk róla? |
|---|---|
| Medve járt Eger határában | Nincs rá bizonyíték |
| Találtak „medvenyomot” | Igen, de a BNPI szerint nem medvétől származik |
| Állattetemeket találtak | Igen |
| Bizonyítható, hogy medve ölte meg őket | Nem |
| Kamerafelvétel készült egri medvéről | Nem |
| Folytatódik a vizsgálat | Igen |
És akkor mi történhetett a juhokkal?
Az állati maradványokról készült, részben több mint két héttel korábbi felvételekből a BNPI szerint nem állapítható meg, hogy az elhulláshoz nagyragadozónak köze lett volna.
A tetemeken nem sikerült olyan sérüléseket vagy zsákmányolási nyomokat azonosítani, amelyek barnamedve támadására utalnának.
A természetvédelmi igazgatóság jelenlegi szakmai feltételezése szerint az ismeretlen okból elpusztult haszonállatokból később madarak és kisebb ragadozók táplálkozhattak. A BNPI azt sem zárja ki, hogy az elmúlt hetek szélsőséges hősége hozzájárulhatott az állatok pusztulásához.
Ez lényeges különbség: egy megbontott állattetem önmagában még nem bizonyítja, hogy az állatot az a ragadozó ölte meg, amely később fogyasztott belőle.
Augusztus 31-én terepi vizsgálat következik
Az ügy ezzel még nem zárult le teljesen.
A gazdálkodóval egyeztetve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei 2026. augusztus 31-én terepi helyszínelést tartanak a Galagonyás-dűlő érintett részén. Ennek célja annak tisztázása, található-e bármilyen olyan életnyom, amely nagyragadozó jelenlétére utalhat.
Ezért a jelenlegi legpontosabb megfogalmazás nem az, hogy „biztosan nem járt ott soha medve”, hanem az, hogy:
jelenleg nincs semmilyen hiteles bizonyíték arra, hogy a Galagonyás-dűlőben medve járt volna, és a medvenyomként bemutatott lenyomatot a szakemberek kizárták.
Lehet egyáltalán medve Eger vagy a Bükk térségében?
Igen – és éppen ettől válik különösen fontossá a pontos fogalmazás.
A barnamedve megjelenése az Északi-középhegységben egyáltalán nem lehetetlen. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábban több alkalommal dokumentált valódi medvejelenlétet.
2023 júliusában például a BNPI egyik kameracsapdája nagy termetű barnamedvét rögzített, néhány nappal később pedig Szilvásvárad térségében talált medvenyomot is hitelesítettek a természetvédelmi őrök.
A nemzeti park már 2023-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpátok barnamedve-állományának elterjedési területe eléri a faj számára alkalmas magyarországi élőhelyeket, és egyes példányok nagy távolságokat képesek megtenni.
2024-ben is készült hiteles kameracsapdás felvétel barnamedvéről a Bükk déli részén, sőt a BNPI saját kamerái előtt is többször megjelent a faj. Ugyanakkor ugyanebben az időszakban több bejelentésről kiderült, hogy például gímszarvas vagy borz nyomát nézték medvenyomnak.
Ez szinte pontosan megmutatja, miért nem érdemes egyetlen fénykép vagy közösségi médiás beszámoló alapján következtetést levonni.
Igaz vagy hamis?
Az, hogy barnamedvék időnként megjelennek a Bükkben: igaz.
Az, hogy Eger környékén elméletileg felbukkanhat egy kóborló példány: szintén lehetséges.
Az azonban, hogy a Galagonyás-dűlő mostani esete bizonyított medveészlelés lenne: jelenleg hamis, illetve bizonyítatlan állítás.
A most vizsgált „medvenyomról” pedig már ennél is többet tudunk: a BNPI szerint nem medvenyom.
Milyen egy valódi medvenyom?
A barnamedve ötujjú állat, ezért megfelelő talajon az öt ujj lenyomata is felismerhető. A hátsó mancs nyoma bizonyos esetekben meglepően „emberi talpra” emlékeztethet, ezért laikusként könnyű félreértelmezni egy részleges vagy elmosódott nyomot.
Éppen ezért a BNPI korábbi esetekben is azt kérte, hogy aki gyanús nyomot talál, lehetőség szerint pontos helymegjelöléssel és fényképpel jelentse azt, majd a faj meghatározását bízza szakemberre.
Mi a teendő, ha mégis medvét látunk?
Attól, hogy az egri eset jelenleg nem bizonyított, a Bükkben járóknak érdemes ismerniük az alapvető szabályokat.
A Bükki Nemzeti Park azt tanácsolja, hogy medvét ne közelítsünk meg, ne próbáljunk vele szelfit készíteni vagy elzavarni, és ne fussunk el előle. Erdőben érdemes úgy közlekedni, hogy jelenlétünket az állat időben érzékelhesse. Különösen körültekintően kell eljárni kutyával, valamint olyan területeken, ahol az erdő és az állattartó gazdaságok találkoznak.
Medve vagy annak vélhető életnyoma esetén a BNPI ügyeleti száma:
+36 30 861-3808
A legfontosabb tanulság: előbb bizonyíték, utána medvehír
A Galagonyás-dűlő esete jól mutatja, milyen gyorsan válhat egy feltételezés kész tényként kezelt hírré.
Az első jelzésből néhány nap alatt „Eger mellett járó medve” lett, miközben a természetvédelmi szakemberek vizsgálata még folyamatban volt.
A BNPI most kifejezetten arra kérte a lakosságot és a sajtót, hogy a szakértői vizsgálatok lezárulta előtt ne keltsenek félelmet feltételezéseken alapuló hírekkel, hanem a hivatalosan ellenőrzött adatokat tekintsék mérvadónak.
A jelenlegi állás tehát megnyugtató:
Eger Galagonyás-dűlőjében egyelőre semmi sem bizonyítja barnamedve jelenlétét.
Az augusztus 31-i terepi vizsgálat után azonban új információk érkezhetnek – ezek ismeretében érdemes majd ismét frissíteni a történetet.
Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Hitelesen a barnamedvékről
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Hitelesen a barnamedvékről 2.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A közelmúlt medveészleléseiről
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Viselkedési szabályok medvével való találkozás esetén
Sokszínű Vidék – Bükki Nemzeti Park: az egri „medvenyom” biztosan nem medvétől származik