Különleges történelmi emlékek újultak meg Cserépváralján: rehabilitálták és biztonságosabbá tették a Cserépvár alatt található hatalmas, tufába vájt gabonatároló vermeket. A munkálatok lezárását 2026. augusztus 29-én, a Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó rendezvényen ünnepelték meg. A Bükkalja egyik kevésbé ismert látnivalója Egerből is könnyen elérhető, története pedig egészen a török időkig vezet vissza.
A Bükkalja tele van olyan emlékekkel, amelyek mellett sokszor úgy kirándulunk el, hogy nem is sejtjük, milyen történetek rejtőznek a felszín alatt. Cserépváralján különösen igaz ez: a Vár-hegy oldalában olyan hatalmas, vulkáni tufába vájt üregek maradtak fenn, amelyek több mint négy évszázaddal ezelőtt az itt élők élelmének megőrzését szolgálták.
Most ezek az egyedülálló gabonatároló vermek kaptak új figyelmet.
Megnyitották a rehabilitált vermeket a nagyközönség előtt
A Bükk-vidék Geopark beszámolója szerint 2026. augusztus 29-én Cserépváralján, a Vár-hegy tövében található kápolnánál és török kútháznál tartották meg a Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó megemlékezést és átadóünnepséget.
Az esemény egyik legfontosabb mozzanata az volt, hogy a nagyközönség előtt is megnyitották a balesetmentesített és rehabilitált történelmi gabonatároló vermeket. A munkát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark kezdeményezte, a kivitelezést pedig a Stemol Kft. végezte. A vermeket megtisztították, környezetüket rendezték, és biztonsági korlátokat is kialakítottak.
Tizenkét óriási üreg rejtőzik a Vár-hegy oldalában
A méretek önmagukban is figyelemre méltók.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság leírása szerint a Cserépvár délnyugati oldalán 12 nagyméretű, körte alakú gabonásvermet vájtak a tufába.
Mélységük 4,5 és 9,5 méter, átmérőjük pedig 3 és 6,5 méter között változik. Vagyis némelyik verem mélysége megközelíti egy háromszintes épület magasságát.
Nem újkori találgatás alapján tudjuk azt sem, hogy gabonatárolásra használták őket. A vermeket már egy 1568-ban készült leltár is megemlíti. Egy, a Bükki Nemzeti Park által közölt szakmai anyag szerint a vermekbe többek között a várhoz tartozó tardi birtokon termett árpát töltötték.
Ez azért különösen érdekes, mert így biztosan tudjuk: a különleges tárolók már több mint 450 évvel ezelőtt is léteztek.
Miért volt szükség ekkora föld alatti raktárakra?
A geopark ismertetése a vermek kialakítását a 16. század háborús időszakával hozza összefüggésbe. A gabona létfontosságú készlet volt: egy ostrom, fosztogatás vagy a termés elpusztítása hosszú időre veszélybe sodorhatta a vár és környékének ellátását.
A föld alatti tárolás ezért nem egyszerűen praktikus megoldás volt, hanem akár a túlélést is jelenthette. A vastag tufarétegben kialakított, nehezen észrevehető tárolókban nagy mennyiségű élelmiszert lehetett elrejteni és megőrizni.
Cserépvár Eger eleste után török végvár lett
A vermek történetéhez maga Cserépvár is szorosan hozzátartozik.
A vár építését a 14. századra teszik, első írásos említése 1408-ból ismert. A 15. században egy ideig királynéi birtok volt, később pedig az egri püspök tulajdonába került.
Sorsában az 1596-os egri várvesztés hozott döntő fordulatot.
Eger eleste után Cserépvár török kézre került, és az egri török erődrendszer egyik elővédjeként működött. A vár csaknem kilenc évtizeden keresztül maradt oszmán fennhatóság alatt, míg 1687-ben vissza nem foglalták.
Érdekesség, hogy amikor a császáriak elfoglalták Cserépvárat, a történeti források szerint gabonát, mézet és más élelmiszereket is találtak a várnál – feltehetően a hatalmas föld alatti tárolókat is használták.
A vár katonai szerepe végül a 18. század elejére megszűnt, falai lassan pusztulásnak indultak.
Nemcsak történelmi, hanem földtani örökség is
A cserépváraljai vermek azért is különlegesek, mert tökéletes példái a bükkaljai kőkultúrának.
A térség vulkáni eredetű, viszonylag könnyen megmunkálható tufájába évszázadokon keresztül pincéket, lakásokat, istállókat és gazdasági helyiségeket vájtak. Ennek az ember és kőzet közötti különleges kapcsolatnak az emlékei ma is megtalálhatók Eger környékének számos településén.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábban éppen ezért hangsúlyozta, hogy a cserépváraljai hombárok nemcsak kultúrtörténeti értéket képviselnek: a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek. Hasonló méretű, kőzetbe vájt gabonatároló rendszerek máshol alig ismertek.
A kaptárkövek földjén járunk
Aki Cserépváraljára látogat, annak érdemes a vermeknél tovább is folytatnia a kirándulást. A település környéke ugyanis a Bükkalja egyik leggazdagabb kultúrtörténeti és földtani vidéke.
A közelben találhatók Cserépvár romjai, a barlanglakások, valamint a híres cserépváraljai kaptárkövek is.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is írtunk:
A Bükk déli lábánál izgalmas tufaalakzatok rejtőznek az erdőkben – Minden, ami Eger
A korábbi cikkben bemutattuk, hogy Eger, Szomolya és Cserépváralja térsége különösen gazdag kaptárkövekben. Ezeknek a riolittufába faragott fülkéknek a pontos rendeltetésére mindmáig nincs minden kétséget kizáró magyarázat.
Így egyetlen cserépváraljai kirándulás során szinte egymás mellett fedezhetjük fel a kaptárköveket, barlanglakásokat, gabonásvermeket és egy középkori vár maradványait.
A Mohács 500 nemcsak a csata helyszínéről szól
A 2026-os emlékév apropóját a mohácsi csata ötszázadik évfordulója adja, ám annak következményei az ország egymástól távoli vidékeinek történetét is alapvetően meghatározták.
A cserépváraljai vermek megújítása éppen ezt mutatja meg helyi példán keresztül: a 16–17. századi háborúk nemcsak várfalakat és csatákat jelentettek, hanem a hétköznapi emberek életét, élelmezését és túlélési stratégiáit is meghatározták.
A több mint négy évszázados, tufába vájt hombárok ezért jóval többek egyszerű üregeknél.
A Bükkalja történelmének különleges föld alatti emlékei – amelyek mostantól biztonságosabban és méltóbb körülmények között mutathatók be az utókornak.
Borítókép: a cserépváraljai tufába vájt történelmi üregek.
Források
- Minden, ami Eger – A Bükk déli lábánál izgalmas tufaalakzatok rejtőznek az erdőkben
- Bükk-vidék Geopark – Megújultak a török kori gabonatároló vermek Cserépváralján a Mohács 500 emlékév alkalmából
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Gabonásvermek (Cserépvár)
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Cserépvár
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A cserépváraljai gabonatárolók helyreállítása
- Mohács 500 – az emlékév hivatalos oldala