.png)
Szűcsi neve talán ritkábban kerül elő Heves vármegye legismertebb települései között, pedig a Mátra délnyugati lábánál fekvő község története egészen a középkorig vezet vissza. Bajza József szülőfaluja, régi pincék, bányászemlékek, tavak és egy közel kétszáz éves templom is mesél a település múltjáról. Korábbi írásunkat frissítettük és új érdekességekkel egészítettük ki.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már bemutattuk Szűcsi történetét. A település azóta sem veszített abból a sajátos hangulatából, amelyet fekvése, történelmi emlékei és a környező táj együtt adnak.
Egy falu a Mátra lábánál
Szűcsi a Mátra hegység lábánál, Gyöngyöstől nyugatra fekszik. A dombokkal körülölelt település egyfajta katlanban épült ki, a völgyön végighúzódó patak pedig kettészeli a falut. Az M3-as autópálya felől Gyöngyös és Hort irányából, illetve a 21-es főút felől, Selyp irányából is megközelíthető.
Már jóval az írott történelem előtt éltek emberek ezen a vidéken: Szűcsi határában késő bronzkori leletek mellett honfoglalás kori régészeti emlékek is előkerültek.
A település első ismert okleveles említése 1267-ből származik, amikor Swch néven jegyezték fel. Később Zeuch, Zewchy és Zwchy alakban is találkozunk a nevével. Plébániája már az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben szerepelt.
Királyok és nemesi családok birtoka
A középkorban a Szücsy család birtokolta a falut, majd 1412-ben Zsigmond király a Pálócziaknak adományozta. A család utolsó tagja a mohácsi csatában vesztette életét, ezt követően 1527-ben Ráskay Zsigmond lett Szűcsi birtokosa.
A következő évszázadokban számos nemesi família neve összefonódott a községgel. A 19. század első felében többek között a Wagner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth családnak volt itt birtoka.
Bajza József szülőfaluja
Szűcsi egyik legfontosabb kulturális öröksége Bajza József személyéhez kapcsolódik. A költő, kritikus, lapszerkesztő és színigazgató 1804. január 31-én Szűcsiben született. A magyar irodalmi kritika meghatározó alakjává vált, és a Pesti Magyar Színház – a későbbi Nemzeti Színház – első igazgatója is volt.
A település ma is őrzi emlékét: a Bajza-kúriában emlékmúzeum található, az általános iskola az ő nevét viseli, és mellszobra is áll a községben.
Közel kétszáz éves templom a falu központjában
Szűcsi jellegzetes épülete a Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom. A klasszicista templomot 1825–1828 között építették; az Egri Főegyházmegye nyilvántartása 1826-ot tünteti fel építési évként. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom ma is meghatározza a település látképét.
A templom előtt Nepomuki Szent János szobra áll, amelyet 1872-ben újítottak fel. A templomkertben található az első és második világháború helyi áldozatainak emlékműve is.
Szűcsi tragikus bányászmúltja
A 20. század közepén a bányászat alapvetően megváltoztatta a környék életét. Az 1950-es évek elején nagyszabású feltárások kezdődtek, majd lignitbányák működtek a térségben. A szén jelenléte azonban már jóval korábban ismert volt: történeti bányászati források szerint Szűcsi és a szomszédos Rózsaszentmárton térségében már a 20. század első felében jelentős lignitkutatás és kitermelés zajlott.
A bányászatnak tragikus fejezete is van. 1959-ben a X-es aknában bekövetkezett bányaszerencsétlenség 31 ember életét követelte. A templom kertjében kopjafa őrzi az áldozatok emlékét.
Ez az emlékhely ma már nemcsak Szűcsi, hanem a Mátraalja egykori bányászvilágának is fontos mementója.
Tufába vájt pincék és a Mátra borvidéke
Szűcsi történetéhez a szőlő és a bor is hozzátartozik. A település a Mátrai borvidékhez kapcsolódik, a Felső-hegy aljában pedig andezittufába vájt pincékből álló pincesor található.
A pincéknek ráadásul nemcsak gazdaságtörténeti jelentőségük van. A második világháború idején, a front átvonulásakor helyiek kerestek bennük menedéket. A pincesor együttesét a község helyi építészeti örökségének részeként is számon tartják.
Tavak a falu határában
A település déli határának látványos részei a tavak, amelyek a község régebbi bemutatásaiban is szerepelnek. A három tavat halakkal telepítették; többek között ponty, keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is előfordul bennük.
A víz, a környező dombok, a szőlők és a falusias táj együtt olyan arcát mutatják Szűcsinek, amely miatt nem csupán történelmi szempontból érdekes a település.
Több van Szűcsiben, mint amit első pillantásra gondolnánk
Szűcsi története tulajdonképpen a Mátraalja történetének egy kis szelete. Középkori oklevelek, nemesi családok, Bajza József öröksége, szőlőművelés, bányászat és a világháborúk emlékei egyaránt jelen vannak benne.
Éppen ez teszi érdekessé: a ma csendesnek tűnő település mögött több mint hétszázötven év dokumentált története húzódik meg – és ennél is régebbi múltról tanúskodnak a határában előkerült régészeti leletek.
Források
- Minden, ami Eger – Szűcsi község története és fekvése
- Szűcsi Község – Szűcsi története
- Szűcsi Község – Turizmus, nevezetességek
- Egri Főegyházmegye – Szücsi, Szent Kereszt felmagasztalása plébánia
- Nemzeti Jogszabálytár – Szűcsi helyi építészeti öröksége
- Petőfi Irodalmi Múzeum – Bajza József
Borítókép: olv.hu