Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben – egy ipari korszak nyomai Eger határában

Tizennégy éve jelent meg az Indóház Online különleges képes összeállítása a Berva-völgy eltűnő vasútjairól. Azóta újabb darabjai tűntek el annak a vasúti világnak, amely egykor munkások ezreit, nyersanyagot és késztermékeket mozgatott Eger északi részén. A történet azonban nem ért teljesen véget: miközben a Finomszerelvénygyár egykori vágányainak jelentős része már csak emlék, az OMYA felé vezető vasúti kapcsolat 2026-os vasúti dokumentumokban is szerepel.

A Berva-völgy ma sokak számára elsősorban Eger és Felnémet különleges ipari tája. Aki azonban ismeri a környék múltját, az a bozótosok, utak, régi épületek és töltések mögött egy valaha jóval mozgalmasabb világ nyomait is felfedezheti.

A Minden, ami Eger oldalán sem először foglalkozunk vele: 2016 áprilisában már bemutattuk az „Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben” történetét. Korábbi cikkünk – Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben

Most, tíz évvel később érdemes újra végigkövetni, mi történt ezen a vidéken – és mi maradt meg a vasútból.

Kétféle vasút is szolgálta a Berva-völgyet

A történet egyik legérdekesebb része, hogy a völgyben keskeny és normál nyomtávú vasút egyaránt működött.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút 760 milliméter nyomtávú szárnyvonalának kialakulása a Berva-hegy oldalában működő mészkőbányához kapcsolódott. A vonal 1938-ban jött létre, majd később a Finomszerelvénygyár kiszolgálásában is szerepet kapott. A gyár számára még kétvágányú állomást is létesítettek.

A vasút azonban nem pusztán az áruszállítás miatt volt fontos. A Berva fénykorában emberek ezreinek napi közlekedését is meg kellett oldani.

Több mint 3600 ember dolgozott a gyárban

A második világháború után a Berva-völgy alapvetően átalakult. Itt épült fel az egri Finomszerelvénygyár hatalmas ipari komplexuma, amelynek munkálatai az ötvenes évek elején fejeződtek be.

A gyár fénykorában az Indóház Online korabeli összefoglalása szerint 3663 embert foglalkoztatott.

Ekkora munkástömeg közlekedtetésénél a vasútnak komoly jelentősége volt.

A kisvasút mellett ezért nagyvasúti kapcsolat is kiépült. A Berva-völgyi iparvágány Eger-Felnémet állomásról indult, és behatolt a gyár területére. A pálya egykor 40 kilométer/órás sebességre alkalmas kiépítést kapott.

Vonatok a gyárkapuig

Ma már különösen érdekes belegondolni, milyen vasúti élet lehetett ezen a ma csendes vidéken.

Az egykori személyforgalom egyik látványos emléke egy hosszú és széles peron volt a gyárkapu közelében. Mérete önmagában jelezte, hogy nem néhány tucat ember közlekedésére tervezték.

A Berva termékei pedig messzire eljutottak.

Az 1980-as évek végén még rakott tehervonatok indultak innen a Szovjetunió és Csehszlovákia irányába, a szerelvények továbbításában M43-as, közismert nevén Kisdácsia mozdonyok is részt vettek. Erről korábbi blogcikkünk is részletesen beszámolt.

A rendszerváltozás azonban alapjaiban változtatta meg a helyzetet.

A sínek lassan eltűntek

A Finomszerelvénygyár hanyatlásával a vasút szerepe is visszaszorult. Az egykori nagyvállalat piacokat és megrendeléseket veszített, majd a hatalmas ipari terület számos kisebb vállalkozás között oszlott meg.

A keskeny nyomtávú Berva-völgyi szárnyvonal maradványait már a 2000-es években módszeresen felszedték. Az egykori kis szolgálati épület még 2005-ben is állt, 2008-ra azonban az is eltűnt.

A nagyvasúti pálya sorsa sem alakult sokkal jobban.

2012 tavaszán és nyarán jelentős bontások történtek. Eltűnt a régi mészkőőrlő és annak vágányhálózata, valamint a Finomszerelvénygyár felé vezető iparvágány jelentős része is.

Az akkor készült fényképek ezért ma már ipartörténeti dokumentumok. Olyan síneket, épületeket és vasúti részleteket őriznek, amelyek közül több azóta végleg eltűnt.

Egy vasút azonban nem tűnt el

Itt válik igazán érdekessé a történet 2026-ban.

A Berva-völgy vasúti múltját ugyanis nem lehet egyszerűen azzal lezárni, hogy „mindent felszedtek”.

Az egykori mészkőőrlő szerepét egy, a bánya közelében felépített modernebb üzem vette át. Az ehhez kialakított OMYA-iparvágány 1999-ben épült meg.

És ez a kapcsolat napjaink vasúti dokumentumaiban is megjelenik.

A MÁV 2026-ban elérhető Eger–Felnémet állomási dokumentációja külön jelzőket tüntet fel az „Új OMYA” irányából, a 2025/2026-os hálózati dokumentáció pedig ugyancsak tartalmazza az Eger-Felnémet és Felnémet–Új OMYA kapcsolatot.

Vagyis miközben a régi Berva gyári vasútjának nagy része eltűnt, a völgy vasúti története nem kizárólag múlt idő.

Ipari régészet Eger szélén

Talán éppen ettől különleges a Berva-völgy.

Nem klasszikus műemléki terület, ahol táblák mutatják meg, mit kell néznünk. Sokkal inkább egy hatalmas szabadtéri ipartörténeti kirakós.

Egy régi töltés, egy furcsán vezető út, a növényzetből előbukkanó vasúti maradvány, egy támfal vagy egy régi ipari épület önmagában talán jelentéktelennek látszik. Együtt azonban egy olyan korszak történetét mesélik el, amikor Eger egyik legnagyobb munkahelye működött itt, és a vasút szerves része volt a mindennapi életnek.

Az egykori Finomszerelvénygyár története ráadásul jóval túlmutat a vasúton. Készült itt többek között kerékpáragy, Berva moped, Panni robogó, motorkerékpár-porlasztó, autóvillamossági termék, hűtőgépkompresszor és számos más ipari termék. Az üzem még az 1980-as években is nyereséges állami vállalatként működött, később azonban privatizáció és hosszú hanyatlás következett.

Ami 2012-ben elmúló vasút volt, ma már történelem

Birincsik József eredeti, 2012. augusztus 31-én megjelent írásának címe találó volt: „Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben”.

Akkor még valóban egy eltűnő világ utolsó pillanatait lehetett fényképezni.

Tizennégy évvel később már másképpen nézünk ezekre a felvételekre. Nem egyszerűen használaton kívüli síneket látunk rajtuk, hanem Eger XX. századi ipartörténetének dokumentumait.

És talán ez adja a régi képek legnagyobb értékét: megmutatják azt, ami ma már nincs – miközben a Berva-völgyben még mindig akadnak nyomok, amelyek emlékeztetnek arra, milyen jelentős vasúti és ipari élet zajlott itt egykor.