Szarvaskő környékét legtöbben a meredek sziklák közé szorult faluról, a várromról és az Eger-patak festői völgyéről ismerik. A település határában azonban olyan földtani emlékek is felszínre kerülnek, amelyek története nagyjából 165 millió évvel ezelőttre, a jura időszakba vezet vissza. Ezek egyik különleges helyszíne a felhagyott Tóbérc-bánya.
Egy egykori óceáni világ nyomai a Bükkben
Nehéz elképzelni, de amikor a Tóbérc-bánya ma látható kőzetei kialakultak, a mai Bükk még egészen más földtani környezetben és természetesen nem a jelenlegi földrajzi helyén volt.
A jura időszakban egy táguló óceáni medencéhez kapcsolódó folyamatok zajlottak a térségben. A mélyből forró, bázikus magma nyomult felfelé. Ennek egy része nem jutott el a felszínig, hanem a korábban lerakódott mélytengeri üledékek közé hatolt, majd lassan kihűlt és kikristályosodott. Így alakult ki többek között a Szarvaskő környékére annyira jellemző gabbró.
A gabbró durvakristályos mélységi magmás kőzet, fő ásványai között plagioklászföldpát, piroxén, amfibol és olivin található. A szarvaskői előfordulás különlegességét jól mutatja, hogy Magyarország felszínén csak kevés helyen bukkan elő ilyen kőzet.
Ami egykor kilométerekkel a felszín alatt volt, ma előttünk áll
A Tóbérc-bánya egyik legérdekesebb sajátossága éppen ez.
A gabbró eredetileg több kilométeres mélységben kristályosodott ki. A terület későbbi kiemelkedése és az évmilliókon át tartó erózió azonban fokozatosan eltávolította a fölötte lévő kőzetrétegeket. Ebben az Eger-patak felszínformáló munkája is jelentős szerepet játszott.
Amit tehát ma egy kirándulás során néhány lépés távolságból láthatunk, valaha mélyen a földkéregben rejtőzött.
Éppen ettől különleges Szarvaskő földtani világa: szinte egymás mellett tanulmányozhatók egy hajdani tengermedencéhez és a mélyből érkező magmához kapcsolódó képződmények.
A bányászat különös öröksége
A gabbró kemény, szívós és ellenálló kőzet, ezért gazdasági szempontból is értékes volt. A Szarvaskő környéki bányákból kitermelt követ többek között út- és vasútépítésekhez használták.
A bányászat természetesen jelentősen átalakította a tájat, ugyanakkor egy sajátos helyzetet is teremtett: a kőfejtések olyan földtani szerkezeteket tártak fel, amelyek természetes körülmények között nagyrészt rejtve maradnának.
A felhagyott bányafal így ma már nem egyszerűen az egykori ipari tevékenység nyoma, hanem egyfajta hatalmas szabadtéri földtani metszet.
Szarvaskő valóságos földtani különlegesség
A Tóbérc-bánya ráadásul csak egy része ennek a világnak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetése szerint Szarvaskő környékén a jura kori tengeralatti vulkanizmus több emléke is megfigyelhető. A Vár-hegy és a szurdok térségében például látványos párnalávák találhatók. Ezek akkor keletkeztek, amikor a bazaltos láva víz alatti környezetben tört a felszínre és gyorsan lehűlt.
A környék ezért országos szinten is figyelemre méltó földtani terület.
Nem véletlen, hogy Szarvaskő geológiai tanösvénye is ezekből az értékekből mutat be több különleges helyszínt. A Tóbérc-bánya szintén a földtani látnivalók egyik állomása.
A Minden, ami Eger oldalán már többször jártunk Szarvaskőn
A mostani földtani történet szépen kapcsolódik korábbi írásainkhoz is.
Az „A régi egri szekérút nyomában” című túraajánlónkban már szóba kerültek a Szarvaskőtől Bélapátfalváig húzódó vulkáni képződmények és a víz alatt megszilárdult párnalávák.
A település középkori múltját a „Hétvégi várkalauz: Szarvaskő” című cikkünkben idéztük fel, ahol a meredek sziklaszirtre épült egykori püspöki vár történetét mutattuk be.
A vasút története pedig szintén összekapcsolódik a bányászattal. Korábbi összeállításunk szerint Szarvaskő térségében egykor több bányához rakodóvágányok vezettek, a vasút pedig fontos szerepet játszott a Bükk nyersanyagainak elszállításában.
Külön érdekesség, hogy az Eger–Szilvásvárad vasútvonal Szarvaskőnél maga is kapcsolatba kerül ezzel az ősi kőzetvilággal: a vonal egyik alagútja a vulkáni eredetű sziklán halad keresztül. Erről korábbi vasúti barangolásunkban is írtunk.
Egy hely, ahol valóban „mesélnek a kövek”
A Tóbérc-bányában állva könnyű megfeledkezni arról, milyen elképesztően hosszú történet vesz körül bennünket.
Az emberi élethez képest felfoghatatlan idő, körülbelül 165 millió év választ el bennünket attól a világtól, amikor ezek a magmás kőzetek megszülettek. Az egykori mélységi folyamatok nyomai ma egy felhagyott szarvaskői kőfejtő falában olvashatók.
Szarvaskő ezért jóval több egy festői bükki falunál. Vára a középkorról, vasútja és bányái az ipartörténetről, sziklái pedig egy olyan ősi világról mesélnek, amelyben még a mai táj alapjai sem léteztek.
És talán itt különösen találó az A kövek mesélnek oldal jelmondata: saxa loquuntur – a kövek beszélnek.
Kapcsolódó cikkeink
A régi egri szekérút nyomában – Minden, ami Eger
Hétvégi várkalauz: Szarvaskő – Minden, ami Eger
Hol volt, hol nem volt… – A szarvaskői kilátó története
A Bükk legendás vasútja – A szilvásváradi Kispiros története
Források
A kövek mesélnek – A szarvaskői Tóbérc-bánya földtani „csemegéi”
A kövek mesélnek – Gabbró
A kövek mesélnek – A Tardosi Gabbró Formáció névadója
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szarvaskői-szurdok és földtani értékei
Forrás: A kövek mesélnek – Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt