1995. szeptember 26. fontos dátum az egri vasútállomás történetében. Ezen a napon fejeződtek be a felvételi épület addigi egyik leglátványosabb átépítésének munkálatai. Megújult a vágányok felőli veranda, illetve peronszerkezet, és kicserélték a peronok burkolatát is. A munka azonban nem egyetlen beruházás volt: egy csaknem tíz éven át tartó korszerűsítési folyamat egyik meghatározó állomását jelentette.
Az egri vasútállomás generációk számára több egyszerű közlekedési csomópontnál. Innen indultak és ide érkeztek a munkába, iskolába járók, katonák, turisták és kirándulók; a peronok pedig az elmúlt másfél évszázad alatt megszámlálhatatlan találkozás és búcsú helyszínei voltak.
Az állomás történetéről korábban részletesen írtunk a Minden, ami Eger oldalán az „Eger vasútállomás, egy Heves vármegyei fejállomás” című cikkünkben. Az épület és környezetének történetéből azonban érdemes külön kiemelni az 1990-es évek nagy átalakítását, amelynek egyik fontos dátuma éppen szeptember 26.
1872-ben érkezett meg a vasút Egerbe
Eger bekapcsolása az ország vasúti vérkeringésébe a 19. század második felének egyik jelentős helyi fejlesztése volt. A Füzesabony–Eger vasútvonalat 1872-ben adták át, így a város közvetlen vasúti kapcsolatot kapott Füzesabonyon keresztül az országos hálózattal.
Eger vasúti szerepe később tovább növekedett. A Bükkön keresztül vezető Eger–Putnok vonal 1908-ban kezdte meg működését. A hegyvidéki vasút nemcsak az utazást könnyítette meg: hosszú időn keresztül komoly szerepet játszott a térség gazdaságában is. Szenet, faanyagot, követ, mezőgazdasági termékeket és más árukat szállítottak rajta.
Az egri állomás így fokozatosan egy jóval nagyobb térség közlekedési csomópontjává vált.
Közel ezer négyzetméteres épület
Az állomás felvételi épülete úgynevezett középállomási típusjegyeket visel. Ezek az utasforgalmi helyiségek kialakításában, az összekötő folyosókban és különösen a vágányok felőli, végigfutó verandában figyelhetők meg.
A háromszintes épület 619 négyzetméteres beépített területen áll, hasznos területe pedig megközelíti az ezer négyzetmétert.
Érdekesség, hogy az épület egyes részein még Bohn-típusú födémszerkezet is fennmaradt, a tetőszerkezet jelentős részében pedig hosszú évtizedeken át régi, tekintélyes keresztmetszetű faanyagok szolgáltak.
A ma megszokott állomás azonban több korszak átépítéseinek eredménye.
1986-ban kezdődött a nagyobb felújítás
Az 1995-ös munka előzményei közel egy évtizeddel korábbra vezetnek.
1986-ban kezdődött az állomás egyik jelentősebb karbantartási és korszerűsítési időszaka. A következő két évben kisebb alaprajzi változtatásokat hajtottak végre, és megújultak az utasok által leggyakrabban használt terek.
Kicserélték az utascsarnok és a váróterem nyílászáróit, valamint új padlóburkolatok készültek.
A munkálatok ezzel nem értek véget.
1988-ban a jegypénztárakat és az üzemi helyiségeket építették át, majd néhány évvel később az épület felső szintje következett.
1990–1991-ben az emeleti laktanyaszobák felújítását végezték el.
Mindez előkészítette az 1995-ben kezdődő, kívülről is sokkal látványosabb átalakulást.
1995: eltűnt a régi veranda
Az addigi korszerűsítések jelentős része az épület belsejét érintette. 1995-ben azonban már az állomás egyik legjellegzetesebb szerkezeti eleméhez is hozzányúltak.
Ekkor került sor az úgynevezett veranda, vagyis a vágányok mellett húzódó peronszerkezet teljes átépítésére.
Ez már nem egyszerű karbantartás volt. A forrás szerint ebben az évben történtek az addigi leglátványosabb és legnagyobb szerkezetcserék.
A veranda mellett a peronburkolatokat is kicserélték, így az utasok által naponta használt állomási terület megjelenése is jelentősen megváltozott.
A munkák végének pontos dátuma is fennmaradt:
Eger vasútállomás felvételi épületének átépítési munkálatai 1995. szeptember 26-án fejeződtek be.
Vagyis 31 évvel ezelőtt ezen a napon zárult le az állomás megújulásának egyik legfontosabb szakasza.
Egy évvel később folytatták
A szeptember 26-i dátum ugyanakkor nem jelentette az állomás teljes rekonstrukciójának végét.
A következő jelentős munkákra 1996 novemberében került sor.
Ekkor már nem elsősorban a felvételi épület, hanem az állomás egészének vasúti infrastruktúrája került előtérbe. Széles peront alakítottak ki, és korszerűsítették a vágányhálózatot is.
A rekonstrukcióhoz Eger város önkormányzata is jelentős összeggel járult hozzá.
Így az 1986-ban megkezdett munkák lényegében több egymást követő szakaszban formálták át az állomást: először az utascsarnok és a váróterem, majd a jegypénztárak és üzemi helyiségek, később az emeleti szobák, végül a veranda, a peronok és a vágányhálózat következett.
Több mint másfél évszázada Eger kapuja
Az egri vasút története időközben jelentősen megváltozott. A hajdani teherforgalom nagy része eltűnt, az Eger–Putnok vonal szerepe is visszaszorult, és 2009 decembere óta Szilvásvárad és Putnok között nincs menetrend szerinti személyforgalom.
Eger azonban továbbra is fontos vasúti végpont, amely Füzesabonyon keresztül kapcsolódik az ország fő vasúti hálózatához.
A város területén ma Eger vasútállomás mellett Eger-Felnémet vasútállomás, Egervár és Almár megállóhely is a vasúti infrastruktúra része.
Az Állomás téren álló épület pedig ma is őrzi több korszak nyomait. Aki végigsétál a peronon, talán már nem gondol arra, hogy a ma megszokott kialakítás mögött évtizedeken át tartó átépítések állnak.
1995. szeptember 26. ennek a történetnek egy pontosan dokumentált pillanata: ezen a napon fejeződött be az egri vasútállomás felvételi épületének egyik legnagyobb és leglátványosabb modern kori átépítése.
Források
Minden, ami Eger: Eger vasútállomás, egy Heves vármegyei fejállomás
Lokomotív Motel: Eger vasútállomás története
Eger Megyei Jogú Város: Településterv – Megalapozó vizsgálat
Egri Ügyek: Zakatolás a Bükk országútján – az Eger–Putnok vasútvonal történetéből
Borítókép: Eger vasútállomás felvételi épülete, 2001. Fotó: Madaras Pál