Az Oszmán Birodalom egyik leghatalmasabb uralkodója 1566. szeptember 6-án, Szigetvár ostroma alatt halt meg. Eger történetéhez is szorosan kapcsolódik a neve: az 1552-es hadjáratot Szulejmán indította, ám Dobó István és az egri várvédők megállították a török sereget.
Éppen 460 esztendeje, 1566. szeptember 6-án halt meg I. Szulejmán oszmán szultán Szigetvár ostroma közben. A csaknem fél évszázadon át uralkodó szultán neve Magyarország történetének egyik legviharosabb korszakával forrt össze. Eger számára különösen fontos a története: az 1552-es híres ostrom ugyanis Szulejmán uralkodása alatt, az általa indított hadjárat részeként zajlott. A törökök azonban Egernél olyan vereséget szenvedtek, amely Európa-szerte híressé tette Dobó Istvánt és várvédőit.
Szulejmán és Magyarország
I. Szulejmán uralkodása alatt az Oszmán Birodalom hatalma hatalmas területekre terjedt ki Európában, Ázsiában és Afrikában. Magyarország történetébe elsősorban hadjárataival írta be a nevét.
1521-ben elesett Nándorfehérvár, 1526-ban pedig következett a mohácsi csata, amelyben a magyar királyi sereg súlyos vereséget szenvedett, és II. Lajos király is életét vesztette. 1541-ben Buda oszmán kézre került, Magyarország középső részén pedig hosszú időre berendezkedett a török uralom.
Az Index a szultán halálának 460. évfordulóján arra emlékeztet, hogy Szulejmán magyarországi hadjáratai városok és falvak pusztulásával, valamint hatalmas emberveszteséggel jártak.
1552 – amikor Eger került célkeresztbe
Eger történetében 1552 a legismertebb évszámok egyike.
A hadjárat hátterében az Erdély és a királyi Magyarország egyesítésére tett kísérlet állt. I. Szulejmán megtorló hadjáratot indított, amelynek során az oszmán csapatok egymás után foglalták el a magyar végvárakat.
A Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalója szerint Kara Ahmed másodvezír csapatai Temesvár elfoglalása után több erősséget is megszereztek, miközben Hádim Ali budai pasa seregei szintén jelentős sikereket értek el. Szolnok eleste után megnyílt az út Eger felé.
Eger elfoglalása stratégiai jelentőségű lett volna az Oszmán Birodalom számára.
A vár ugyanis Felső-Magyarország egyik kapuját jelentette, és birtoklása megkönnyíthette volna az oszmán terjeszkedést az ország északi területei felé.
Szulejmán nem állt Eger falai alatt
Fontos történelmi pontosítás, hogy I. Szulejmán személyesen nem vett részt az egri ostromban.
A hadjáratot a szultán indította, az Eger ellen vonuló oszmán seregeket azonban hadvezérei irányították. A Nemzeti Archívum szerint Szulejmán az 1552-es hadműveletek főparancsnokává Kara Ahmed pasát tette meg, míg a hadjáratban több más oszmán parancsnok, köztük Hádim Ali budai pasa is fontos szerepet játszott.
Velük szemben Eger várát Dobó István és Mekcsey István, valamint alig kétezer fegyveres védte.
Az erőviszonyok alapján kevés esélyük lehetett.
Eger azonban kitartott.
Eger falainál megállt a török
Az ostrom 1552 szeptemberében kezdődött. Az oszmánok tüzérséggel lőtték a várat, majd több nagy rohamot is indítottak.
A várvédők azonban valamennyit visszaverték.
A harcokban nemcsak katonák vettek részt: az egri asszonyok helytállása is a várvédelem legendájának részévé vált. A küzdelem emléke Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekein keresztül már kortársai között elterjedt, évszázadokkal később pedig Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye tette a magyar történelmi emlékezet egyik legismertebb történetévé.
A török sereg végül 1552 októberében feladta az ostromot és elvonult Eger alól.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság összefoglalója szerint a győzelem közel fél évszázadra visszavetette az oszmán hódítást ezen a vidéken.
Európa is felfigyelt Egerre
Az egri győzelem jelentősége messze túlmutatott a vár falain.
Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint a siker Európa-szerte hatalmas visszhangot váltott ki, Eger pedig a kereszténység egyik védőbástyájaként került be a köztudatba.
Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az 1552-es török hadjárat más területeken komoly sikereket hozott az Oszmán Birodalomnak.
Eger volt az egyik hely, ahol a hadjárat lendülete megtört.
Szulejmán utolsó magyarországi hadjárata
Tizennégy évvel Eger ostroma után, 1566-ban az idős Szulejmán ismét Magyarországra indult.
Ez lett az utolsó hadjárata.
A fő célpont Szigetvár volt, amelyet Zrínyi Miklós és katonái védtek a hatalmas oszmán túlerővel szemben.
Szulejmán azonban már nem érte meg Szigetvár elestét. 1566. szeptember 5-ről 6-ra virradó éjszaka meghalt. Halálát egy ideig titokban tartották a hadsereg előtt.
Szigetvár önkormányzatának történeti ismertetője szerint holttestét bebalzsamozták és Isztambulba szállították. A szultán emlékét ma a Szigetvár melletti Magyar–Török Barátság Park is őrzi.
Szobrot is állítottak neki Magyarországon
Innen ered az évforduló kapcsán megjelent írás figyelemfelkeltő címe is.
A Magyar–Török Barátság Park 1994-ben, török kezdeményezésre és támogatással jött létre Szulejmán születésének 500. évfordulója alkalmából. A parkban felállították a szultán szobrát.
1997-ben Zrínyi Miklós is szobrot kapott ugyanitt, így a két történelmi ellenfél alakja ma egymás közelében idézi fel az 1566-os eseményeket.
Eger egészen másként őrzi ennek a korszaknak az emlékét
Ha Szulejmán halálának évfordulóján Egerből tekintünk vissza a XVI. századra, egészen más kép rajzolódik ki.
Itt nem az oszmán hódítás sikere, hanem annak egyik legnagyobb kudarca vált történelmi örökséggé.
1552-ben egy maroknyi várvédő bebizonyította, hogy a kor egyik legerősebb hadigépezete sem legyőzhetetlen.
Eger vára ezért nem egyszerűen egy régi erődítmény. A falak annak az ősznek az emlékét őrzik, amikor Szulejmán birodalmának serege eljutott Egerig – de Egeren nem jutott túl.
Források
Index – Tízezrek haltak meg miatta Magyarországon, mégis szobrot emeltek neki
https://index.hu/kultur/2026/09/06/i.-szulejman-halala-szigetvar-evfordulo-kviz/
Magyar Nemzeti Levéltár – Az Egri csillagok és a történelem
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/az_egri_csillagok_1901_es_a_tortenelem
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Egri vár
https://www.nekb.gov.hu/public/nemzeti-emlekhelyek/eger/egri-var
Nemzeti Archívum – Eger hősei és krónikása
https://nemzetiarchivum.hu/stories/Egri-var-es-Gardonyi
Magyarságkutató Intézet – Az egri hősnők (1552) két história tükrében
https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfordulok-hu/az-egri-hosnok-1552-ket-historia-tukreben
Szigetvár – Magyar–Török Barátság Park
https://www.gov.szigetvar.hu/hu/hely/magyar-torok-baratsag-park
Az egri vár ostroma 1552-ben – történelmi ábrázolás alapján készült illusztráció. Eredeti mű: Vízkelety Béla