Alig húsz kilométerre Egertől olyan építészeti emlék áll, amely a magyar államalapítás korába vezet vissza. A feldebrői Szent Márton-templom alatt csaknem teljes épségben fennmaradt egy 11. századi altemplom, falain Magyarország legrégebbi középkori falképeinek különleges emlékeivel. A templom története ráadásul Aba Sámuel király alakjával is összefonódik.
Feldebrőn első pillantásra talán nem sejtenénk, milyen kincs rejtőzik a ma látható templom alatt. A település központjában álló Szent Márton-templom ugyanis hazánk korai középkori építészetének egyik legjelentősebb és legtöbbet kutatott emléke.
A hely különlegességéről korábban már a Minden, ami Eger oldalán is írtunk, ám az azóta összegyűjthető történeti és régészeti adatok alapján érdemes újra felidézni történetét.
Egy templom az államalapítás korából
Feldebrő a Mátra délkeleti lábánál, a Tarna völgyében található, mintegy húsz kilométerre Egertől. A terület a középkor kezdetén az Aba nemzetség birtokaihoz tartozott, ezért a templom eredetét is régóta velük hozzák kapcsolatba.
Az első templom a 11. században épült. Eredeti formájában mintegy 20×20 méteres, négyzet alaprajzú, öthajós centrális épület lehetett, amelynek négy oldalához félköríves apszis kapcsolódott. Keleti harmada alatt alakították ki azt az altemplomot, amely nagyrészt fennmaradt.
Éppen ez a szerkezet teszi rendkívülivé Feldebrőt.
Az eredeti templom alaprajza a keleti, bizánci kereszténység centrális templomaira emlékeztet, miközben az altemplom kialakítása inkább a nyugati kereszténység építészeti hagyományához kapcsolódik. A két világ ilyen találkozása különösen értékessé teszi az épületet.
Aba Sámuel sírtemploma lehetett
A templom történetének egyik legizgalmasabb kérdése az építtető személye.
A kutatók régóta kapcsolatba hozzák az épületet Aba Sámuellel, Magyarország harmadik királyával, aki 1041 és 1044 között uralkodott.
Biztos bizonyíték azonban nincs arra, hogy maga Aba Sámuel építtette volna a templomot. A helyszín, az épület kora, az Aba nemzetség környékbeli birtokai és a sírtemplom-jelleg mind erősítik ezt a feltételezést. A templom hivatalos történeti ismertetése szerint a kutatók azt tartják valószínűnek, hogy a sírkamrában eredetileg Aba Sámuel nyugodhatott.
Ezért Feldebrő nem egyszerűen egy régi falusi templom: a hely közvetlenül kapcsolódhat az Árpád-kori magyar királyság legkorábbi évtizedeihez.
A valódi kincs a föld alatt található
A templom legkülönlegesebb része az altemplom.
A lépcsőkön lefelé haladva szinte ezer évet lépünk vissza az időben. A mintegy húsz méter hosszú teret zömök, erőteljes kőoszlopok tagolják, amelyek a fennmaradt boltozatot tartják. Nyugati oldalán található a sírkamra, kelet felé pedig félköríves szentély zárja a teret.
A félhomályos, vastag kőfalakkal határolt tér hangulata önmagában is különleges, ám az igazi művészettörténeti értéket a falakon és boltozatokon fennmaradt festmények jelentik.
Közel ezeréves freskók
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a feldebrői altemplom falképeit Magyarország legrégebbi freskói között tartja számon, és 54 fennmaradt alakzatról tesz említést.
A fennmaradt részletek között bibliai jelenetek és szentábrázolások találhatók. Különösen ismert a Káin és Ábel áldozatához kapcsolódó jelenet, valamint az Atyaisten és Szent Pál ábrázolása. A Magyar Elektronikus Könyvtárhoz kapcsolódó Képzőművészet Magyarországon gyűjtemény a feldebrői freskókat az 1100–1150 közötti időszakra datálja.
Ezek miatt Feldebrő nemcsak Heves vármegye, hanem az egész magyar középkori művészet egyik kiemelkedő helyszíne.
Évszázadokon keresztül változott a templom
A ma látható épület természetesen már nem teljesen azonos az ezer évvel ezelőtti templommal.
Az Árpád-korban az eredetileg öthajós belső teret háromhajóssá alakították, miközben az altemplom és a fölötte lévő emelt szentély megmaradt. A centrális épület fokozatosan hosszházas, kereszt alakú templommá változott.
A középkorban további átépítések következtek. A 15. században készült például a déli gótikus kapu.
A török hódoltság idején Feldebrő is súlyosan megszenvedte a háborúkat. Eger 1552-es ostromának időszakában a település elnéptelenedett, a templom pedig erősen megrongálódott. A lakosság a 17. század végén kezdett visszatérni, az épületet pedig 1700 után ismét használatba vették.
Így alakult ki évszázadok alatt a ma látható templom, miközben mélyén továbbra is megmaradt az Árpád-kori épület egyik legfontosabb része.
Már a 19. században kutatni kezdték
A feldebrői templom titkai régóta foglalkoztatják a régészeket és művészettörténészeket.
Az altemplom középső szakaszát Henszlmann Imre 1865-ben tárta fel, majd 1897-ben Gerecze Péter végzett kutatásokat. 1925-ben Lux Kálmán és Szőnyi Ottó, 1936-ban ismét Lux Kálmán dolgozott a helyszínen.
Újabb régészeti kutatások kezdődtek 1964-ben Méri István vezetésével, majd 1972 és 1982 között Kovalovszki Júlia irányításával zajlott az egyik legátfogóbb feltárás. A műemléki helyreállítás 1983-ra fejeződött be.
A kutatások ellenére a templom eredetének minden kérdésére ma sincs végleges válasz – és talán éppen ez adja Feldebrő egyik legnagyobb varázsát.
Egy különleges kirándulás Egertől alig húsz kilométerre
Feldebrő ma is könnyen elérhető egri kirándulási célpont. A község az Egri borvidékhez tartozik, neve pedig szorosan összefonódott a Debrői Hárslevelűvel is.
Így egy feldebrői kirándulás egyszerre lehet történelmi időutazás, művészettörténeti felfedezés és gasztronómiai-boros barangolás.
A templom jelenlegi hivatalos oldala turisztikai látogatókat is fogad, ugyanakkor indulás előtt mindenképpen érdemes az aktuális nyitvatartásról és látogatási lehetőségről közvetlenül érdeklődni, mert ezek változhatnak.
Feldebrő egyik legnagyobb kincse éppen az, amit kívülről nem látunk
Heves vármegye tele van látványos templomokkal, várakkal és történelmi emlékekkel, Feldebrő azonban egészen más élményt kínál.
Itt a legfontosabb látnivaló a föld alatt rejtőzik.
A csaknem ezeréves kövek, az Árpád-kori falképek, a sírkamra és a keleti és nyugati keresztény építészet különleges találkozása olyan korszakot őriz, amikor a keresztény magyar állam még éppen csak megszületett.
És mindez Egertől mindössze egy rövid autóútra található.
Kapcsolódó tartalom a Minden, ami Eger oldalán
A blogon már bemutattuk a közeli Bélapátfalva Árpád-kori ciszterci apátsági templomát is, amely a 13. századi magyar román kori építészet kiemelkedő emléke.
Romantikus hegyi tó a Bükk ölelésében – Minden, ami Eger
Források
Feldebrői Szent Márton-templom – hivatalos oldal és története
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szent Márton-templom, Feldebrő
Feldebrő Község Önkormányzata
Nemzeti Archívum – Szent Márton-templom és altemplom
Középkori templomok – Feldebrő altemploma
Képzőművészet Magyarországon – feldebrői középkori falfestmények