Eger postatörténete jóval régebbi, mint maga a posta. Már Dobó István korában rendszeres postajárat kötötte össze a várost Pozsonnyal és Béccsel, a ma ismert Széchenyi utcai épület története pedig egy egykori gőzmalomig vezet vissza. A főposta régi bejáratáról készült 1928-as fénykép így nem egyszerű városkép: Eger több évszázados kommunikációs történetének egyik emléke.
Az egri főposta mellett naponta rengetegen haladnak el a Széchenyi István utcában. Az épület annyira természetes része a belvárosnak, hogy talán bele sem gondolunk: Egerben már közel négyszáz évvel ennek a háznak a megszületése előtt működött rendszeres posta.
Sőt, az egri postaállomás a magyar postatörténet egyik korai és különösen érdekes fejezete.
1550. december 19. – elindul az egri posta
Az egri posta történetének egyik legfontosabb dátuma 1550. december 19.
Ekkor kezdte meg működését az egri postaállomás, amely rendszeres összeköttetést biztosított Pozsony és Bécs felé. Az Egri Magazin helytörténeti összeállítása szerint ezzel az ország harmadik rendszeres postajárata jött létre.
Ez különösen érdekes, ha belegondolunk, milyen Egerben járunk ekkor.
Dobó István már az egri vár kapitánya volt, a török fenyegetés egyre közelebbről érintette a térséget, a végvárnak pedig nemcsak katonai, hanem hírszerzési és kapcsolattartási szempontból is létfontosságú volt a gyors összeköttetés a királyi Magyarországgal és a bécsi udvarral.
Az egri királyi hadiposta felállításáról az udvari kancellária intézkedett. A helyi hagyomány szerint ebben szerepe lehetett Oláh Miklósnak, az egykori egri püspöknek és királyi kancellárnak is.
A posta, amelynek az 1552-es ostrom vetett véget
Az első egri rendszeres postajárat története rövid volt, de éppen Magyarország egyik legismertebb történelmi eseménye zárta le.
A járat 1552. szeptember 10–11-ig, az egri vár ostromának kezdetéig működött. Ezt az adatot a Széchenyi utcai főposta történetét feldolgozó egri helytörténeti forrás is rögzíti.
Vagyis azokban a napokban, amikor Kara Ahmed és Ali pasa seregei Eger köré érkeztek, megszakadt az a rendszeres postai kapcsolat is, amely addig Pozsony és Bécs irányába kötötte össze a végvárat a királyság nyugati területeivel.
Ez szorosan kapcsolódik a Minden, ami Eger 1552-es ostromról készülő történeti sorozatához is: a vár védelme nemcsak a falakon és a bástyákon zajlott. A hírek, parancsok, jelentések és segítségkérések továbbítása ugyancsak létfontosságú része volt a végvári rendszer működésének.
A mai főposta azonban nem 1550 óta áll itt
A Széchenyi utcai épület falán elhelyezett emléktábla őrzi az 1550-es postaállomás emlékét, de természetesen a mai épületnek nincs közvetlen építészeti kapcsolata a 16. századi postával.
A ma ismert Eger 1-es posta a Széchenyi István utca 22. szám alatt áll.
Történetének egyik legérdekesebb részlete, hogy nem egyszerűen egy üres telekre építették fel az 1920-as években.
Egy korábbi gőzmalom épületét alakították át.
Wälder Gyula életművének kutatása szerint a posta helyének kiválasztása annak idején még vitát is kiváltott Egerben. A Széchenyi utcai telek előnye nyilvánvaló volt: a város központjában feküdt. Ugyanakkor már állt rajta egy olyan épület, amelyet át lehetett alakítani.
A korábbi gőzmalom helyzete egyébként sem volt ideális. Távol feküdt a vasúttól, ezért az áru vasútra szállítása jelentős költséget jelentett. A malom megtartása ezen a helyen egyre kevésbé volt célszerű.
Még vita is volt abból, hová kerüljön a posta
A történetnek van egy kevésbé ismert társadalomtörténeti része is.
A posta elhelyezésénél másik terület is szóba került, az úgynevezett Binét-féle telek. Végül azonban a Széchenyi utcai ingatlan mellett döntöttek.
A döntést azért is bírálták, mert egy meglévő épület átalakítása jóval kisebb építkezést jelentett, mint egy teljesen új postapalota felhúzása. Az akkori munkanélküliség mellett pedig egy nagyobb beruházás több egri vállalkozónak és napszámosnak biztosíthatott volna munkát. A kérdéssel az Egri Népújság 1927 januárjában is foglalkozott.
A Binét-féle telek sem maradt azonban beépítetlen: később ott épült fel az Irgalmas utcai, mai Lenkey János Általános Iskola.
Wälder Gyula formálta egri palotává
A gőzmalom postaépületté történő átformálásának terveit Wälder Gyula készítette, a kivitelezést pedig Kánya Nándor egri vállalkozó végezte.
Wälder nem egyszerűen egy használható postahivatalt tervezett.
Olyan reprezentatív, neobarokk homlokzatot alakított ki, amely tudatosan alkalmazkodott Eger történelmi városképéhez.
A postapalota egyemeletes, U alaprajzú épület lett. A Széchenyi utcai homlokzat közepét enyhén előreugró, timpanonnal lezárt rész hangsúlyozza, a monumentális kapuzatot pedig gazdag plasztikus díszítés övezi. A homlokzaton késő barokk és klasszicizáló részletek is megjelennek.
A Köztérkép leírása külön felhívja a figyelmet az ablakok alatti jellegzetes „kötényekre”, az emeleti ablakok fölötti füzérekre és azokra a motívumokra, amelyek Wälder más épületein is visszatérnek.
1928. augusztus 1-jén költözött be a posta
A kutatások alapján pontos dátumot is tudunk:
1928. augusztus 1-jén költözött át az egri posta az új Széchenyi utcai postapalotába.
Ez azért fontos pontosítás, mert a legtöbb rövid ismertető egyszerűen azt írja, hogy a főposta „1928-ban épült”. Valójában egy meglévő épület nagyszabású átalakításáról beszélhetünk.
A beköltözés után a régi postaépület felső szintjét polgármesteri lakássá, földszintjét pedig üzlethelyiségekké alakították.
Mi volt odabent 1928-ban?
A főposta belső világa legalább olyan érdekes lehetett, mint a homlokzata.
Az eredeti alaprajzok nem maradtak fenn, de egy 1941-es átépítés tervanyaga alapján rekonstruálható az eredeti helyiségbeosztás.
A földszinten működött többek között a főpénztár, a csomagfelvevő és csomagkezelő, a levélkézbesítők és házhoz kézbesítők helyisége, a főnöki iroda, valamint egy üzlethelyiség.
Az emeleten irodák mellett már telefonszoba, rendelő, műszerészi szoba és vonalmesteri helyiség is volt. Öltözőt, konyhát, fürdőszobát és mosókonyhát ugyancsak kialakítottak.
Ez jól mutatja, mennyivel többet jelentett egy nagyvárosi postahivatal a két világháború között egyszerű levélfeladásnál. A posta a kor kommunikációs infrastruktúrájának egyik központja volt.
Postakürtök az ablakokon
Aki legközelebb elsétál az épület mellett, érdemes egy kicsit alaposabban megnéznie.
A postapalota részleteibe ugyanis a funkcióját is belekomponálták.
Az ablakokat postakürtöt formázó kovácsoltvas rácsok díszítik. Az épülethez tartozó konzolos, kovácsoltvas „POSTA” cégtáblát Borbély Béla, a Posta építészmérnöke tervezte.
A kapu közelében látható postakocsi alakú cégér már későbbi alkotás; a források szerint az 1990-es években készült.
Apró részletek ezek, amelyeket sietve könnyű észre sem venni, pedig az épület történetéről mesélnek.
Wälder Gyula egész korszakot hagyott Egerre
A főposta ráadásul nem önmagában áll.
Wälder Gyula építészete különösen erősen meghatározta Eger 20. század eleji fejlődését. Az 1920-as évek második felében sorra születtek azok a reprezentatív épületek, amelyekkel a történelmi püspöki város egyre inkább modern vármegyeszékhellyé alakult. A korabeli fejlesztések közé tartozott a pénzügyi palota, több iskola, a Korona Szálló, a főposta és a városi vízmű is.
Wälder egri munkásságáról korábban a Minden, ami Eger oldalán is több történetben szó esett. A Törvényház utca történetét bemutató cikkben például az 1906–1908 között emelt törvényszék és börtön történetét jártuk körül.
Minden, ami Eger – A vásártértől az igazság palotájáig: Eger Törvényház utcájának története
Szintén Wälder nevéhez kötődik az egykori Korona Szálló, a későbbi Park Szálló története, amelyről a blog több korábbi összeállításában is írtunk.
Minden, ami Eger – Volt egyszer egy Fagyikert
Egy fénykép 1928-ból
A cikkhez mellékelt fekete-fehér felvétel különösen értékes.
1928-ban, vagyis a postapalota elkészültének évében mutatja a Széchenyi utcai bejáratot.
A monumentális kapu előtt és alatt emberek állnak, miközben jól kivehető Wälder gazdagon kialakított neobarokk kapuzata. A kép azért is érdekes, mert nem évtizedekkel később dokumentálja az épületet: gyakorlatilag a főposta történetének kezdetéhez visz vissza bennünket.
Az épület később Eger egyik jellegzetes városképi elemévé vált. Egy 1948-as képeslap már „Széchenyi-utca a póstapalotával” megnevezéssel örökítette meg.
Több mint egy postaépület
A Széchenyi utcai főposta történetében tulajdonképpen Eger történelmének két egymástól nagyon távoli korszaka találkozik.
Az egyik 1550, amikor a török veszély árnyékában álló végvárból rendszeres posta indult Pozsony és Bécs felé.
A másik 1928, amikor a két világháború közötti Eger egyik legnagyobb városfejlesztési korszakában Wälder Gyula egy korábbi gőzmalomból elegáns neobarokk postapalotát formált.
A kettő között közel négyszáz év telt el.
Mégis ugyanannak a történetnek a részei: annak, hogyan tartotta Eger a kapcsolatot az országgal és a külvilággal.
És ennek az 1550-ben kezdődő történetnek az emlékét ma is ott őrzi egy tábla a Széchenyi utcai főposta falán.
Források
Minden, ami Eger – A vásártértől az igazság palotájáig – Eger Törvényház utcájának története
Minden, ami Eger – Volt egyszer egy Fagyikert – Eger legendás Fagylaltkertje
Egri Magazin – Eger egykor és most: nevezetes épületek a Széchenyi utcában
Páár Eszter Szilvia – Wälder Gyula építész életműve, doktori értekezés
Bródy Sándor Könyvtár / Qulto – Eger, Széchenyi utca a postapalotával, 1948
Köztérkép – Egri főposta épületdíszei és cégére
Borítókép
Borítókép: Az egri posta bejárata, Eger, Széchenyi utca, 1928. Fotó: Szurofka Gábor.