Egy régi fekete-fehér fénykép néha többet mesél egy tájról, mint sok oldalnyi leírás. Bereczky Ákos 1960-as években készült felvételén a Bükk-fennsík egyik eldugott szeglete, a Csurgói erdészház és környezete elevenedik meg. A hely ma is létezik, sőt erdei szállásként továbbra is fogadja a természetjárókat. A kép mögött azonban jóval régebbre nyúló történet és néhány különösen érdekes bükki emlék rejtőzik.
Csurgó – távol a településektől, a Bükk-fennsík csendjében
A Csurgói erdészház a Bükk-fennsíkon, Bánkúttól mintegy 800 méterre, egy völgyben található. Ma is meglehetősen elszigetelt hely: lakott településektől távol, erdők és rétek ölelésében áll.
A hatvanas évekből fennmaradt fényképen még egészen más világ tárul elénk. Az erdészház körül gondozott területek, kerítések, melléképületek és a tájban dolgozó emberek láthatók. A háttérben a fennsík nyitott rétjei és erdei húzódnak.
Nem turistalátványosságnak épített helyet látunk, hanem az erdőgazdálkodás mindennapjainak egyik apró központját.
Az erdészház története még régebbre nyúlik vissza
A Csurgói erdészház történetének egyik legérdekesebb részlete, hogy az épület már az 1930-as években létezett.
A Természetjáró/Outdooractive túraleírása szerint a Csurgó forrásánál létrejött telepen álló erdészházat Pallavicini őrgróf létesítette az 1930-as években.
Ez azt jelenti, hogy amikor Bereczky Ákos az 1960-as években elkészítette a most bemutatott fényképet, az erdészház már több évtizedes múltra tekinthetett vissza.
A környék életében pedig maga a Csurgó forrás is meghatározó szerepet játszott.
A Bükk-fennsík karsztos területe alapvetően vízszegény. A Csurgó azonban – a Hármas-kúthoz hasonlóan – stabilabb vízhozamú forrás volt. A fennsíkon legeltetett állatok számára ezért különösen fontos itatóhelynek számított. A forrás környékén egykor a gulyák is rendszeresen megpihentek.
Amikor még ökrös fogatok dolgoztak a Bükkben
A régi erdészház történetéhez az erdőgazdálkodás múltja is szorosan hozzátartozik.
Az Erdészeti Lapok 2016-ban különleges, az 1950-es és 1960-as évek bükki erdészetét dokumentáló fényképeket mutatott be. A történeti összeállításban kifejezetten szerepel a Csurgó nevű erdészház is.
A korabeli felvételeken az erdészház mellett felhalmozott bükkrönkök, valamint az akkori erdei szállítás egyik jellegzetes eszköze, az ökrös fogat is megjelenik. Az anyag azt is felidézi, hogy a fakitermelés egy részét még kézi fűrészekkel végezték, később pedig megjelentek az MRP motorfűrészek.
Mindez egészen más Bükköt idéz.
A ma elsősorban kirándulóhelyként ismert fennsík akkor munkahely is volt. Erdőmunkások, erdészek, fogatok és fakitermelő brigádok járták azokat az utakat, amelyeken ma hátizsákos turisták haladnak.
Egy régi film története is Csurgóhoz kötődik
Talán a legérdekesebb kultúrtörténeti kapcsolódás Déry Tibor Simon Menyhért születése című művéhez és annak filmváltozatához kötődik.
A Csurgót érintő túraleírás szerint a történet egy itt élő erdész sorsán keresztül idézi fel a régi bükki telek keménységét.
Ez azért különösen érdekes, mert érzékelteti, mennyire elszigetelt világ lehetett egykor a fennsíki erdészházak környéke. Télen a hó, a szél és a nehéz megközelíthetőség miatt egészen más életet éltek itt, mint a közeli falvakban.
Mi lett a Csurgói erdészházzal?
Az egyik legjobb része ennek a történetnek, hogy az épület nem tűnt el.
A Csurgói erdészház ma erdei szálláshelyként működik. Az üzemeltető jelenlegi bemutatkozása szerint két különálló lakrészt alakítottak ki benne, a helyiségek egy részének hangulatát pedig ma is a fatüzelésű cserépkályhák adják. A ház egész évben használható.
Egy korábbi országos erdészház-kiadvány „múlt századbeli erdészházként” mutatta be, és 2019-es részleges felújítást is feltüntetett.
Csurgói Erdészház – jelenlegi bemutatkozás
Vagyis aki ma eljut Csurgóra, tulajdonképpen ugyanannak a bükki történetnek a helyszínén jár, amelyet a régi fényképek őriznek.
Egy pillanat az 1960-as évek Bükkjéből
Bereczky Ákos felvétele éppen ezért jóval több egyszerű tájképnél.
Érdemes megfigyelni a részleteket: az erdészház egyszerű tömegét, a fából készült melléképületeket és kerítéseket, a megművelt területet, az embereket és a háttérben húzódó nyitott fennsíki tájat.
Minden azt az időszakot idézi, amikor az erdő közepén álló ház még szorosan hozzátartozott az ott dolgozók mindennapi életéhez.
Hat évtized telt el, a Bükk sokat változott, az erdőgazdálkodás módszerei pedig még többet. Csurgó azonban megmaradt.
Talán éppen ezért különlegesek ezek a régi felvételek: ugyanazt a tájat nézhetjük rajtuk, amelyben ma is végigsétálhatunk.
Fotó
Bereczky Ákos, Fortepan / 315430 – 1960-as évek
Az eredeti fénykép a Fortepanon – 315430
Források
Csurgói és Hármaskúti Erdészház – hivatalos oldal
Csurgói Erdészház – bemutatkozás
Barangolás az Óriások asztalán – a Csurgó történetével
Erdészeti Lapok – történeti fotók az 1950–60-as évek bükki erdészetéről