Eger egyik eltűnt iskolájának története az 1940-es évektől a 2005-ös bontásig
Vannak épületek, amelyek eltűnnek a városból, de valójában soha nem tűnnek el. Ilyen Egerben a lajosvárosi 7-es iskola is. Az Aradi, Kolozsvári és Déva utcák környékén egykor álló iskola több nemzedék számára jelentette az első osztálytermet, az udvari szüneteket, a tornaórákat, a barátságokat és azt az ismerős utat, amelyet reggelente iskolatáskával tettek meg.
A három régi fénykép már önmagában is egy kis történetet mesél el: az egyiken még áll a Déva utca felőli épületszárny, a másikon gyerekek használják az udvart, a harmadikon pedig már a bontás utáni, fájdalmasan üres látvány fogad bennünket.
A „Hetes” története azonban jóval többről szól egy lebontott épületnél. Lajosváros fejlődésének egyik fontos fejezete volt.
Lajosváros növekedésével iskola is kellett
A mai Lajosváros Eger déli részén a 20. század első felében egyre gyorsabban népesedett be. Az 1920-as években még ritkásan lakott, részben kertes, mezőgazdasági terület a következő évtizedekben fokozatosan városrésszé alakult.
Korabeli híradások szerint 1941-ben a lajosvárosiak kérésére Eger engedélyt kapott egy elemi iskola építésére. Vagyis az iskola megszületése mögött nagyon is valós helyi igény állt: egyre több család élt a környéken, a gyerekeknek pedig helyben kellett oktatást biztosítani.
A Magyar Nemzeti Levéltár nyilvántartása egy ennél régebbi intézményi előzményt is megőrzött. Az Egri VII. számú Állami Általános Iskola iratanyagának elődjeként az Eger–Lajosvárosi Római Katolikus Általános Iskolát nevezi meg, az irategyüttes pedig 1899-ig visszanyúló dokumentumokat is tartalmaz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a fényképeken látható épület már 1899-ben állt: az intézménytörténet és a később felépített iskolaépület története itt különválik.
1944 – elkészült az iskola, aztán megérkezett a háború
A Bródy Sándor Könyvtár helyismereti feldolgozása szerint az új lajosvárosi iskolaépület 1944 februárjában kapta meg a használatbavételi engedélyt, és szeptemberben megkezdődött benne a tanítás.
Alighogy azonban benépesültek a tantermek, Egerhez is elért a második világháború frontja. Az eredetileg négy tantermes épületből egy időre már csak kettőt tudtak használni.
Különös belegondolni: az iskola első diákjai egy vadonatúj épületbe érkeztek, néhány hónappal később pedig már a háború határozta meg mindennapjaikat.
A háború utáni oktatási átalakulás során a lajosvárosi római katolikus elemi népiskola önálló általános iskolává alakult. A Magyar Nemzeti Levéltár kutatása szerint itt – más egri kisiskolákkal ellentétben – alsó és felső tagozat egyaránt működött.
Az államosítás után vált igazán ismertté az a név, amelyet az egri és főként a lajosvárosi családok évtizedeken keresztül használtak:
a 7-es iskola.
Nőtt Lajosváros – nőtt az iskola is
A háború utáni évtizedekben az eredeti épületet többször bővítették és átalakították. Erre szükség is volt, mert Lajosváros egészen más városrésszé kezdett válni.
Az 1960-as évektől felgyorsult az urbanizáció, majd lakóházak és társasházak épültek. Egy 1992-es korabeli újságcikk már arra emlékeztetett, hogy 1965 után jelentősen erősödött a városrész fejlődése.
A lakótelepek megjelenésével természetesen a gyerekek száma is növekedett. A régi Hetesnek egyre nagyobb feladat jutott.
Az iskola nem egyszerűen oktatási intézmény volt. Lajosváros egyik közösségi központjává vált.
Udvarán nemcsak a tanítási időben zajlott az élet. Egy 1992-es Heves Megyei Hírlap-cikk például arról írt, hogy a környéken kevés és nem megfelelő méretű játszótér állt rendelkezésre, ezért a 7-es iskola környékén élő gyerekeknek az iskola udvara maradt a labdajátékok egyik fontos helyszíne.
A második fényképünk pontosan ebből a világból őrzött meg egy pillanatot: gyerekek, kerékpár, bóják és az iskola udvara. Hétköznapi jelenet volt akkor – ma már helytörténeti dokumentum.
A sportban is ott volt a Hetes
A régi újságokból egészen apró, mégis beszédes történetek kerülnek elő.
A Népújság 1979 májusában a „Kicsik-nagyok sportnapja” egri iskolai válogatójáról számolt be. Az általános iskolák között a 7. számú általános iskola 536 ponttal az első helyen végzett, megelőzve az 1-es, az 5-ös, a 4-es és a 3-as iskolát.
Ez az apró újsághír több mint negyven év távolából is életet visz az épület falai közé. Nem csupán tantermek voltak itt: versenyek, sport, közösségi élet és számtalan olyan esemény, amelyre az egykori diákok még ma is emlékezhetnek.
A sportos hagyomány később sem szakadt meg.
1999-ben Horváth Tamás és Márton Attila az óvodás korosztállyal kezdte építeni az egri Plútó Gyermekfoci SE utánpótlását, és a kezdeményezés első csoportjai éppen a 7-es iskola tornatermében kaptak edzési lehetőséget. A Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteményében egy 2000 februárjában készült felvétel is őrzi ennek emlékét.
A Piros iskola megépítése megváltoztatta a Hetes szerepét
Lajosváros növekedése végül már akkora terhet jelentett, hogy a régi iskola bővítése önmagában nem jelenthetett megoldást.
Az 1981/82-es tanévben a közelben megnyílt a korszerűbb, 8. számú általános iskola – amelyet sokan „Piros iskolaként” ismertek, és amelynek utódja a mai Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola.
Ezzel a Hetes szerepe fokozatosan megváltozott.
A Bródy Sándor Könyvtár összefoglalója szerint az 1993/94-es tanévtől a 7-es a 8-as iskola tagiskolájaként működött tovább, és már csak alsó tagozatos oktatás folyt a régi falak között.
A nagy múltú épület azonban még több mint egy évtizedig szolgálta a gyerekeket.
2005 – véget ért a Hetes története
A fordulópont 2005-ben érkezett el.
Hatvanegy évvel azután, hogy az épületben megkezdődött a tanítás, a régi 7-es iskolát lebontották.
A harmadik fénykép ezt a pillanatot őrzi.
Az udvar még felismerhető, balra még áll az épület egy része, de középen már bontási törmelék, faanyag és építőanyagok hevernek. Egy olyan hely tűnik el a képen, ahová több nemzedéknyi lajosvárosi gyerek járt nap mint nap.
A bontás után azonban nem kezdődött azonnal új élet a területen.
Hosszú évekre üresen maradt az egykori iskola helye
Eger önkormányzatának 2019-es beszámolója szerint a több mint hatezer négyzetméteres, Aradi, Kolozsvári, Mátyás király és Déva utcák által határolt területet 2005-ben értékesítették. Szolgáltató- és lakóház építését tervezték rajta, a beruházás azonban nem valósult meg.
Az egykori iskola helye így hosszú éveken át üresen és elhanyagoltan állt. Már 2011-ben arról számoltak be, hogy a város kapcsolatba lépett a tulajdonossal a terület rendezése érdekében.
2019-ben ismét felmerült, hogy az önkormányzat visszaszerezze a telket, és közösségi célra hasznosítsa.
Végül egészen más módon indult új fejezet.
Új élet kezdődött a régi iskola helyén
2022-ben megkezdődött a Szent Lajos Domicilium építése: az egykori 7-es iskola területére 61 lakásos társasházat és új plébániát terveztek.
Így az a terület, ahol valaha gyerekzsivajtól volt hangos az udvar, hosszú üres időszak után ismét beépült.
De aki egykor a Hetesbe járt, valószínűleg egészen mást lát maga előtt, amikor erre jár.
A régi zöld ablakkereteket. A folyosót. A tantermeket. Az udvart. A tornatermet. A becsengetést. Egy tanárt vagy tanító nénit. Az osztálytársakat, akik közül sokakat évtizedek óta nem látott.
Mert egy iskola története nem ér véget attól, hogy lebontják az épületét.
A lajosvárosi 7-es 1944 és 2005 között 61 éven keresztül szolgálta az oktatást, és ez alatt egri gyerekek generációinak lett közös emléke. A falak eltűntek, de a „Hetes” tovább él azok történeteiben, akik valaha beléptek a kapuján.
1. kép: A volt 7-es iskola a mai Déva utca felől, Eger-Lajosváros.
Fotó: Víg Noémi / Egykori Hetes Iskola Emlékoldala
2. kép: Élet a volt 7-es iskola udvarán, Eger-Lajosváros. A hétköznapi pillanat ma már a városrész történetének dokumentuma.
Fotó: a megadott archív forrásból
3. kép: A lajosvárosi 7-es iskola bontása 2005-ben. Egy 61 éven át oktatási célokat szolgáló épület tűnt el Eger városképéből.
Fotó: Víg Noémi / Facebook
Források – aktív linkkel
Bródy Sándor Könyvtár – Ovifoci, az egri Plútó SE története és a 7-es iskola múltja
Magyar Nemzeti Levéltár – Nyolc évtizede a közoktatás szolgálatában
Magyar Nemzeti Levéltár – az Egri VII. számú Állami Általános Iskola iratanyagának adatai
Hungaricana – Heves Megyei Hírlap, 1992: Lajosváros és a 7-es iskola környéke
Hungaricana – Népújság, 1979: a 7-es iskola a Kicsik-nagyok sportnapján
Eger város honlapja – Lajosvárosi remény, az egykori iskola telkének története
EgerHírek – 61 lakásos társasház épül az egykori 7-es iskola területén
HEOL – Lajosváros története, korabeli forrásokkal
Borítókép: Az egykori 7-es iskola a Déva utca felől, Eger-Lajosváros. Fotó: Víg Noémi / Egykori Hetes Iskola Emlékoldala