A Szalajka-völgy legtöbb látogatója ismeri a Fátyol-vízesést, a Szikla-forrást és az erdei kisvasutat, ám aki a völgy felső részén továbbindul a hegyoldalba, egészen más világba érkezik. Az Istállós-kői-barlang hatalmas, háromszög alakú bejárata nemcsak különleges természeti képződmény: Magyarország egyik legfontosabb őskori régészeti lelőhelyének kapuja.
A sziklakapu mögött több tízezer év története rejtőzik.
Egy ősi forrás hagyatéka
Az Istállós-kő oldalában nyíló barlang triász kori mészkőben alakult ki. Egykor aktív forrásbarlang volt: a karsztvíz hosszú időn keresztül alakította, tágította a kőzet repedéseit, míg létrejött a ma látható hatalmas üreg.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának adatai szerint a barlang 546 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik, hossza 57 méter, vízszintes kiterjedése pedig 46 méter. A hatalmas bejárat mögött lényegében egyetlen nagy terem található.
A hely régészeti jelentősége miatt fokozottan védett, ugyanakkor szabadon látogatható.
A Természetjáró találóan az „ős Szalajka-forrás faragta sziklakapuként” mutatja be a barlang bejáratát. A mai száraz üreg tehát annak a régi vízrendszernek az emléke, amely évezredeken keresztül formálta a Bükk mészkőtömbjét.
Istálló volt a hatalmas barlangban
A különös név nem véletlen.
A barlangot a történelmi időkben hosszú ideig állatok elhelyezésére, istállóként használták. A Természetjáró Fényes Elek 1851-ben megjelent földrajzi szótárát idézve arra is felhívja a figyelmet, hogy a korabeli leírás szerint akár ezer sertés is elférhetett a hatalmas üregben. Innen származik az Istállós-kő elnevezés is.
A barlang igazi jelentőségére azonban csak a régészeti kutatások világítottak rá.
Amikor a régészek ásni kezdtek
A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa hosszú kutatástörténetet őriz a lelőhelyről. A barlangban többek között Hillebrand Jenő, Saád Andor, Megay Géza, Vértes László és Ringer Árpád is végzett kutatásokat. A feltárások különböző korszakokban folytatódtak, így az Istállós-kői-barlang a magyar őskőkor-kutatás egyik kiemelkedő helyszínévé vált.
A leletek között pattintott kőeszközök, csonteszközök, kerámiatöredékek, állatcsontok és egykori tűzhelyek maradványai szerepelnek.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának friss összefoglalója szerint már az első ásatások során előkerült egy mintegy hároméves gyermek kulcscsontja is. A későbbi feltárások a barlang hosszú és sokrétű emberi használatának további bizonyítékait hozták felszínre.
Különös leletek a föld mélyéről
A barlang régészeti történetének egyik legérdekesebb fejezete az 1927-es feltáráshoz kapcsolódik.
Egy neolitikus tüzelőgödörben tengeri kagylóból készült ékszereket, kerámiatöredékeket és megpörkölődött emberi csontokat találtak. A leleteket egyes kutatók rituális cselekmények bizonyítékaként értelmezték, és felvetődött az is, hogy a barlang bizonyos időszakokban áldozóhelyként szolgálhatott.
A jégkorszaki rétegek állatvilága ugyancsak rendkívül gazdag. Rénszarvas, barlangi medve, ősbölény, gyapjas mamut, barlangi oroszlán, farkas, hiéna és kőszáli kecske maradványai is előkerültek.
Mindez egy olyan Bükk képét rajzolja elénk, amely gyökeresen különbözött a ma ismert erdős hegyvidéktől.
A bükki ősemberbarlangok már a Magyar Értéktárban is szerepelnek
Az Istállós-kői-barlang jelentősége 2025-ben újabb hivatalos elismerést kapott.
A „Bükki ősember-barlangok” nevű érték bekerült a Magyar Értéktárba. A felsorolásban az Istállós-kői-barlang mellett többek között a Szeleta-barlang, a Suba-lyuk, a Balla-barlang és további jelentős bükki régészeti lelőhelyek szerepelnek.
Ez azért is fontos, mert ezek a barlangok együtt mutatják meg, milyen rendkívül gazdag az ember több tízezer éves történetének bükki öröksége.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a hegységből 46 olyan barlang ismert, amelyből valamilyen régészeti kultúra emlékei kerültek elő. Az Istállós-kői-barlang ezek között az egyik legismertebb és leggyakrabban látogatott helyszín.
Egy kis kitérő a Szalajka-völgyből
A barlang felkeresése jól összekapcsolható a Szalajka-völgyi kirándulással.
A szilvásváradi erdei kisvasút Fátyol-vízesés végállomásától a zöld omega jelzés vezet felfelé. A Természetjáró adatai szerint innen mintegy 670 méteres út és körülbelül 99 méter szintemelkedés után érhető el a barlang. Bár a távolság nem nagy, az ösvény meredeksége miatt megfelelő lábbeli ajánlott.
A barlang egész évben, ingyenesen és szabadon látogatható. Fokozottan védett természeti és régészeti értékről van szó, ezért különösen fontos, hogy sem a kőzetet, sem az üledéket ne bolygassuk, és semmit ne vigyünk el a helyszínről.
Erről korábban is írtunk
A Minden, ami Eger oldalán Szilvásvárad és a Szalajka-völgy több alkalommal szerepelt már.
A Szalajka-völgy látnivalóiról szóló korábbi összeállításunkban már ajánlottuk az Istállós-kői ősemberbarlangot, míg az Ahol a Bükk mesél – fedezd fel Szilvásvárad és a Szalajka-völgy legszebb titkait című cikkünkben külön is foglalkoztunk a lelőhely őskori jelentőségével.
Nemrég Szilvásvárad kevésbé ismert oldalát is bemutattuk az Ahol a Bükk leér a faluszéli földekhez – Szilvásvárad egy másik arca című írásunkban.
Az Istállós-kői-barlang azonban önmagában is megérdemli a figyelmet. A hatalmas sziklakapu előtt állva ugyanis nem csupán egy látványos bükki barlangot látunk. Ugyanezen a helyen emberek éltek, tüzet raktak és eszközöket készítettek több tízezer évvel azelőtt, hogy a Szalajka-völgyből Magyarország egyik legismertebb kirándulóhelye lett.
A hegy pedig mindebből még ma is őriz valamit.
Források
Minden, ami Eger – A Szalajka-völgy látnivalói
Minden, ami Eger – Ahol a Bükk mesél – fedezd fel Szilvásvárad és a Szalajka-völgy legszebb titkait
Minden, ami Eger – Ahol a Bükk leér a faluszéli földekhez – Szilvásvárad egy másik arca
Természetjáró – Istállós-kői-barlang
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Istállós-kői-barlang
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Ősi bükk-vidéki kultúrák: az őskőkor
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A Bükk hegység ősemberbarlangjai bekerültek a Magyar Értéktárba
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Szilvásvárad, Istállós-kői-barlang
Borítókép: Az Istállós-kői barlang szádája, az ős Szalajka-forrás faragta sziklakapu. Fotó: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség.