A Bükk nyugati peremén van egy hegy, amelynek történetét nemcsak az évmilliók, hanem az ember is beleírta a sziklába. A Bélapátfalva fölé magasodó Bél-kő messziről felismerhető hatalmas mészkőfalairól és különös, lépcsőzetes formájáról. Közelről monumentális, a levegőből pedig még világosabban látszik, milyen mély nyomot hagyott rajta csaknem egy évszázad bányászata.
Mata József felvételén egyszerre tárul elénk a Bükk erdőrengetege, a kőfejtés által átalakított hegytető és az a különleges táj, amely ma már Heves vármegye egyik legkönnyebben felismerhető természeti látványossága.
A Bükk „köveinek” első nagy tagja
A Bél-kő nem magányosan áll a Bükkben. A hegység híres mészkőszirtjeinek, a „kövek vonulatának” egyik meghatározó tagja. Innen folytatódik a Bükk magasabb részei felé az Őr-kő, a Pes-kő, a Tar-kő és a Három-kő látványos világa.
A Bél-kő földtani története több mint kétszázmillió évre vezet vissza. A hegyet alkotó világos mészkő egy ősi tengeri környezetben keletkezett, majd a földtörténeti mozgások emelték mai helyére.
A természet azonban egészen más hegyet alkotott, mint amit ma látunk.
A jelenlegi Bél-kő egyik legfeltűnőbb sajátossága éppen az, hogy eredeti tömegének jelentős része már nincs meg.
Egy hegy, amely Bélapátfalvának munkát adott
Bélapátfalva modern kori történetét aligha lehet megérteni a Bél-kő nélkül. A hegy mészköve teremtette meg annak az iparnak az alapját, amely évtizedeken keresztül meghatározta a település életét.
A Bélapátfalvai Portlandcementgyárat 1908-ban alapította Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos és nagyvállalkozó. A cementgyártás legfontosabb nyersanyagát a közvetlenül a település fölött magasodó Bél-kő biztosította.
A bányászat 1909-ben indult meg a hegyen.
Kezdetben még egészen más módszerekkel dolgoztak, mint a későbbi évtizedekben. Tárókat, aknákat alakítottak ki, a kitermelt kőzetet pedig egyre nagyobb mennyiségben juttatták le a cementgyárba. A hegy homlokát fokozatosan, lépcsőzetesen fejtették.
Évtizedről évtizedre változott a Bél-kő alakja.
Amit ma hatalmas sziklateraszokként látunk, annak jelentős része tehát nem természetes felszínforma, hanem az egykori bányászat öröksége.
Hétmillió köbméter kőzet tűnt el
A számok mutatják meg igazán, milyen léptékű átalakulás történt.
A bélapátfalvai cementgyártás története során mintegy 19,4 millió tonna mészkövet termeltek ki a Bél-kőből.
Ez körülbelül 7 millió köbméternyi kőzet eltávolítását jelentette.
Nehéz elképzelni ekkora mennyiséget, de a levegőből készült felvételek segítenek érzékelni a változás nagyságát. A hegy tetején és oldalában látható hatalmas, világos teraszok valójában egy több évtizeden át működő bánya nyomai.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a csaknem száz évig tartó mészkőbányászat a hegy csúcsát is jelentősen átalakította, eredeti formájából lényegében csak a nyugati bérc maradt épen.
Nemcsak követ adott, hanem egy település életét is meghatározta
A Bél-kőből kitermelt mészkőből készült cement messze túljutott Bélapátfalva határain.
A régi cementgyárban 1910 és 1979 között körülbelül 7 millió tonna cementet gyártottak. Az új üzemben 1979 és 2000 között további 11 millió tonna készült.
Vagyis a bélapátfalvai cementgyártás története során összesen mintegy 18 millió tonna cement hagyta el az üzemet.
Az ipar közben magát Bélapátfalvát is átalakította.
Az 1950-es évektől a cementgyár átlagosan mintegy 750 embernek adott munkát. Amikor az új gyár az 1970-es évek végén elkészült, majd 1980 márciusában teljesen üzembe helyezték, a bányaüzemmel és a mészüzemmel együtt már közel 1100 dolgozót foglalkoztatott.
Lakások épültek, infrastruktúra fejlődött, vasúti és közműberuházások készültek. A cementgyár nem egyszerűen egy üzem volt a település szélén: generációk megélhetését határozta meg.
A bánya bezárt, a tájseb megmaradt
A BÉCEM 2000-ben döntött a cementgyár bezárásáról.
Ezzel lezárult Bélapátfalva csaknem egy évszázados cementipari korszaka, a Bél-kő azonban már nem válhatott olyanná, amilyen a XX. század elején volt.
És éppen ebben rejlik mai különlegessége.
A természet és az ipartörténet szinte elválaszthatatlanul összenőtt rajta. A világos bányafalak között ismét megjelent a növényzet, az egykori kőfejtő körül pedig újra az erdő az úr. Ugyanakkor a hatalmas bányaudvarok, sziklafalak és lépcsők továbbra is őrzik az ipari múlt nyomait.
A Mata József által készített légi felvételen ez különösen látványosan kirajzolódik: a világos kőfelület szinte belehasít az összefüggő zöld erdőtakaróba.
A sziklák egy sokkal régebbi történetet is elmesélnek
A Bél-kő azonban nemcsak ipartörténeti emlék.
A bányászat bizonyos értelemben olyan földtani rétegeket is feltárt, amelyek egyébként rejtve maradtak volna. A hegyen több százmillió éves kőzetek találkozását lehet tanulmányozni.
A középső és felső triász idején keletkezett Bükkfennsíki Mészkő mellett jóval fiatalabb, jura időszaki mélytengeri agyagpala is megtalálható. A kőzettesteket későbbi tektonikai mozgások helyezték egymás mellé.
A régi palabánya maradványai ugyancsak őrzik a cementgyártás történetét. A cementhez ugyanis nemcsak mészkőre, hanem agyagos alapanyagra is szükség volt.
Egykor föld alatti vágatok, csillék, ejtőaknák és kötélpályák tartoztak ahhoz az ipari rendszerhez, amelynek ma már csak nyomait találjuk meg a hegyen.
Ma már bakancsosok járják a Bél-kőt
A bányászat megszűnése után a hegy szerepe teljesen megváltozott.
Ma elsősorban természetjáró célpontként ismerjük. A ciszterci apátság környékéről induló Bél-kői tanösvény hét állomáson keresztül mutatja be a terület kultúrtörténetét, földtani felépítését, növényvilágát és az egykori bányászat emlékeit.
Az út körülbelül öt kilométer hosszú, bejárására nagyjából két-három órát érdemes számítani.
Felfelé haladva fokozatosan maradnak el a Bélapátfalva körüli szelídebb tájak, és egyre inkább a Bükk magasabb részeinek világa veszi át a helyüket. A hegytető közelében pedig egészen különös táj fogadja az embert: erdő, mészkősziklák és az egykori bánya szinte holdbéli felszíne találkozik egymással.
Tiszta időben messzire nyílik innen a látóhatár.
A Bél-kő és Eger vidéke összetartozik
A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt időszakban többször jártunk már Bélapátfalván és a Bél-kő környékén.
Bemutattuk a települést és a Gyári-tavat, amely maga is az ipari múlt öröksége, hiszen eredetileg a cementgyár vízigényének kiszolgálására hozták létre. Nemrég pedig a Másfélmillió lépés Magyarországon régi felvételein keresztül idéztük fel azt a korszakot, amikor Rockenbauer Pál stábja még működés közben láthatta a bélapátfalvai ipar világát.
Bélapátfalva története ráadásul jóval régebb óta kapcsolódik Egerhez. A Bél-kő lábánál álló ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben. Az apátság, a település és Eger között évszázadokon keresztül egyházi és gazdasági kapcsolatok húzódtak.
A Bél-kő így nem egyszerűen egy látványos hegy Eger közelében.
Része annak a tájnak és történetnek, amely Egertől Szarvaskőn és Bélapátfalván át egészen a Bükk-fennsíkig összeköti ezt a vidéket.
Egy sebhely, amely már a táj történetéhez tartozik
Lehet úgy nézni a Bél-kőre, mint egy megcsonkított hegyre. És valóban: a XX. század elején egészen más lehetett a formája.
De ma már azt sem lehet kitörölni a történetéből, ami az elmúlt száz évben történt vele.
A bánya emberek százainak adott munkát. A mészkőből cement lett, abból házak, utak és épületek születtek. Közben eltűnt hétmillió köbméternyi hegy, majd amikor elhallgattak a gépek, lassan ismét visszatért a természet.
Mata József fényképe éppen ezt a különös kettősséget mutatja meg.
A Bél-kő egyszerre természeti emlék, ipartörténeti helyszín és a Bükk egyik legkülönösebb tájsebe. Egy hegy, amelyen több százmillió év földtörténete és alig száz év emberi története egyszerre olvasható.
Források
Minden, ami Eger – Bélapátfalva és a Bél-kő a Másfélmillió lépés kamerája előtt
Minden, ami Eger – Mesebeli település a Bél-kő lábánál
Minden, ami Eger – Hogyan adtak nevet az egerek Bélapátfalvának?
Minden, ami Eger – Romantikus hegyi tó a Bükk ölelésében
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kő
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kői tanösvény
Bélapátfalva Város Önkormányzata – A Bél-kő-hegy és élővilága
Bélapátfalva Város Önkormányzata – Cementgyártás Bélapátfalván
Borítókép: A Bél-kő és az egykori mészkőbánya a Bükk erdőrengetegében. Fotó: Mata József.