Kevés olyan egri utca van, ahol néhány száz méteren belül ennyi történelmi réteg találkozik. A várfal, a hajdani Hóhérpart, a Pallos utca, régi hóstyai házak, pincék, iparosok és polgárcsaládok emlékei kísérik a Vécsey Sándor utca történetét. Egy régi fényképen még szinte érintetlenül tárul elénk az a világ, amelyből mára csak részletek maradtak.
A mellékelt archív felvétel különösen beszédes. Az alacsony, cseréptetős házak között kanyargó utca fölött vezetékek hálózata húzódik, az útszélen egy régi robogó áll, a távolban pedig Eger jól ismert tornyai és a minaret rajzolják ki a város sziluettjét. Olyan Eger ez, amelynek hangulatát ma már elsősorban fényképekről ismerhetjük.
Egy út, amely valaha nem vezetett ki a városból
A Vécsey utca történetének megértéséhez több mint két évszázadot kell visszalépnünk.
Peterscák Tivadar Eger hóstyáiról szóló tanulmánya szerint a mai Vécsey utcán a 18. század közepén még nem volt kijárás a városból. A helyzet azonban a század második felében megváltozott. A „Vécsei Völgy Utsza” megnevezés már 1788-ban feltűnik, 1802-ben pedig „Vécsi Völgyre vivő utca” néven említik.
A változás összefüggött Eger közlekedési rendszerének átalakulásával is. Egy Sugár István kutatásaira támaszkodó helytörténeti összefoglaló szerint Eszterházy Károly püspök 1779-ben, a Pallos utca fölött áttörette a városfalat, és kocsiutat nyittatott Noszvaj irányába. Korábban a kocsiknak a Cifra kapu felé kellett kerülniük.
Ez az aprónak tűnő beavatkozás hosszú távon meghatározta a környék fejlődését.
Hóhérpart – egy név, amely nem véletlenül született
A környék egyik legkülönösebb régi helyneve a Hóhérpart.
Egy régi egri utcaneveket feldolgozó helytörténeti forrás szerint az Eger várállomáshoz vezető utat nevezték így. A magyarázat szerint a városi hóhér lakása a mai Pallos utca legbelső részén állt.
A Pallos utca neve ezért különösen találó történelmi emlék. A pallos évszázadokon keresztül a bírói hatalom és a halálos ítélet végrehajtásának jelképe volt.
Érdekesség, hogy a Hóhérpart nemcsak történeti helynévként maradt fenn, hanem a természettudományos szakirodalomban is. A Mátra Múzeum malakológiai tanulmánya egy „Eger: Hóhérpart” nevű lelőhelyet is ismertet. Legányi Ferenc innen származó gyűjteményi anyagában több különleges, pleisztocén kori puhatestű maradványt őriztek meg. A kutatók a lelőhelyet a Vécsey utcából kiágazó Pallos utca melletti magaspart környezetére teszik.
Vagyis ugyanaz a hely egyszerre őriz várostörténeti és több tízezer éves földtörténeti emlékeket.
Vécsey Sándor neve is az egri múlthoz vezet
Az utca névadója Vécsey Sándor, az ajnácskői vár kapitánya volt. Egy, a Nagy-Eged történetét és környezetét feldolgozó leírás szerint Vécsey az 1687-es események idején, Eger török uralom alóli felszabadításakor játszott szerepet: az Almagyar-hegyen kialakított sánccal segítette az Eger köré vont ostromzár megszilárdítását.
A Vécsey család történetét Borovszky Samu monumentális vármegye-monográfiája is ismerteti. Eszerint Vécsey Sándor ajnácskői várkapitány gyermekei 1692-ben I. Lipóttól bárói rangot kaptak.
Az utcanév tehát nem pusztán egy régi családnevet őriz: közvetlenül kapcsolódik Eger török uralom alóli felszabadításának korszakához.
A hóstyák világa
A régi Vécsey utca képét sokáig a hóstyákra jellemző beépítés határozta meg.
Peterscák Tivadar kutatása szerint a hóstyai lakóházak általában az utcafronton sorakoztak, mögöttük pedig gyakran szűk, sűrűn használt udvarok húzódtak. A 18. század második feléig még sok faépület állt a hóstyákon, bár a kőből való építkezés egyre inkább terjedt. Egy 1782-es adat például már új kőházat említ a Cifra hóstyán.
A Minden, ami Eger korábban külön is foglalkozott azzal, mit jelent Egerben a „hóstya” szó. A városban a Maklári, Hatvani, Cifra és Rác hóstya neve őrizte meg ezt a különleges városszerkezeti és nyelvi örökséget.
Mi az a hóstya? – Minden, ami Eger
A mostani Vécsey utcai történet tulajdonképpen ennek a nagyobb hóstyai világnak egy újabb fejezete.
Polgárok, iparosok és kereskedők utcája
A 19. században a környék fokozatosan egyre inkább lakóterületté vált. A korabeli hirdetésekből az is kiderül, milyen házak állhattak itt.
Sajtos Attila Csaba gyűjtése szerint az Eger című hetilap 1884. június 19-i száma dr. Pácz Ferenc ügyvéd Vécsey utcai házának bérbeadását hirdette. A négy szoba mellett konyha, cselédszoba, éléskamra és két ló számára alkalmas istálló is tartozott az ingatlanhoz.
Ez már egy egészen más világot mutat, mint amit a „hóstya” szó hallatán elsőként elképzelnénk: a 19. század végére a hagyományos külvárosi életforma és a polgárosodó Eger világa egyre erősebben keveredett egymással.
A Vécsey utca és az egri zsidóság története
A környék társadalomtörténetéhez az egri zsidó közösség története is hozzátartozik.
Az Egermemorial történeti feldolgozása szerint 1884-ben a Maklári úti Morvai-házban, később pedig a Pást alatt, a Vécsey utca utolsó házában működött a Chevra Kadisa kórháza. A Szentegylet nemcsak kegyeleti feladatokat látott el, hanem jelentős szociális és segélyező szerepet is betöltött.
A 20. század első felében több zsidó kereskedő- és iparoscsalád élt ezen a környéken. A holokauszt tragédiája ezért a Vécsey utca társadalmát is közvetlenül érintette. Nem csupán emberek és családok tűntek el: Eger korábbi gazdasági és társadalmi hálózatának jelentős része szakadt szét.
Egermemorial – az egri zsidóság története
Műhelyek, pincék és udvarok
A háború után ismét átalakult az utca.
A nagyobb házakat sok esetben több család használta, az udvarokon pedig a lakófunkció mellett műhelyek és gazdasági épületek is működtek. A helyi visszaemlékezések között szerepel a Hegedüs-féle cementáru- és műkőüzem is, ahol többek között sírköveket, lépcsőelemeket, kútgyűrűket és járdalapokat készítettek.
A föld alatti világ ugyancsak hozzátartozik ehhez a városrészhez. Eger városfejlesztési dokumentuma szerint a Ceglédi–Türk–Vécsey–Bárány utcák által határolt terület sűrűn, helyenként több szintben alápincézett. Egyes pincéket az út- és épületszakadások miatt korábban tömedékelni is kellett.
Ez különösen érdekes adalék a régi fényképekhez: az utcáról látható kis házak alatt helyenként jóval nagyobb föld alatti rendszer húzódhatott.
A Vécsey-völgyből új városrész született
A régi Vécsey utca történetét nem szabad összekeverni a teljes Vécsey-völgy későbbi beépítésével.
A város hivatalos fejlesztési dokumentációja szerint a Vécsey-völgy délnyugati részének – a Vécsey-völgy utca, Zoltay István utca, Bornemissza Gergely utca és a Bolyki Tamás utca nyugati része – jelentősebb beépülése az 1920-as évekre tehető. Más területek az 1960-as évektől épültek be, míg a Kis- és Nagy-Eged utcák telekszerkezete és beépítése nagyrészt az 1970–1990 közötti időszakban alakult ki.
Így a mai városrész valójában több különböző korszak egymásra rakódásából született.
A régi fénykép ma már történelmi dokumentum
A mellékelt fekete-fehér felvétel értékét éppen az adja, hogy nem egyetlen nevezetes épületet örökített meg.
Egy egész városi életformát látunk rajta.
A kopott vakolatú földszintes házakat, a cseréptetőket, az utcára nyíló kapukat, a légvezetékeket, a robogót, az úttesten sétáló embert – mögöttük pedig Eger történelmi tornyait.
A város azóta rengeteget változott.
A Vécsey Sándor utca azonban továbbra is különleges átmeneti terület: néhány percnyire van a történelmi belvárostól és a vártól, ugyanakkor innen már a Vécsey-völgyön keresztül az Eged és a Bükkalja irányába vezet az út.
És talán éppen ezért érdekes ennek az utcának a története. Itt Eger története nem egyetlen műemlékben maradt fenn, hanem az utca vonalában, a domboldalban, a pincékben, a régi helynevekben és a megmaradt házakban.
A Hóhérpart, a Pallos utca, a Vécsei Völgyre vivő út és a mai Vécsey utca ugyanannak a helynek különböző történelmi arcai.
Kapcsolódó cikk
Mi az a hóstya? – Minden, ami Eger
Források
Peterscák Tivadar – tanulmány Eger hóstyáiról, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Eger Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia
Egri városkapuk – Sugár István kutatásai alapján
Egri utcanevek – Egertörténeti Ismerettár
Mátra Múzeum – malakológiai kutatások, Eger: Hóhérpart
Egermemorial – az egri zsidóság története
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Vécsey család
Minden, ami Eger – Mi az a hóstya?
A kiinduló helytörténeti összeállítást lejegyezte: Sajtos Attila Csaba – Eger Cifra Hóstya.
Borítókép:
A Vécsey Sándor utca régi arca Egerben – háttérben a történelmi belváros tornyai és a minaret.: Fotó: Eger Cifra Hóstya / archív felvétel