Egy egykori andezitbánya helyén ma smaragdzöld víztükör fogadja a kirándulókat. Az Apc határában megbújó Széleskő-bányató, közismertebb nevén az Apci tengerszem a Mátra déli peremének egyik különleges látnivalója. Ősszel pedig egészen más arcát mutatja: az aranyló erdő és a tó sötétzöld víztükre különleges látványt teremt.
A „Minden, ami Eger” oldalán 2022-ben már bemutattuk ezt a különleges helyet. Azóta azonban érdemes újra visszatérni hozzá, annál is inkább, mert a Mátra kevésbé ismert kirándulóhelyei egyre több természetjárót vonzanak.
Egy bánya helyén született meg a tó
Az Apci tengerszem hivatalosabb nevén Széleskő-bányató, amely Apc közelében, a Somlyó és a Nagy-Hársas közötti területen található. A település önkormányzatának ismertetője szerint az 1870-es évektől kőbánya működött itt, ahol jó minőségű andezitet termeltek ki, elsősorban útépítési célokra.
A bányászat nyomait ma már jórészt elfedte az erdő. A hajdani fejtés helyén vízzel telt mélyedés maradt, amelyet magas sziklafalak vesznek körül. A település hivatalos oldala szerint egy robbantás során az egyik környező forrás elöntötte a bányát. Más leírások a csapadék- és talajvíz fokozatos felgyülemlésével magyarázzák a tó kialakulását, ezért a történetnek több változata is ismert.
Nem igazi tengerszem – mégis rajta maradt a név
Földrajzi értelemben természetesen nem valódi tengerszemről beszélünk. Az elnevezést a látvány miatt kapta: a sziklafalak közé zárt, zöldes-kékes vizű tó valóban egy magashegységi tengerszem hangulatát idézi.
A régi bánya falai helyenként 10–15 méter magasak, más leírások akár 15–20 méteres sziklafalakat is említenek. A pontos vízmélységre vonatkozó adatok már kevésbé egységesek, ezért ezt érdemes fenntartással kezelni.
Éppen ez a zártság adja a hely különleges hangulatát. Szélcsendes időben a környező erdő szinte tökéletesen visszatükröződik a vízen.
Ősszel egészen különleges
Petró Róbert Migo felvételei jól megmutatják, miért érdemes ősszel is felkeresni a tavat.
A sárga, rozsdabarna és még zöld lombok színei megjelennek a víztükrön, a fák között áttörő napsugarak pedig egészen különleges fényeket rajzolnak az erdei utakra. A bányató ilyenkor talán még látványosabb, mint nyáron.
A hely a természetfotósok számára is hálás téma: a sziklák, a vízből kiálló fatörzsek, a tükröződés és az erdő együtt szinte folyamatosan változó kompozíciókat kínál.
Apc története jóval régebbi a bányatónál
A tó meglátogatását érdemes összekötni Apc felfedezésével is.
A település története messzire nyúlik vissza. A község hivatalos történeti összefoglalója szerint a környéken már az újkőkorban éltek emberek, avar kori emlékek és honfoglalás kori sírok is előkerültek. A középkori településre vonatkozó első írásos adatot az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékből ismerjük.
Érdekesség, hogy a 15. században már jelentős volt a környék földművelése és bortermelése. A helyi hagyomány pedig Mátyás királyt is összekapcsolja a közeli Somlyóval: a történet szerint itt tanította vadászatra sólymait. Ez természetesen inkább helyi hagyományként, mint bizonyított történelmi tényként kezelendő.
Egy ipari tájból lett természeti látványosság
Talán ez az Apci tengerszem legérdekesebb története.
Amit ma vadregényes természeti környezetnek látunk, annak alapját valójában az ember alakította ki. Évtizedeken keresztül robbantások, kőfejtés és bányamunka határozta meg a Széleskő képét. A bánya megszűnése után azonban a természet lassan visszafoglalta a területet.
A sziklafalakat körbenőtte az erdő, a mélyedést víz töltötte fel, és az egykori ipari területből mára a Mátra egyik legismertebb bányatava lett.
Apc önkormányzatának tájékoztatója szerint 2000-ben a Széleskőt és környékét tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Kiránduláskor a biztonság az első
A látványos sziklafalak miatt nem mindenhol egyszerű a közlekedés. Nedves, őszi időben különösen csúszóssá válhatnak az ösvények és a kövek, ezért megfelelő túracipő ajánlott.
A különböző internetes leírások a fürdés lehetőségéről egymásnak ellentmondó információkat közölnek. A korábbi Funzine-beszámoló és több túraoldal kifejezetten veszélyesnek, illetve tiltottnak írja le a fürdést, ezért a vízbe merészkedés helyett mindenképpen a part és a kijelölt útvonalak biztonságos felfedezését javasoljuk.
A bányatavaknál a víz alatti terep hirtelen változhat, kidőlt fák, sziklák és egykori bányászati maradványok is lehetnek a felszín alatt.
Korábban is írtunk az Apci tengerszemről
A Minden, ami Eger oldalán 2026 májusában is visszatértünk a tó történetéhez az „Az Apci tengerszem – Egy elhagyott bánya újjászületése” című cikkben. Ebben részletesebben bemutattuk az egykori andezitbányászatot és azt a folyamatot, ahogyan a felhagyott ipari területből népszerű kirándulóhely lett.
A Mátra tavainak felfedezését pedig érdemes tovább folytatni: korábban bemutattuk Sástót, Magyarország legmagasabban fekvő tavát, valamint a kevésbé ismert Bodonyi-tavat is.
Az Apci tengerszem azonban egészen más világ. Nincs szüksége nagy épített látványosságokra. A sziklafal, az erdő, a csend és a víz elegendő hozzá, hogy az ember egy időre megfeledkezzen arról: valaha kőbánya működött ezen a helyen.
Források
Apc Községi Önkormányzat – Széleskő-bányató
Apc Községi Önkormányzat – Apc története
Funzine – Középkori falu szomszédságában bújik meg a Mátra smaragdzöld tengerszeme
Csodálatos Magyarország – Apci tengerszem: sziklafalak közé zárt bányató a Mátra peremén
Minden, ami Eger – Az Apci tengerszem – Egy elhagyott bánya újjászületése
Minden, ami Eger – Sástó, Magyarország legmagasabban fekvő tava
Minden, ami Eger – A Mátra egyik gyöngyszeme: a Bodonyi-tó
Borítókép:
Őszi színek az Apci tengerszemnél, a Mátra déli peremének különleges bányatavánál. Fotók: Petró Róbert Migo