A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója

Az Egri várban járva könnyű elsétálni mellette anélkül, hogy belegondolnánk, milyen fontos szerepet töltött be egykor. A Setét-kapu ugyanis nem egyszerű várkapu volt: a 16. században ezen keresztül lehetett átjutni a belső várból a mára szinte teljesen eltűnt külső várba. Több mint négyszáz év története sűrűsödik az alacsony, komor átjáró falai közé.

A Minden, ami Eger 2019-ben már röviden bemutatta a különleges építményt. Azóta azonban sokkal több történeti és régészeti adat érhető el róla, miközben a Setét-kapu ma is az Egri vár egyik izgalmas pontja.

Amikor az Egri várat kettéosztották

A történet az 1540-es években kezdődik.

Buda 1541-es eleste után Eger katonai jelentősége rendkívüli módon megnőtt. Az erődítmény korszerűsítése során a vár szerkezete jelentősen átalakult. Varkoch Tamás várkapitánysága idején kiépítették a keleti várfalat, és létrejött a belső és a külső várból álló erődrendszer.

A két várrész közötti kapcsolatot azonban biztosítani kellett.

Erre szolgált a Setét-kapu.

A falon ez volt az az átjáró, amelyen keresztül a belső várból a külső vár területére lehetett kijutni. Régészeti kutatások alapján a Setét-kapu korai része Varkoch Tamás építkezéseihez, az 1540-es évek elejéhez köthető.

A kapu tehát már az 1552-es ostrom idején is a vár védelmi rendszerének része volt.

Nem egészen olyan „föld alatti kapu”, amilyennek látszik

A Setét-kapu különleges hangulatát az adja, hogy ma szinte föld alatti átjárónak érzékeljük.

Valójában ennél összetettebb a helyzet.

A vár különböző szintjei és a későbbi feltöltések miatt az építményt mélyen fekvő folyosónak látjuk. A régészeti kutatások szerint a környezetében helyenként 6–8 méter vastag feltöltés alakult ki.

Ez magyarázza azt a különös érzést, amelyet ma is megtapasztalhatunk, amikor belépünk a kapuba: mintha a vár mélyére ereszkednénk.

Pedig egykor ez volt az egyik fontos közlekedési kapcsolat a két várrész között.

Felvonóhíd és cölöphíd vezetett tovább

Az eredeti, 2019-es cikkünkben is szerepelt egy különösen érdekes régészeti adat.

A kapu előtt körülbelül négy méterre feltárták annak a falnak a maradványát, amely a felvonóhidat támasztotta alá. Innen a külső vár irányába egy cölöpökön nyugvó híd vezetett tovább.

Vagyis a mai látvány alapján nehéz elképzelni, de egykor itt katonák, őrök és a vár kiszolgálásában részt vevők jártak egyik várrészből a másikba.

1552 őszén pedig már háborús környezet vette körül az átjárót.

A külső vár, amely eltűnt Egerből

A Setét-kapu történetének megértéséhez tudnunk kell, hogy az Egri vár a 16–17. században lényegesen nagyobb volt annál, mint amit ma látunk.

A mai vár keleti oldalán terült el a külső vár.

Ennek védművei, falai és bástyái az évszázadok során nagyrészt eltűntek. A külső vár sorsát végül a 18. század eleje pecsételte meg: 1702-ben a császári hadvezetés felrobbantotta védműveinek jelentős részét.

A Setét-kapu azonban megmaradt.

Sőt, az átjárót a külső vár pusztulása után még hosszú ideig használták. Csak a 19. század elején falazták be a külső vár irányába vezető kijáratát.

Ezzel a kapu eredeti funkciója végleg megszűnt.

Dobó István emléke is beköltözött a kapuba

A 19. században a vár már nem katonai erődítményként élt tovább, hanem egyre inkább történelmi emlékhellyé vált.

Pyrker János László érsek idején különös szerepet kapott a Setét-kapu környéke is. Dobó István síremlékének fedőlapját Dobóruszkáról Egerbe hozták, és a Setét-kapu bejáratánál klasszicista kialakítású emlékhelyet létesítettek számára.

Ez már annak az időszaknak a kezdete volt, amikor az egriek egyre tudatosabban kezdték történelmi emlékhelyként kezelni a várat.

Egy 1587-es kőtábla története

A Setét-kapuhoz egy másik érdekes tárgyi emlék is kapcsolódik.

A vár 18–19. századi bontása során a külső vár felé nyíló egykori Közép- vagy Setét-kapu fölött egy 1587-es évszámmal és káptalani címerrel ellátott feliratos kőtáblát találtak.

A történeti források szerint ezt a várfal bontásakor emelték le.

A kőtábla fennmaradt, így ma is kézzelfogható emléke annak az időszaknak, amikor az Egri várat az 1552-es ostrom után tovább korszerűsítették.

Innen vezet tovább az út a kazamaták világába

A Setét-kapu ma sem pusztán egy történelmi falmaradvány.

A Dobó István Vármúzeum – Kazamata kiállítások ismertetője szerint a kaputól a látogató a földszinti kaszárnyatermek irányába haladhat tovább.

A kaszárnyatermekben többek között az egykori gótikus székesegyház építéstörténetével, a püspöki várral, valamint a török kori várharcászattal és várépítészettel ismerkedhetünk meg.

Innen a Gergely-bástyán keresztül vezet az út az 1570-es években kiépített föld alatti járatrendszerbe.

Ezeket a folyosókat a várfalakkal párhuzamosan alakították ki. Nem titkos menekülőjáratok voltak: fontos katonai feladatuk volt, hogy biztonságos összeköttetést teremtsenek a védművek között, illetve segítsék az ellenséges aknázási munkák észlelését.

A föld alatti Eger legendái

A kazamaták természetesen rengeteg történetet és legendát szültek.

Egerben évszázadok óta mesélnek olyan titkos járatokról, amelyek állítólag messze a várfalakon túlra vezettek. Ezek egy része azonban már a legendák világába tartozik.

Erről nemrég a Minden, ami Eger oldalán is írtunk:

Az Egri vár egy új családi kalandkönyvben – vajon tényleg vezet titkos járat Sirokig?

A Setét-kapu és a hozzá kapcsolódó kazamatarendszer viszont nagyon is valóságos – és talán éppen ezért izgalmasabb minden legendánál.

Még egy különleges tárgy: a török ágyú

A Setét-kapu bejáratánál álló török ágyú történetével külön kisfilmben is foglalkozik a Dobó István Vármúzeum.

A múzeum videósorozatában Rákóczi Gergely régész többek között arról mesél, miért hiányzik az ágyúból egy nagyobb darab, és milyen lőtávolsággal rendelkezhetett egy ilyen fegyver.

Dobó István Vármúzeum – Kisfilmek az Egri vár történetéről

És a vár még ma is tartogat meglepetéseket

Az Egri vár kutatása korántsem lezárt történet.

2026-ban például a Szép-bástya területének régészeti kutatása során több mint négyszáz éves bronz ostromágyú került elő. A felfedezés helyszíne különösen érdekes témánk szempontjából, hiszen a délkeleti ágyúdomb – a későbbi Szép-bástya – a Setét-kapu közelében emelkedett.

Ez is jól mutatja, hogy az Egri vár földje még ma is képes új részletekkel kiegészíteni azt, amit a 16–17. századi erődítmény történetéről tudunk.

A kapu, amely összekötötte a vár két világát

A Setét-kapu első pillantásra talán nem olyan látványos, mint a Dobó-bástya vagy a várból nyíló panoráma.

Történelmi jelentősége azonban különleges.

Ez az átjáró kötötte össze a ma ismert belső várat azzal a külső várral, amelyből mára alig maradt valami.

Ha legközelebb erre járunk, érdemes néhány percre megállni előtte.

A sötét átjáró túloldalán ugyanis egykor nem egyszerűen egy újabb udvar következett. Ott kezdődött az Egri vár mára nagyrészt eltűnt másik fele.

És éppen ettől olyan különleges a Setét-kapu: egy olyan világ bejárata maradt fenn benne, amelynek nagy részét már csak régészeti leletekből, régi térképekből és történeti forrásokból ismerhetjük.