A föld mélye különös világ. Szűk és kanyargó járatok, csillék, gépek, kőzetek és ásványok őrzik azoknak az embereknek az emlékét, akik évtizedeken át nap mint nap leszálltak a bányákba. A bányászat története Heves vármegyében, különösen a Mátra térségében is meghatározó része az ipari múltnak. Recsk és Gyöngyösoroszi neve máig elválaszthatatlan az ércbányászattól.
Egy pontosítást azonban érdemes már az elején tenni: a most sokak figyelmét felkeltő Mesélő Föld nem Heves vármegyében található, hanem a nógrádi Felsőpetényben. A program mégis jó apropó arra, hogy körülnézzünk saját vidékünk bányászati emlékei között is – hiszen a Mátra alatt legalább ennyire izgalmas történetek rejtőznek.
Mesélő Föld – ahol valóban beléphetünk egy régi bányába
A Bánki-tó közelében található felsőpetényi Nemesagyag-Bánya 2024-ben nyílt meg a látogatók előtt. A föld alatti geoséta nem egyszerű múzeumlátogatás: a résztvevők egy valódi, használaton kívüli bányatáró járataiban haladnak.
A bánya az 1950-es években kezdett működni, területén összesen öt tárót alakítottak ki. Az 1970-ben megnyitott 5-ös táró az, amelyet ma a látogatók is bejárhatnak. A környéken kaolint és nemesagyagot termeltek ki, amelyet többek között porcelángyártáshoz és kohászati célokra használtak.
A Mesélő Föld hivatalos oldala szerint a vezetett föld alatti program mintegy 120 perces, a séta teljes hossza körülbelül 3 kilométer. A látogatók nemcsak az egykori bányászat nyomaival találkozhatnak, hanem kalcit- és gipszkristályokat is láthatnak. Különösen látványosak azok az ásványok, amelyek UV-fény hatására rózsaszín, kék, lila vagy sárgás színekben fluoreszkálnak.
A program tehát egyszerre bányászattörténeti időutazás és geológiai kirándulás.
Fontos tudnivaló, hogy a látogatás előzetes online regisztrációhoz kötött, a helyszínen nincs lehetőség jegyvásárlásra.
És ha Heves vármegyében maradnánk? Recsk az egyik legfontosabb helyszín
A Mátra bányászati történetének egyik központja kétségtelenül Recsk.
Bányászati Kiállítóhely
A recski Lahóca térségében az ipari méretű ércbányászat története a 19. századig vezethető vissza. Csiffáry Gergely részletes bányászattörténeti kutatása szerint már 1863-ban több mint 3600 tonna ércet termeltek Recsken, miközben új üzemi épületek, zúzda, műhelyek és egyéb bányászati létesítmények épültek.
A bánya később a térség egyik fontos ipari központjává vált. A recski ércbányászat története azonban nem pusztán gépekből és kitermelési adatokból áll. Egész közösség szerveződött köré: a két világháború között bányászati tűzoltó-egyesület és sportkör is működött a településen.
Ma a helyi bányászati kiállítás fotók, ásványok, bányagépek és használati tárgyak segítségével idézi fel ezt a világot.
Gyöngyösoroszi – ahol egykor bányászok százai dolgoztak
Heves vármegye másik meghatározó bányászati helyszíne Gyöngyösoroszi.
Az 1950-es években megnyitott ércbánya elsősorban cink- és ólomércet termelt. A Nemzeti Archívum adatai szerint az éves kitermelés időszakonként elérte a 100–200 ezer tonna ércet, és 1985-ig a Kárpát-medence egyik legjelentősebb ércbányája volt. A kitermelt érc aranyat és ezüstöt is tartalmazott. A termelést 1986-ban szüntették meg.
A bánya története ráadásul ma sem teljesen lezárt múlt. A terület és az egykori bányaművek rekultivációja hosszú folyamat, miközben a föld alatti térségek egy része tudományos kutatások számára is különleges környezetet biztosít.
Valódi időutazás: 1968-ban a gyöngyösoroszi bánya mélyén
Ehhez a történethez különösen értékes archív fényképeket találtam.
A Nemzeti Archívumban Kunkovács László 1968. február 21-én készített fényképsorozata őrzi a gyöngyösoroszi bányászok munkáját. Az egyik felvételen bányászok vízszintes vágat kialakításán dolgoznak. A fotó már önmagában többet mond a bányászéletről, mint sok oldalnyi leírás: szűk föld alatti tér, kőzet, gépek és nehéz fizikai munka.
Archív fotó:
Nemzeti Archívum – Bányászat a gyöngyösoroszi ércbányában, 1968
Fotó: Kunkovács László / MTI
Találtam egy másik, ugyancsak hiteles történeti felvételt is: az 1955-ös gyöngyösoroszi ércelőkészítőről készült Fortepan-fotót, amely a Hungaricana gyűjteményében is megtalálható.
Archív fotó:
Hungaricana/Fortepan – Gyöngyösoroszi ércelőkészítő, 1955
Fotó: Fortepan / UVATERV, képszám: 91527
A bányászat nemcsak ipartörténet
Amikor ma végigsétálunk egy egykori bányatelep mellett, könnyű csak az elhagyott épületeket, rozsdás síneket vagy régi gépeket látni. Pedig mögöttük emberi történetek ezrei húzódnak.
Műszakkezdések hajnalban. Csillék zörgése. Fúrógépek hangja. Por, víz, sötétség és állandó veszély. Bányászcsaládok, amelyeknek több generációja dolgozott ugyanazon a vidéken.
Ezért különösen értékesek az olyan kezdeményezések, mint a Mesélő Föld, és ezért érdemes Heves vármegye saját bányászati emlékeit is újra felfedezni.
Recsk és Gyöngyösoroszi története ugyanis arról mesél, hogy a Mátra nemcsak erdők, kilátók és turistaösvények vidéke volt. A hegyek alatt egykor egy másik világ is létezett.
És bár annak gépei nagyrészt elhallgattak, a története még mindig ott van a föld alatt.
Kapcsolódó tartalmak a Minden, ami Eger blogon
A blog keresőben most nem találtam olyan korábbi bejegyzést, amely közvetlenül a Mesélő Föld felsőpetényi bányáját dolgozná fel, és külön, egyértelműen azonosítható gyöngyösoroszi bányatörténeti cikket sem adott a keresés. Emiatt nem szeretnék csak hasonló témájú, de valójában nem kapcsolódó blogbejegyzéseket előzményként feltüntetni.
Források
Mesélő Föld – hivatalos oldal
Nemzeti Archívum – A gyöngyösoroszi ércbányában, 1968
Hungaricana – Gyöngyösoroszi ércelőkészítő, 1955
Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában
A recski ércbányászat múltja és jövője – Bányászat szaklap
Gyöngyös–Mátra – Bányászati Kiállítás, Recsk
HEOL – A gyöngyösoroszi bánya története és mai állapota